A boszniai szerb vezetés elszakadáspárti lépései sokakat aggodalommal töltenek el a lakosság körében is, számos megkérdezett attól tart, hogy káoszba süllyed az ország.
Az ország központi kormányának munkáját ellehetetlenítő intézkedésekkel kapcsolatban többen is aggodalmukat fejezték ki a Reuters tudósítójának a Boszniai Szerb Köztársaságban.
Az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút követően még mindig súlyos etnikai feszültségekkel terhelt ország napjainkban az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai válságát éli át. Milorad Dodik boszniai szerb vezető ugyanis nemrég bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre. Ez számos szakértő, köztük az ENSZ illetékes jelentéstevője szerint is a háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet.
Nem állnak rendelkezésre megbízható közvélemény-kutatási adatok az elszakadás kérdésével kapcsolatban, a kiterjedt állami szektorban dolgozó szerbek pedig az esetleges következményektől tartva nem voltak hajlandók névvel nyilatkozni a brit hírügynökségnek. Így nehéz akár csak nagyjából is felbecsülni a szeparatista érzületek elterjedtségét a boszniai szerbek körében.
A magánszférában dolgozó és nyugdíjas válaszadók azonban kivétel nélkül mindannyian ellenérzésüket fejezték ki a függetlenségi törekvések kapcsán.
„Teljes katasztrófa lenne. Még nagyobb lenne a nyomor” – mondta Pale város bevásárlóközpontjában Radomir Skobo fűtésszerelő, aki szerint a lépés tömeges munkanélküliséghez vezetne.
„Sokan Szarajevóban dolgozunk, nem hiszem, hogy képesek lennénk külön élni. Szerintem ez lehetetlen, nem maradhatunk egyedül” – hangsúlyozta Koviljka Ninkovic idősgondozó.
Ehhez kapcsolódóan: ENSZ-főképviselő: szétesés fenyegeti Bosznia-Hercegovinát„Az embereknek már nincs kedvük háborúzni”
Hasonlóan vélekedett egy, az autója csomagtartójából bort áruló, Miro nevű férfi is, aki szerint a függetlenné válás nem javítana a hétköznapi emberek helyzetén, akiknek ugyanúgy szembe kellene nézniük a munkanélküliséggel, a mindent átható korrupcióval és a rossz gazdasági kormányzással.
„Nyomorban élünk. A politikusok annyit vesznek el, amennyit csak tudnak, a kisemberek meg nem kapnak semmit. Az elszakadás nem lenne hasznunkra. Elegünk van mindenből. Csak azt akarjuk, hogy békében és jó egészségben élhessünk tovább” – fogalmazott.
„Függetlenedésre csakis akkor kerülhet sor, ha arról megegyezés születik az országot alkotó három etnikum között. Az embereknek már nincs kedvük háborúzni, rájöttek, hogy nincs értelme” – húzta alá egy 85 éves nyugdíjas, Cedo Bojanovic.
A mintegy százezer halálos áldozatot követelő 1992–1995-ös háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
A központi kormány jogköreit az utóbbi évtizedekben fokozatosan kiterjesztették az állam működőképességének erősítése érdekében.
Milorad Dodik azonban el akarja törölni ezeket a reformokat, és vissza akar térni az 1995-ös daytoni megállapodáshoz, amelynek alapján a közös kül-, illetve gazdaság- és pénzügypolitikát leszámítva minden hatalom a régiókat illette meg.
Ehhez kapcsolódóan: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?„Veszélyes hazárdjáték”
A háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A politikus ugyanakkor egy novemberi interjúban tagadta, hogy kész lenne feláldozni az ország békéjét céljai elérése érdekében. Korábban arról is beszélt, hogy a jelenlegi államon belül kívánja kiharcolni a szerb entitás teljes autonómiáját, ami nem érintené az ország területi egységét.
Sokan ennek ellenére a daytoni békemegállapodás veszélyeztetésével vádolják Dodikot, és nemzetközi szankciókat sürgetnek ellene.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió óva intett a boszniai szövetségi intézmények szétverésétől, de eddig nem hoztak konkrét intézkedéseket Dodik megállítására.
Mirko Šarović, a legnagyobb boszniai szerb ellenzéki párt vezetője szerint a jelenlegi vezetés egyoldalú lépései az egész ország békéjét és biztonságát veszélybe sodorják. „Dodik egyfajta veszélyes hazárdjátékba rángat bele minket, amelyre sem a Szerb Köztársaságnak, sem Boszniának nincs szüksége” – jelentette ki.
Gordana Katana politikai elemző pedig arról számolt be, hogy Dodikkal főleg az állami szektorban dolgozók és „szélsőségesek egy kisebb csoportja” ért egyet, azonban nem tudhat maga mögött széles társadalmi támogatottságot. Hozzátette: a politikus már nem rendelkezik kétharmados többséggel a parlamentben, így jelenleg csak nem kötelező érvényű nyilatkozatokat fogadhat el törvények helyett.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor Boszniában: ami itt történik, az ránk is hatással van