Meglepően sikeres a Kína geopolitikai és gazdasági befolyását korlátozni igyekvő amerikai diplomácia Európában. Egy sor ország egyezett bele, hogy jogi eszközökkel fogja vissza a kínai cégek szerepvállalását a kommunikációs hálózatok fejlesztésében.

Románia bejelentése, hogy kizárja a Huawei kínai technológiai óriást mobilhálózataiból csak egy példa arra, hogy lendületbe jött Közép- és Dél-Kelet Európában az a kampány, melynek célja Kína kiszorítása az 5G-s telekommunikációs technológiából.

Ludovic Orban miniszterelnök október 1-i bejelentésének hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok nemrég intenzívebben kezdte el képviselni Európában “Kína-stratégiáját”. Washington egy sor egyezményt kötött a térség államaival, amelyek korlátozzák Kína üzleti lehetőségeit a helyi telekommunikációs hálózatokban.

Sok európai támogatót szerzett Trump Tiszta Hálózata

Az amerikai külügyminisztérium októberben közölte, hogy megállapodásokat írt alá Szlovákiával, Észak-Macedóniával, Koszovóval és Bulgáriával, amelyek értelmében az országok csatlakoznak a Donald Trump elnök által Tiszta Hálózat programnak nevezett, nagy sebességű, vezeték nélküli technológiához.

A programot augusztusban mutatták be. Célja: “szembeszállni a személyes adatok biztonságára és az emberi jogokra leselkedő fenyegetésekkel, amelyek olyan rosszindulatú, tekintélyelvű szereplőktől erednek, mint például a Kínai Kommunista Párt.”

“Az Egyesült Államok kezdi megvalósítani célját, hogy limitálja a Huawei szerepvállalását az európai hálózatokban” – mondta a Szabad Európa központi szerkesztőségének Ivana Karaskova, a Közép- és Kelet-Európai Kína Megfigyelők (CHOICE) alapítója és a Prágai Nemzetközi Kapcsolatok Szövetsége Kína-kutatója. “Ezek a megállapodások a régiós kormányok sokkal keményebb Kína-irányvonalának részei” - tette hozzá.

Az egyezmények, olyan az utolsó pillanatban elért diplomáciai sikerek, amelyek illeszkednek a Kína növekvő globális befolyását fékezni próbáló, szélesebb amerikai törekvésekbe. Emellett azt is jelzik, hogy kezd elterjedni Közép- és Dél-Kelet Európában is a Pekingből való kiábrándultság érzése, annak ellenére, hogy a régió korábban megértőbbnek tűnt Kínával szemben.

Washington érve: a kínai tech cégek biztonsági kockázatot jelentenek

Amerikai kormányilletékesek Európában és máshol is az ellen kampányolnak, hogy a Huawei vezető pozícióba kerülhessen. A céget az Egyesült Államok feketelistára tette, mert szerinte fenyegetést jelent nemzetbiztonságára és kínai kormány javára történő kémkedésre használja fel technológiáját.

Kína elutasítja a vádat és azzal érvel, hogy az amerikai kezdeményezés hátterében főleg kereskedelmi megfontolások állnak. Mind a kínai kormány, mint a Huawei képviselői többször visszautasították azokat az állításokat, hogy a kínai gyártású infrastruktúra biztonsági kockázat lenne.

Nem tiltanak, inkább jogilag lehetetlenítik el a Huaweit az európaiak

A közép-európaiak és Washington által aláírt egyezmények nem neveznek meg harmadik országokat és nem tiltanak ki nyíltan egyes cégeket a hálózataikból.

A memorandumokra azonban széles körben úgy tekintenek, hogy azok a Huawei és a ZTE kínai telecom-óriásokat veszik célba, amelyek világszerte az 5G-s infrastruktúra fejlesztés élvonalában járnak és amelyek az elmúlt években jelentős hídfőállást építettek ki Közép- és Dél-Kelet Európában.

“Ez az irányváltás nem egyszerűen az amerikai diplomáciáról szól, hanem a Kínával szembeni növekvő európai aggodalmak eredménye is” - mondta Karaskova.

Az irányváltás anatómiája

Az új tagok csatlakozása a Tiszta Hálózathoz azt jelzi, hogy Európa-szerte keményedik a Kínához való hozzáállás és az 5G hálózatok alkotják az új frontvonalat.

Októberben Svédország tiltotta ki a Huaweit és a ZTE-t 5G-s infrastruktúrájából, ezzel csatlakozva Nagy-Britanniához, amely már júliusban meghozta a döntést.

Más nagyobb európai országok, így Németország, Franciaország és Olaszország is célba vették a kínai technológiai cégeket. Bár nem deklaráltak konkrét tilalmat, jogi akadályokat emeltek a Huawei bevonása elé és korlátozták a hazai cégek együttműködési lehetőségeit a kínai vállalatokkal.

Rajtuk kívül több Közép- és Kelet-Európai ország - köztük Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia - is beleegyezett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal az internetes biztonság témájában, mintegy jelezve, hogy a jövőben korlátozzák vagy kivezetik a Huaweit és a ZTE-t hálózataikból.

“Részben az amerikai diplomáciai megközelítés miatt, gyorsan irányt váltott Európában az 5G körüli vita” - mondta a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak Erik Brattberg, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány európai programigazgatója.

“Washingtonban felismerték, hogy nem produktív hozzáállás, ha a Huawei nyílt kitiltásárért lobbiznak. Most inkább hagyják, hogy az egyes államok a saját biztonsági aggályaikra hivatkozva hozzanak döntéseket és jussanak ugyanarra az eredményre” - mondta.

Az Egyesült Államok különösen Közép- és Délkelet-Európában ért el jó eredményt a kínai befolyás visszaszorításában.

Elapadt a nagy kínai projektek iránti lelkesedés

2010-ben 16 ország Pekinggel együtt létrehozta a 16+1 együttműködési fórumot, amely Görögország 2019-es csatlakozásával 17+1-re változtatta a nevét.

A kezdeményezést gyorsan beépítették Kína 2013-ban beindított Új Selyemút programjába. Ezzel a régió Kína számára az európai piacokra való olcsó belépési ponttá és egy olyan területté vált, amelyen keresztül geopolitikai hídfőállást építhet ki a kontinensen.

A fórumból azonban az utóbbi időben kifogyott a lendület, az európai tagok pedig kiábrándultak Pekingből, mert a régiónak beígért masszív infrastruktúra-projektek nem a vártnak megfelelő módon haladnak és csúsznak a nagyon várt kínai tőkebefektetések.

A pandémia idején alkalmazott kínai “maszk-diplomácia” és a közösségi médiában “harci farkasnak” titulált diplomáciai trollkodás miatt Európa-szerte keményedett a Pekinghez való hozzáállás és erősödtek a Kínával szembeni biztonsági aggodalmak.

A Peking és Washington között fokozódó geopolitikai feszültség szintén Kína-stratégiája felülvizsgálatára késztetett több régiós országot, különösen azután, hogy az Egyesült Államok kiemelt témává tette Kína vezető szerepét az 5G-technológiában.

“A 21. század a Washington és Peking közötti rivalizálás évszázadává kezd válni és egyre kevesebb hely van benne a szürke zónáknak”- mondta Vuk Vuksanovic, a Londoni Közgazdasági Egyetem (LSE) kutatója, volt szerb diplomata. “Azt hiszem lassú változást látunk, melynek során sok ország felismeri, hogy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolata fontosabb, mint a Kínával való együttműködés” - tette hozzá.

Lavírozás a riválisok között

Miközben dúl a pandémia, az Európai Unió úgy keményített be Kínával szemben, hogy “riválisnak” minősítette az országot és összecsapott Pekinggel az emberi jogok Hongkongban és a nyugati Hszincsiang tartományban történt megsértése miatt.

A feszültebb viszony ellenére az Unió és Kína gazdasági kapcsolata még mindig döntő fontosságú: mostanra az EU lett Kína legnagyobb külföldi kereskedelmi partnere, míg az Unió számára Kína a másodikká lép elő az Egyesült Államok mögött.

Miközben sok közép- és délkelet-európai ország korlátozza a kínai cégek részvételét 5G-s hálózataiban, más szférákban továbbra is fent akarja tartani a kapcsolatot Kínával.

Koordinálni szeretnének Amerikával

A jövőben sok európai ország szeretné összehangolni Kína-politikáját az Egyesült Államokkal, aminek nyomán folytathatnák stratégiai céljaik megvalósítását, anélkül, hogy feladnák a Pekinggel való partnerséget.

Európa emiatt szoros figyelemmel követi az amerikai elnökválasztások kimenetelét, bár mindkét elnökjelölt különböző stílusú, de hasonló nézőpontra épülő Kína-politikát ígért a választóknak.

A Trump-kormányzat keményen lépett fel Pekinggel szemben, de olyan, unilaterális politikát folytatott, amivel a partvonalon túlra kényszerítette a EU-t, és az Unió néha az amerikai döntések kereszttüzében találta magát.

Az elmúlt években feszültséget váltott ki az Egyesült Államok és Európa között az Iránhoz való hozzáállás és a védelmi kiadások kérdése.

Amerika keményebb lesz Kínával szemben

Joe Biden, az amerikai média által nyertesnek tekintett elnökjelölt, szintén keményebb Kína-politikát sürgetett, jelezve Európának, hogy továbbra is fennmaradhat a konfrontatívabb washingtoni irányvonal.

“A legtöbb európai ország látja, hogy Washingtonban egyre erősebben formálódik a kétpárti konszenzus, amely ellenfélnek látja Kínát és hogy ez az álláspont fennmarad egy Trump- vagy egy Biden-kormányzat esetén is” - mondta Erik Brattberg a Carnegie Alapítványtól.

Joe Biden külpolitikai tanácsadói ugyanakkor annyiban más utat javasolnak, hogy az Európával történő konzultációt preferálják, például bármely, a jövőben Kínára kivetett amerikai védővám esetében. Emellett inkább a multilaterális megközelítést támogatják, amely segít választ adni azokra az európai és globális aggodalmakra, hogy mi a legjobb módja a Kínával szembeni fellépésnek.

“Az Európaiak egy olyan amerikai partnert akarnak, amely osztja az Unió nézetét, hogy Kína egy rivális és korlátozni kell a befolyását, viszont fontos globális kérdésekben továbbra is partnerük maradhat” - mondta Erik Brattberg.