Amikor Oroszország ukrajnai inváziója háborúba csapott át, Moszkvában egy fiatal orosz férfi, akit ma Karabasz néven ismernek, kétségbeesett. Megdöbbentették a képek arról, ami az ukránokkal történt a megszállt területeken, és úgy döntött, cselekedni fog – hazájával, Oroszországgal szemben.
Karabasz azt mondja, tudta, hogy drasztikus, amit tesz. Összecsomagolta a holmiját, és eldöntötte: módot talál arra, hogy eljusson Ukrajnába, és csatlakozzon az orosz erők ellen harcoló ukrán csapatokhoz.
Majdnem egy évébe telt, mire sikerült.
Ma a Szibériai Zászlóalj tagja – egy olyan, oroszokból álló alakulaté, akik azért csatlakoztak az ukrán hadsereghez, hogy a hazájuk ellen harcoljanak, abban a reményben, hogy egyszer segíthetnek elmozdítani a posztjáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Tagjai többnyire Oroszország távol-keleti etnikai kisebbségeiből érkeztek.
„Kiábrándultam a saját népemből” – meséli Karabasz, aki a zászlóalj többi harcosához hasonlóan azzal a feltétellel nyilatkozott az Associated Pressnek, hogy csak a háborús fedőnevét használják.
„Ezért akartam idejönni (…) és harcolni a szabad Ukrajnáért” – teszi hozzá.
Amikor Oroszország 2022. február 24-én megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen, Karabaszt megdöbbentette, hogy az általa ismert oroszok többsége vagy vakon támogatja Putyint, vagy közömbös a háború iránt.
Néha – mondja Karabasz – annyira elkeseredett, hogy összeroppant és sírt.
Ehhez kapcsolódóan: „Komoly traumaként élik meg, akár mutatják, akár nem” – Mit gondolnak a Magyarországon élő oroszok a háborúról?
Ellentétben más ukrajnai önkéntesegységekkel, amelyekben orosz állampolgárok vannak – mint például az Oroszországi Szabadság Légió és az Orosz Önkéntes Hadtest –, a Szibériai Zászlóalj hivatalosan a reguláris ukrán hadsereg része.
Harcosai hosszas biztonsági ellenőrzéseken esnek át, akár egy évig is eltart, mielőtt kiképzik, majd bevetik őket a fronton Kelet-Ukrajnában, ahol a háború legádázabb harcai folynak, és ahol az ukrán és orosz erők egy állóháborúban ragadtak.
Karabasz először Örményországba ment, ahol ukrán barátokat keresett, és megtanulta a nyelvet, amelyet ma már folyékonyan beszél. Nem hajlandó egyetlen szót sem kiejteni az anyanyelvén, oroszul.
Szerdán Ukrajna fővárosa, Kijev mellett vett részt egy lőgyakorlaton tucatnyi orosz társával a zászlóaljból. A géppuskák töltényei beterítették a havat.
A zászlóalj kelet-szibériai harcosai abban reménykednek, hogy az ukrán győzelem egy lépéssel közelebb viszi őket Moszkva politikai hatalmának felszámolásához térségük felett, amely a legszegényebbek közé tartozik Oroszországban. A terület jakut és burját etnikai közösségeiből érkező harcosok Oroszország rasszizmusára és elnyomására panaszkodnak, ami miatt több aktivista függetlenséget sürget.
Ehhez kapcsolódóan: Csecsen szeparatista harcosok védik Ukrajnát a „közös ellenség” Oroszországgal szemben
Egy másik orosz harcos, akinek Holod a fedőneve, nyíltan kijelenti, hogy Putyin kormányát szeretné eltávolítani a hatalomból.
„Amikor ez megtörténik, akkor beszélhetünk győzelemről – mondja. – Oroszország legalább nem lesz többé váratlan agresszió forrása.”
Az olyan oroszok, mint Karabasz, egész életüket maguk mögött hagyták, beleértve a családjukat és a barátaikat. Először egy harmadik országba kellett menekülniük, mielőtt Ukrajnába utazhattak volna, de azt mondják, nem volt más választásuk.
A beilleszkedés az ukrán erőkbe hosszadalmas folyamat volt – mondják –, alaposan átvizsgálták az irataikat, és amikor ezen átestek, hosszú kihallgatás várt rájuk, amikor megérkeztek Ukrajnába.
A néhány tucat emberből álló zászlóaljat hat hónapja hozták létre. Az ukrán katonai vezetők abban reménykednek, hogy még többen csatlakoznak majd hozzá, az eddig beérkezett kérelmek alapján egy háromszáz orosz harcosból álló zászlóalj létrehozását tűzték ki célul.
A zászlóaljból többeket bevetettek már Avgyijivka, az ukránok kezén lévő donyecki város közelében, amelyet Putyin fegyveres erői régóta próbálnak elfoglalni.
Karabasz szerint „több tízezer, több százezer” hozzá hasonló orosznak kellene lennie, akik hajlandók harcolni Ukrajna oldalán.
„Azt hiszem, sokkal többen kellene, hogy legyünk” – mondja.
Ehhez kapcsolódóan: „Tádzsik férfiak holttestét küldtem haza Bahmutból” – állítja egy közép-ázsiai migráns munkavállaló