Súlyos kérdéseket vet fel a sajtószabadsággal kapcsolatban a független, oknyomozó hírügynökségek elleni nyomásgyakorlás Ukrajnában. A drámai fejlemények alááshatják Kijev törekvését, hogy meggyőzze a Nyugatot a demokratikus normák iránti elkötelezettségéről, és megszerezze a szükséges és egyre sürgetőbb pénzügyi és katonai támogatást.
Január 16-án a The People’s Truth nevű, kevéssé ismert hírportál nyilvánosságra hozott több magánjellegű telefonbeszélgetést, amelyen ukrán személyek marihuána, MDMA és metamfetamin beszerzéséről beszéltek, valamint olyan biztonsági kamerák felvételeit is közzétették, amelyeken látható, hogy egy nyaralóban fogyasztják a kábítószert.
A felvételeken szereplők mindannyian a kijevi székhelyű független oknyomozó hírportál, a Bihus.Info filmesei voltak, amely az elmúlt évtizedben a legütősebb riportokat készítette az ukrán elit korrupciójáról.
A The People’s Truth YouTube-oldalára feltöltött videó a következő félrevezető címet kapta: A Bihus.Info másik oldala: kristályt szippantottak, MDMA-t nyeltek, füvet szívtak, majd nyomozni mentek. Ukrán újságírók és médiaelemzők szerint a videó célja egyértelműen a hírportál lejáratása volt.
Két nappal korábban ismeretlen férfiak próbáltak betörni Jurij Nikolov, a kormányzati kiadásokkal rendszeresen foglalkozó online hírportál, a Nasi Hrosi, azaz a Mi pénzünk főszerkesztőjének otthonába, és követelték, hogy vonuljon be a hadseregbe, és harcoljon az orosz invázió ellen.
Jurij Nikolov, a Mi pénzünk oknyomozó portál szerkesztője szerint a betörési kísérlet „tovább erősíti azt a feltételezést, hogy ez a jelenlegi kormány válasza az elnökkel szembeni kritikámra”
A történtek az ukrán újságírók elleni kampányszerű nyomásgyakorlás legújabb esetei, amelyek rendszerszintű problémával kapcsolatos aggodalmakat vetnek fel. A támadások főként a közösségi oldalakon, például a Telegramon található névtelen fiókokból indulnak, ami megnehezíti az elkövetők azonosítását. A sajtóorgánumok és a médiaviszonyokat figyelő csoportok a kormány, köztük Volodimir Zelenszkij elnök hivatalára gyanakodnak.
Daria Zarivna, Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Jermak főtanácsadója visszautasította a feltételezést, hogy a kormánynak köze van a névtelen Telegram-csatornákhoz.
A két eset kritikus pillanatban bukott ki, mivel Zelenszkij éppen azon dolgozik, hogy meggyőzze az Egyesült Államokat és Európát, hogy továbbra is folyósítsanak katonai és pénzügyi támogatást az országnak. Zelenszkij Washingtonban, Brüsszelben és más nyugati fővárosokban többször is azzal érvelt, hogy országa a demokrácia és a tekintélyelvűség közötti világméretű küzdelem frontvonalában áll.
Három hónapja akadozik az amerikai kongresszusban egy hatvanegymilliárd dollárnyi, főként katonai célú támogatási csomag Ukrajnának. Bár nem az ukrajnai belpolitikai kérdések jelentik a fő akadályt, néhány republikánus törvényhozó a korrupcióval és az ukrán demokrácia állapotával kapcsolatos aggályainak adott hangot.
Zelenszkij január 16-án a Világgazdasági Fórumon a svájci Davosban
„Mi mint állam védjük a demokráciát, védjük az értékeket. Olyanok vagyunk, mint egy demokratikus Dávid, aki a gonosz orosz totalitárius Góliát ellen harcol. És mégis olyan dolgok történnek itt, amelyek ellentmondanak az általunk képviselt értékeknek” – mondta a Szabad Európának Okszana Romanyuk, a kijevi székhelyű Tömeginformációs Intézet igazgatója.
Denisz Bihus, a Bihus.Info alapítója elmondta, hogy a The People’s Truth által közzétett videók és telefonhívások arra engednek következtetni, hogy alkalmazottait több hónapon keresztül akár harminc személy is megfigyelhette.
Bihus szerint valaki egy nappal azelőtt szerelte fel a biztonsági kamerát a szobában, hogy alkalmazottai megérkeztek volna a nyaralóba egy céges partira. Az alapító gyanítja, hogy az ukrán hírszerzés áll a megfigyelés mögött. A bűnüldöző szervek vizsgálatot indítottak.
Nikolov a kormány válaszának nevezte az elnökkel szembeni kritikájára a lakásán tett megfélemlítő látogatást.
Nikolov 2023 egyik legfontosabb sztoriját hozta nyilvánosságra, amikor arról számolt be, hogy a védelmi minisztérium túlárazottan vásárolt tojást a katonáknak. A korrupciós botrány újabb kérdéseket vetett fel a nyugati segélyek elköltésével kapcsolatban, és arra késztette Zelenszkijt, hogy több vezető tisztviselőt felmentsen.
Jogellenes intézkedések
Jaroszlav Jurcsisin, az ellenzéki Holosz párt képviselője és az ukrán parlament, a Verhovna Rada szólásszabadsággal foglalkozó bizottságának elnöke a Szabad Európának elmondta, hogy a Bihus alkalmazottainak lehallgatása és megfigyelése „egyértelműen törvénytelen”, és azonnali vizsgálatot követelt.
Az újságírókat és médiaszakértőket tömörítő Mediaruh, azaz Mediamovement nevű szervezet az újságírók magánélethez való joga egyértelmű megsértésének” nevezte az eseményeket, és azt mondta, hogy aláássák Ukrajna demokratikus hitvallását.
Zelenszkij január 17-én elfogadhatatlannak minősítette az újságírókra gyakorolt nyomást.
Órákkal korábban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy vizsgálatot indított a Bihus.Info ellen irányuló akciókkal kapcsolatban. Egyes újságírók és médiaelemzők azonban további intézkedéseket követelnek.
Romanyuk felszólította Zelenszkijt, hogy személyesen felügyelje az esetek kivizsgálását. A kormány kritikusai évtizedek óta azt mondják, hogy nem működik az ukrán igazságszolgáltatási rendszer, amikor a befolyásos emberek állítólagos bűncselekményeinek kivizsgálásáról és üldözéséről van szó.
Október 17-i nyilatkozatában a Mediaruh megjegyezte, hogy más kiadók, köztük az Ukrajinszka Pravda, az NV, a Cenzor, a Vavilon és a Liga.net is nyomás alá került a közelmúltban.
Az esetek némelyikében az újságírókat névtelen Telegram-csatornákon keresztül érő személyes támadásokról volt szó, amelyek az ukrán médiaszakértők szerint az elnöki hivatalhoz kapcsolódnak.
A The People's Truth, amely a Bihus.Infóról szóló kompromittáló információkat közölte, a szakértők szerint kamukiadványnak tűnik, a szerkesztőség életrajzai is kitaláltnak látszanak. Néhány hónappal ezelőttig semmit sem tett közzé öt éve létrehozott YouTube-oldalán.
Romanyuk a Szabad Európának azt is elmondta, hogy a támadások rendszerszintűnek tűnnek. Szerinte a helyzet a Moszkva-barát Viktor Janukovics elnök idejére emlékeztet, amikor a 2013–14-es Euromajdan-tüntetések idején sok újságíróra gyakoroltak nyomást.
Olekszandr Laszcsenko újságíró interjút készít Okszana Romanyukkal, a Tömeginformációs Intézet igazgatójával (balra) és Ljudmila Pankratova médiajogásszal 2018-ban Kijevben
Mikita Poturajev, a humanitárius és információs politikával foglalkozó parlamenti bizottság elnöke, a Zelenszkij vezette Nép Szolgája párt tagja egyetértett az értékeléssel.
„Ilyen már régóta nem történt az országban. Janukovics óta nem volt erre példa” – mondta a Szabad Európának.
Sajtószabadsággal kapcsolatos aggályok
Már jóval az újságírók elleni akciók jelenlegi hulláma előtt is aggályos volt a sajtószabadság helyzete, még amikor Zelenszkij komikusként, színészként és egy sikeres televíziós produkciós cég társtulajdonosaként volt ismert.
Amióta 2018. december 31-én az országos televízióban bejelentette elnöki pályázatát, Zelenszkij általában távol tartja magát a meghatározó ukrán médiumoktól, inkább a közösségi médián keresztül juttatja el üzenetét a nyilvánossághoz.
Ritkán tart sajtótájékoztatót a helyi újságírókkal. Harciasan lép fel, amikor kemény kérdéseket tesznek fel neki az eseményeken.
Néhány nappal azután, hogy Jurij Butusov újságíró heves vitába keveredett Zelenszkijjel 2021-es sajtótájékoztatóján, a bűnüldöző szervek vizsgálatot indítottak Butusov egyik közösségi médiás bejegyzése miatt. Butusov ezt megtorlásnak nevezte, amit a hatóságok tagadtak.
Zelenszkij összeütközésbe került olyan médiamogulokkal is, akiknek televíziós csatornái kritikusan nyilatkoztak a vezetéséről. 2021-ben, amikor nézettségi mutatói csökkentek, Zelenszkij bezáratott három televíziós csatornát, amelyekről úgy vélték, hogy Viktor Medvedcsuk, Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja és munkatársa tulajdonában vannak, akit később hazaárulás gyanújával őrizetbe vettek és egy fogolycsere keretében Oroszországba küldtek. A Zelenszkijt támadó állomásokat azzal vádolták, hogy orosz szócsövek.
Viktor Medvedcsuk
Hónapokkal később Zelenszkij keresztülvitt a parlamenten egy ellentmondásos törvényjavaslatot, amely arra kényszeríthetné azt a maroknyi milliárdost, aki nagyrészt a nemzeti médiát irányítja, hogy eladja ezeket, ha részt akar venni a politikai életben. Miközben széles körben kifogásolták a médiamogulok uralmát az országos sajtó felett, számos szakértő aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvényt szelektíven alkalmazhatják.
Oroszország 2022. februári teljes körű invázióját követően az elnöki hivatal arra használta a hadiállapotot, hogy befolyást szerezzen a kulcsfontosságú médiafelületek felett.
Négy vezető, magántulajdonban lévő csatorna kezdett együttműködni két állami tulajdonú csatornával, hogy éjjel-nappal közös – részben állami finanszírozású és kormányzati közreműködéssel létrehozott – tartalmat készítsenek. Míg az egységes műsorszolgáltatás az orosz invázió első napjaiban segített a polgároknak, egyes szakértők attól tartanak, hogy ez a program Zelenszkij PR-eszközévé válik, aki a háború befejezése és a választások újrakezdése után újabb mandátumot kérhet.
A Bihus.Info tavaly arról számolt be, hogy egy olyan cégnek adták alvállalkozásba az egységes televíziós műsorok kormányzati finanszírozásának egy részét, amelynek tulajdonosa Kijlo Timosenko, Zelenszkij egykori elnöki adminisztrációjának és produkciós cégének volt tagja.
Ennek ellenére Ukrajna a Riporterek Határok Nélkül által a sajtószabadság alapján összeállított 2023-as éves nemzetközi rangsorban jobb pozíciót ért el, a 106. helyről a 79. helyre ugrott.
Mivel az országos tévécsatornák főként a háborúval kapcsolatos műsorok megosztásával vannak elfoglalva, az oknyomozó újságírás területe Ukrajnában nagyrészt az olyan szűk körű csatornákra marad, mint a Bihus.Info és a Mi pénzünk, így fennmaradásuk kritikus fontosságú a korrupcióról szóló beszéd és a demokrácia megerősítése terén elért országos előrelépés szempontjából.