A belgrádi polgármester meg akarja szabadítani a szerb fővárost a Jugoszláviát évtizedeken keresztül összetartó egykori diktátor, Josip Broz Tito sírjától.
A nacionalista Aleksandar Šapić annak ellenére vissza kívánja küldeni a második világháborús ellenállás vezetőjét a szülőhazájának számító Horvátországba, hogy évente mintegy 120 ezren keresik fel a Jugoszláv Múzeumban található síremlékét. Kitart amellett, hogy Titónak mennie kell, ha Szerbia „el akar távolodni a kommunizmustól”, mauzóleumát pedig a szerb történelem múzeumává akarja alakítani. „A kommunista rendszer szó szerint semmi jót nem hozott a szerb népnek” – fejtette ki a polgármester, aki ehelyett egy igen vitatott megítélésű csetnik vezérnek, a második világháborúban Tito ellen harcoló Dragoljub Mihailovićnak szeretne szobrot állíttatni.
Ez ismét felszínre hozta a német megszállással kapcsolatos, keserű vitákat, amikor két rivális ellenálló csoport harcolt a nácik ellen, bár a csetnikek egy része végül együttműködött a tengelyhatalmakkal.
Tito kommunista partizánjai végül győzedelmeskedtek a királypárti és nacionalista csetnikek felett, akiknek a vezetőjét, Dragoljub Mihailovićot 1946-ban kivégezték háborús bűnökért és a nácikkal való együttműködésért. Szerbia nacionalista kormánya 2003-ban rehabilitálta a csetnikeket egy törvénnyel, amely egyenrangúvá tette a két mozgalmat. Mihailović elítélését 2015-ben hatályon kívül helyezték, miután a bírák politikai jellegűnek minősítették az eredeti tárgyalást.
Jugo-nosztalgia
Amint a belgrádi polgármester felvetette a sírhely eltávolításának ötletét, a horvátországi Kumrovec – ahol Tito 1892-ben megszületett – máris jelentkezett, hogy elvinné a földi maradványokat. Emellett több boszniai és montenegrói település is ajánlkozott, ami jól mutatja, hogy mind a mai napig erős a Tito-nosztalgia a halálát követő évtizedben összeomló egykori Jugoszláviában.
Aleksandar Vučić szerb államfő – Šapić pártjának alapítója – ugyanakkor kevésbé lelkes Tito sírhelyének eltávolítását illetően, mondván, hogy az az ország örökségének része.
Milovan Pisarri történész szavai szerint a polgármester e javaslata is a második világháború vitatott örökségéért folytatott hosszú ideológiai csaták sorába illeszkedik. „Ez pusztán a folytatása annak, ami körülbelül húsz évvel ezelőtt kezdődött, amikor az új nacionalista ideológia belépett az intézményekbe, és sikerült egy kollaboránsból antifasisztát csinálni” – jelentette ki Mihailovićra utalva.
Šapić már engedélyt kért arra, hogy szobrot állíthasson a csetnik vezérnek Belgrád egyik főtere mellett, illetve négy kommunista partizán sírját is el akarja távolíttatni a város legnagyobb parkjából.
Mihailović unokája, Vojislav Mihailović, az ellenzéki monarchista párt parlamenti képviselője viszont őszintétlennek és manipulatívnak nevezte az erre irányuló erőfeszítéseket, azzal vádolva a kormányzó pártot, hogy politikai haszonszerzésre próbálja használni a nagyapját. „Bár teljes mértékben támogatom az ötletet a szoborállításról, megkérdőjelezem valódi szándékaikat” – szögezte le a férfi, aki sok honfitársához hasonlóan diktátornak tartja Titót. Nagyapja arca még ma is látható pólókon és falakon Belgrádban. A kilencvenes években fellendült a csetnik mozgalom népszerűsége, több szerb félkatonai csoport is átvette a csetnik szimbólumokat.
A történelmet „nem lehet kitörölni”
Nem Tito sírja az egykori Jugoszlávia egyetlen szimbóluma a szerb fővárosban, amely veszélybe került. Ilyen például a híres Jugoszlávia Szálloda is, amely rövidesen új felhőkarcolónak adja át a helyét a Duna partján. Donald Trump veje, Jared Kushner egy másik luxusszállodát tervez a volt jugoszláv hadsereg főhadiszállásának helyén, amely súlyosan megsérült a NATO 1999-es belgrádi bombázása során.
A kultúrharc legújabb szürreális fordulataként a polgármester elmondta, hogy az új belgrádi buszok színét is meg akarja változtatni a „szocialista” vörösről a középkori Nemanjić-dinasztia kék színére.
Pisarri szerint a változtatásokkal arra tesznek kísérletet, hogy eltöröljék Jugoszlávia nyomait és mindazt, amit jelentett. „De Jugoszláviát nem lehet kitörölni az emberek emlékezetéből” – húzta alá.
