Ukrajna azt szeretné, hogy külföldön foglalják le az orosz állami és magánvagyont, és fordítsák a megtámadott ország újjáépítésére. A Szabad Európa ukrán oknyomozó részlege, a Schemes vizsgálata azonban azt mutatja, hogy közben otthon is lassan halad a folyamat – a bürokratikus akadályok miatt.
A mérleg egy év után: két bank és négy mágnás.
Denisz Smihal miniszterelnök Ukrajna „saját példájára” hivatkozva (ami alatt azt értette, hogy Kijev az országban található orosz állami és magánvagyont foglalt le) arra ösztönözte Ukrajna szövetségeseit, hogy tegyék ugyanezt, és járuljanak hozzá a több mint hétszázmilliárd dollárra becsült háborús helyreállítási erőfeszítésekhez.
De Ukrajna tapasztalatai e vagyontárgyak és eszközök lefoglalásával kapcsolatban problémásnak és lassúnak bizonyultak – állapította meg a Szabad Európa ukrán szolgálatának oknyomozó egysége, a Schemes vizsgálata.
A 905 orosz állami vagyontárgyat tartalmazó listából mindössze kettőt adtak át az ukrán Nemzeti Befektetési Alap kezébe azóta, hogy 2022 májusában – három hónappal az orosz invázió kezdete után – megindult a lefoglalási kampány.
Annak ellenére hogy az elnöki rendeletek számos orosz oligarcha elleni szankciót engedélyeztek, csak négyen – Oleg Gyeripaszka, Jevgenyij Giner, Mihail Selkov és Vlagyimir Jevtusenko – vesztette el ténylegesen ukrajnai vagyonát.
2017-ben az ukrajnai Dnyipro városában tüntetők vérrel öntötték le az orosz Sberbank egyik tábláját, amelyen a következő felirat szerepelt: „Figyelem, ez az agresszor ország bankja. Be lesz zárva”
Eközben a kormány szerint más orosz oligarchák tulajdonában lévő vállalkozások – köztük Kijev legnagyobb bevásárló- és szórakoztatóipari komplexumai, egy lakossági bank és egy ásványvízgyártó – bár korlátozásokkal, de továbbra is működnek Ukrajnában.
A Schemes jelentése három olyan területre utal, ahol az akadályok rendszeresen megnehezítik vagy blokkolják Kijev belföldi erőfeszítéseit, hogy a 2022. február 24-én kezdődött invázió által okozott pusztításért kárpótlásként több ezer orosz tulajdonú vagyontárgyat foglaljon le.
Elakadt: az orosz állami tulajdon államosítása
A támadás megindulása után egy héttel, 2022. március 3-án Ukrajna elfogadta azt az alaptörvényt, amely az ukrán ellenőrzésű területen lévő orosz tulajdon elkobzását szabályozza.
Kijev háromféle megközelítést alkalmaz, mindegyikhez legalább öt kormányzati szerv jóváhagyása szükséges.
A leginkább direkt megközelítés, az állami tulajdonban lévő orosz vagyon erőszakos lefoglalása, az úgynevezett államosítás esetében a Miniszteri Kabinet a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsnak (RNBO) javasol célpontokat jóváhagyásra.
Az RNBO ezután benyújtja a kijelölt vagyon listáját Volodimir Zelenszkij elnöknek, aki elrendeli az átvételt. A rendelet jóváhagyásra a Verkhovna Rada, az ukrán törvényhozás elé kerül. Ezt követően az Ukrán Nemzeti Befektetési Alap veszi át az eszközöket. A kormány nem fizet kártérítést az elkobzásért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond a kijevi Verkhovna Radában február 7-én
Ukrajna tavaly májusban ezt a mechanizmust alkalmazta az orosz állami tulajdonban lévő eszközök elkobzása során, de erre mindeddig egyetlen eset volt. Akkor az orosz állami fejlesztési pénzügyi szervezet tulajdonában lévő Prominvestbank (hivatalosan: Közös Kereskedelmi Ipari-Invesztációs Bank) és az orosz állami takarékpénztár, a Sberbank tulajdonában lévő International Reserve Bankot foglalták le.
E hónap elején Smihal kijelentette, hogy az e két banktól elkobzott 17 milliárd hrivnya (460 millió dollár) „már rendelkezésre áll a költségvetésben”, és újjáépítésre fogják fordítani.
Az orosz állami tulajdonú vagyon elkobzása azonban itt megrekedt.
Tavaly augusztus elején a Miniszteri Kabinet jóváhagyta a fennmaradó 903 ukrajnai orosz állami tulajdonú vagyoni eszköz elkobzását, és a dokumentumot benyújtotta az RNBO jóváhagyására.
Az RNBO felkérte a gazdasági minisztériumot a dokumentum felülvizsgálatára, de nem jutott tovább a következő szakaszba – közölték az RNBO és a Miniszteri Kabinet szóvivői a Schemesszel.
A zsúfolt időbeosztására hivatkozva Julija Szviridenko gazdasági miniszter – aki a háborús szankciókkal foglalkozó ukrán ügynökségközi munkacsoport koordinátora – elutasította a Schemes kérését, hogy interjút adjon az elkobzási eljárással kapcsolatban.
Az RNBO által jóváhagyott lista nélkül nem kerülhet sor az orosz állami vagyon további elkobzására.
Elakadt: az orosz magánvagyon bíróság által jóváhagyott lefoglalása
Ez lehet több millió hektárnyi ingatlan, technológiai cégek részvényei, bánya vagy egy fehéroroszországi cég traktor- és egy luxusautó- és terepjáróflottája.
Augusztusban Zelenszkij azt mondta a Telegram-felhasználóknak, hogy Ukrajnában „36 ezer olyan tárgy van”, amely a „terrorista állam” – ezzel Oroszországra utalt – lakosainak tulajdonában van, és amelyet Kijev lefoglalhat a háborúért járó kártérítésként.
Mint azonban a Schemes megállapította, nem olyan egyszerű benyújtani a kormány keresetét a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósághoz.
Az orosz vagyonok lefoglalására irányuló, büntetőjogi vagy polgári jogi vádakon – például az orosz fegyveres erők támogatása vagy adócsalás – alapuló kormányzati pereknek először öt akadályt kell leküzdeniük.
1. A tanácskozás az állami szankciók kivetésével foglalkozó ügynökségközi munkacsoportban (IWG) kezdődik, amely egy „kulcsfontosságú minisztériumokból és tárcákból” álló testület, és amelyet Szviridenko gazdasági miniszter vezet.
Az IWG egyik tagja, Olekszandr Novikov, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség igazgatója úgy véli, hogy az orosz vagyon bíróság által engedélyezett lefoglalásának lendülete már a kezdetektől fogva gyenge.
Az IWG a szankciós listákat heti kétszáz főre korlátozza – mondta Novikov. Bár a gazdasági minisztérium tagadta, hogy létezik ilyen szabály, a Schemes egy korrupcióellenes bűnüldöző ügynökségen belüli forrásból megszerezte a rendeletet.
Mégis, az ukrajnai szankciókkal kapcsolatban tanácsot adó nemzetközi szakértői csoport körülbelül kilencvenezer ember ellen javasolt szankciókat az orosz háborús erőfeszítések állítólagos támogatása miatt – mondta Novikov.
„Még ha minden héten is dolgoznánk” – mondta –, a kormány akkor is „csak 2050-ben” lesz képes az összes szankciót alkalmazni.
2. Miután az IWG-ben elkészül a szankcionálandó személyek listája, és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), valamint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács jóváhagyja, az elnök kiadja a szankciókról szóló rendeletet.
Novikov itt is lassulást lát.
Bár az RNBO 2022 novemberében megszavazta a szankciókat ezer olyan személy ellen, akik szerinte az orosz kormány felsőbb szintjeit képviselik, és részt vettek az ukrán területek annektálásában, Zelenszkij február végéig nem adott ki rendeletet, amely engedélyezi ezeket a szankciókat.
A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács novemberben megszavazta, hogy több mint ezer személyt, az Oroszországi Föderáció legfelsőbb hatalmi szerveinek képviselőit tegyék szankciós listára, és megszavazta az Ukrajna területe egynegyedének annektálásában részt vevő személyekről szóló csomagot. Most február van, de ezek a döntések még nem léptek hatályba.
Zelenszkij hivatalának helyettes vezetője, Andrij Szmirnov – aki a rendeleteket készíti elő az elnök aláírására – elismerte, hogy az elkobzásokról szóló határozatok „bizonyos számú” esetében előfordulhat, hogy nem adták ki az elnöki rendeletet, de mint mondta, további időre van szüksége az okok megállapításához. Hozzátette, hogy technikai részletek lehettek a kérdéses okok.
Szmirnov nem fejtette ki bővebben a Schemesnek, hogy mire gondolt.
3. Az elnöki rendeletek készítik elő a folyamat következő lépését: az Igazságügyi Minisztérium beadványát a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósághoz az orosz vagyon elkobzása érdekében.
A bíróság 2022 júniusa óta tizenhárom határozatot hozott az orosz vagyonok elkobzására. 2023. március közepéig azonban ezek közül csak négy ügy érintett orosz mágnásokat – Gyeripaszkát, Ginert, Selkovot és Jevtusenkót. A kormány nem közölte a lefoglalt vagyon hivatalos összértékét, amely a technológiai cégek részvényeitől és egy bányától kezdve 270 millió dollár értékű ingatlanokig terjed.
Zelenszkij az Oroszország 2022-es inváziójához való állítólagos kötődés miatt rendeleteket adott ki Oroszország több ezer prominens állampolgárának szankcionálására, köztük olyan személyekére, akiknek vagyona a legnagyobbak közé tartozik Ukrajnában.
4. Ezek a rendeletek felhatalmazzák Ukrajnát arra, hogy pereket indítson a szankcionált oroszok vagyonának elkobzására.
Az Igazságügyi Minisztérium azonban 2023. március 3-ig nem nyújtott be további kereseteket az orosz oligarchák vagyonának lefoglalására.
Tetyana Hutor, a nonprofit Jogalkotási Ötletek Intézete elnöke és az Ukrajna elkobzási eljárásait elemző, korrupcióellenes ügyvéd szerint a minisztériumban a bírósági ügyek előkészítésére rendelkezésre álló idő és személyzet hiánya lehet az ok.
Irina Mudra igazságügyiminiszter-helyettes szerint február közepén mindössze körülbelül húsz ember dolgozott a minisztérium szankciópolitikai osztályán a kormány polgári elkobzási pereit felügyelő minőségben.
Ugyanakkor a Schemesnek elmondta, hogy a személyzet bővítése érdekében a minisztérium megkezdte a a dolgozók felvételét.
Az orosz vagyonelkobzással kapcsolatos korrupcióellenes legfelsőbb bírósági határozatok alacsony száma azonban nem aggasztja Mudrát.
„Nem a benyújtott perek számával, hanem a benyújtott perek minőségével mérem a sikert – mondta. – Fontos, hogy a lefoglalt vagyonok Ukrajna gazdasága, a fegyveres erők számára hasznosuljanak.”
5. Ennek biztosítása a tulajdonosok szankcionálása után a Vagyon-visszaszerzési és Vagyonkezelési Ügynökségre (ARMA) hárul, amelynek jogában áll ideiglenes ügyvezetőt kinevezni annak biztosítására, hogy a vizsgált vállalkozásból az államkassza profitáljon.
Az ARMA csak azután bocsáthatja árverésre az adott vállalkozást, vagy nevezhet ki állandó kormányzati menedzsert, miután a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság engedélyezi az elkobzást.
De legalább három, még mindig vizsgálat alatt álló vagy bírósági döntésre váró ügyben az ARMA egyáltalán nem nevezett ki ideiglenes vezetőket.
A három elhúzódó ügy
Ocean Plaza Kft.
A kormány azt állítja, hogy Arkagyij Rotenberg, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja és a Moszkva által annektált Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd építője a háború előtt pénzeszközöket utalt át két orosz katonai vállalkozó részvényeinek megvásárlására ebből a kijevi bevásárló- és szórakoztatókomplexumból, amelynek offshore cégeken keresztül tulajdonosa.
Az igazságügyi minisztérium 2023. március 3-án nyújtott be keresetet az Ocean Plaza Ltd. elkobzására a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bírósághoz.
Az Ocean Plaza Kijevben
Állapot: Az ARMA 2022 augusztusa óta rendelkezik bírósági felhatalmazással az Ocean Plaza társasági jogaihoz. Az ARMA megbízott igazgatója, Dmitro Zoravovics 2023 februárjában azt mondta a Schemesnek, hogy folyamatban vannak az előkészületek az Ocean Plaza ideiglenes ügyvezetőjének megtalálására – de a mai napig nem találtak.
Az Ocean Plaza kisebbségi részvényese, az UDP a Schemesnek elmondta, hogy a vállalat nem adta át – ahogy ígérte – a nyereség nagy részét az állami költségvetésnek, mivel nincs erről hivatalos döntés.
Sense Bank (Alfa-Bank Ukrajna)
Ukrajna egyik legnagyobb lakossági bankja, a Sense Bank, a korábbi Alfa-Bank Ukrajna a szankciókkal sújtott orosz oligarchákhoz, Mihail Fridmanhoz, Pjotr Avenhez és Andrej Koszogovhoz kapcsolódik. Vállalati jogait 2022 áprilisában az ARMA-ra ruházták át annak részeként, hogy Ukrajna adócsalás, pénzmosás és hazaárulás gyanújával büntetőeljárást indított a három férfi ellen.
Állapot: Zoravovics, az ARMA munkatársa a Schemesnek elmondta, hogy ügynöksége megkapta a bank társasági jogait és ingatlanjait – két épületet és egy fészert –, valamint a részvényeket, de „bonyolult eljárás van folyamatban az ügyvezető megtalálása érdekében”.
Emberek állnak sorban, hogy pénzt vegyenek fel az Alfa Bank egyik ATM-jéből Moszkvában 2022. február 27-én, négy nappal azután, hogy Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót
Mivel a bank nem fizetésképtelen, az ukrán törvények nem teszik lehetővé a teljes államosítást. A bank azonban azt mondta a Schemesnek, hogy szükség esetén fő részvényesei nem ellenzik, hogy részvényeiket „az államnak vagy egy másik részvényesnek” adják át.
International Distribution Systems Kft. (IDS)
Az IDS (International Distribution Systems) Ukrajna két legismertebb ásványvízmárkáját – a Morsinszkát és a Mirhorodszkát –, valamint az ikonikus georgiai Borjomi ásványvízmárkát gyártja. A kormány azzal vádolja Fridmant és Koszogovot, hogy megpróbálták átruházni a vállalat többségi tulajdonjogát – az Alfa-csoporton keresztül –, miután szankciók alá kerültek.
Állapot: A Gazdasági Biztonsági Hivatal igazgatója, Vadim Melnik szerint 2022 novembere óta az ARMA birtokolja a vállalat társasági jogait, tőkéjét, védjegyeit, ipari mintáit és használati modelljeit, például szabadalmait. Az ügyvezető szerepére kiírt nyilvános pályázat 2023. február 23-án zárult le, de a cikk megjelenésének időpontjáig az ügynökség nem jelentette be az ügyvezető személyét.
A Morsinszka ásványvizet az IDS Ltd. állítja elő
Az ARMA megbízott vezetője, Zoravovics a késedelmeket az ügynökségi formalitások betartásának szükségességével magyarázta.
Hlib Kanevszkij, a StateWatch nevű, jó kormányzást ellenőrző nonprofit szervezet elnöke azonban úgy véli, hogy „lehetetlen ellenőrizni, hogy az ARMA valójában mit kezel, és konkrétan ki kezeli fizikailag ezt az ingatlant itt és most”.
Az ügynökség minimalista honlapja felsorolja a menedzserek kívánt képesítéseit, és pályázatokat hirdet. De a befagyasztott vagyon kezelőinek listája – amelyet a 2022-es invázió óta nem frissítettek – nem azonosítja név szerint a menedzsereket.