Bosznia-Hercegovinát a szétesés veszélye fenyegeti, ugyanis az ország stabilitását alapvetően aláássák a szerb területek vezetésének egyre határozottabb függetlenségi törekvései – figyelmeztetett az ENSZ illetékes főképviselője.
Christian Schmidt a héten ismerteti az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a helyzetről készített jelentését. Hírügynökségi jelentések szerint arról fog beszámolni, hogy a nyugat-balkáni ország „a legnagyobb egzisztenciális fenyegetéssel nézhet szembe a háborút követő időszakban”, amennyiben a nemzetközi közösség nem lép fel kellő hatékonysággal a szakadár törekvések ellen.
„A további megosztottság és konfliktus esélye nagyon is valós” – hangsúlyozta a német diplomata.
Bennfentes források szerint Schmidt eredetileg már kedden bemutatta volna jelentését az ENSZ BT előtt, ezt azonban végül elnapolták Oroszország tiltakozása miatt.
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja évek óta ismételgeti, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. Nemrég pedig bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre.
Az állam működőképességének aláásása
Az ENSZ-jelentéstevő úgy vélekedett, hogy az ilyen és ezekhez hasonló lépések „végső soron aláássák az állam működőképességét, azt, hogy eleget tegyen alkotmányos felelősségének”. Dodik tervezett lépései szerinte „elszakadással érnek fel, anélkül hogy kinyilvánítanák”.
„Ez nem pusztán az ország és a térség békéjét és stabilitását veszélyezteti, de – amennyiben a nemzetközi közösség nem ad megfelelő választ – a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet” – jelentette ki.
Dodik a jelentést „propagandapamfletnek” nevezte, szerinte a boszniai muszlimoknak kedvez. „Ha mi szeparatisták vagyunk, akkor ő megszálló” – fogalmazott.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
