Már Orbán Viktor is elismeri, hogy az uniós forrásoknak semmi közük a „gyermekvédelmi” törvény módosításához. A különbség az, hogy valójában soha nem is volt, a magyar miniszterelnök pedig saját érdemének tudja be, hogy ez már nincs így. Az Európai Bizottság pontosan egy éve indított külön eljárást, miközben ettől függetlenül követelte az oktatás korszerűsítését és a korrupcióellenes intézkedéseket.
A magyar kormány körülbelül egy éve, eleinte állandó jelleggel, később ritkábban, jelenleg pedig egyáltalán nem hivatkozik arra, hogy az uniós helyreállítási forrásokat a magyar gyermekvédelminek nevezett törvény miatt tartja vissza az Európai Bizottság.
Mivel ez így egyáltalán nem igaz, mára eljutottunk odáig, hogy a kormány sem beszél erről – sőt, cáfolja. A cáfolat először Navracsics Tibornak jutott osztályrészül, akinek az a feladata, hogy felpörgesse az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokat a kormány és a brüsszeli testület között. Pár hete Navracsics számos uniós biztost felkeresett korábbi munkahelyén, az Európai Bizottság 13. emeletén, ahol a biztosok irodái találhatók.
Párhuzamos eljárások
A megbeszéléseket követően e sorok írójának is elmondta, hogy a helyreállítási alappal összefüggésben nem merült fel a "gyermekvédelmi" törvény. Azonban volt róla szó, mégpedig akkor, amikor Helena Dalli esélyegyenlőségi biztossal tárgyalt. Az Európai Bizottság ugyanis a törvénynek a melegeket a pedofilokkal összemosó módosításai miatt a kötelezettségszegési eljárást indított – ez a téma Dalli biztos portfóliójába tartozik. Ez egy teljesen elkülönített eljárás a helyreállítási alapok ügyétől, a kettő között nincs kapcsolat és nincs átjárás. A kötelezettségszegési eljárások célja, hogy megállapítsák: egy adott nemzeti jogszabály megfelel-e az uniós jognak. Amennyiben az adott tagállam és az Európai Bizottság nem tudja több hónapos, vagy akár hosszabb ideig tartó levelezés nyomán rendezni az ügyet, akkor a Bizottság perbe hívja a tagállamot és végső soron az Európai Bíróság dönt. Magyarországgal szemben fontos ügyekben – menekültekkel való bánásmód, Lex CEU, civil törvény, jogállamisági eljárás – volt már ilyen eljárás, melyek végén a magyar kormány kivétel nélkül minden esetben vesztesen került ki a perből.
A Fidesz európai parlamenti képviselői is több alkalommal próbálták azt a látszatot kelteni, hogy a "gyermekvédelmi" törvény miatt nem jönnek az uniós források, különösen akkor, amikor az indokok között a megkérdezett uniós biztos az oktatással kapcsolatos kifogásokat emlegette. Ebből rögtön azt a következtetés vonta le a magyar kormánypárt, hogy ez csakis a "gyermekvédelmi" törvényre való utalásként értelmezhető.
Holott a brüsszeli kifogások egyértelműek és dokumentáltak, más kérdés, hogy mindig csak utalás hangzik el a hivatkozási alapra, de sosem olvassák fel azt teljes egészében. Az Európai Bizottság ugyanis a minden évben kiadott – és egyébként az állam- és kormányfők, tehát többek között Orbán Viktor – által jóváhagyott országspecifikus ajánlásokra hivatkozik. Amelyek ugyan valóban ajánlások, de a helyreállítási alap jóváhagyásához a Bizottság kötheti az ajánlások teljesítését, mint ahogy ez történik jelenleg is. Ezekben az ajánlásokban visszatérő elem az elmúlt években a korrupciós keret hiányosságai és az oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés. Mindkettőnek nagyon sok eleme, rétege van, az oktatás kapcsán pedig leginkább a szegregációt szokták említeni. De ide tartozik az is, hogy a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatáshoz szükség van a megbecsült és megfizetett tanári karra is. A jelenlegi oktató-hiányos magyar közoktatási rendszer pedig ennek híján van. Mindenesetre látható, hogy ez a probléma sehogy sem függ össze a "gyermekvédelmi" törvénnyel.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország és Magyarország után most Románia is fontolgatja a „melegpropaganda-törvényt”Orbáni értelmezés
De a fentieket egészen másként vezeti elő a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Alakuló küldöttgyűlésén a következőket mondta:
„A genderügyben fennálló véleménykülönbséget meg elválasztottuk a pénzektől, vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést. A vita fönnmaradt, tehát bíróság elé fognak bennünket vinni „az apa férfi, az anya nő”, „egy nő meg egy férfi kell a házassághoz”, tehát ezek miatt a kőkorszaki gondolatok miatt, feudalisztikus, múltba mutató gondolatok miatt természetesen még el kell majd járnunk az Európai Bíróságra, de úgy tűnik, hogy ezt a kérdést sikerül leválasztani a közvetlen pénzügyi támogatások kérdéséről.”
Egyebekben pedig Orbán úgy véli, hogy „az Európai Unióval való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult”.
Hogy a gendertémának az uniós pénzekről történő leválasztásához mennyire nincs köze Orbán Viktornak, arra bizonyíték, hogy az az eljárás, amit a miniszterelnök saját teljesítményének tud be, szinte nap pontosan egy évvel ezelőtti fejlemény – és legkevésbé sem Orbán Viktor akarta, hogy ez bekövetkezzen. A Bizottság ugyanis tavaly július 15-én jelentette be, hogy kötelezettségszegési eljárást indít a "gyermekvédelmi" törvény módosításai miatt és azért is, mert a Meseország mindenki című könyvön fel kell tüntetni, hogy „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” mutat be. A bejelentésről szóló közlemény itt olvasható.
Az már csak egy adalék, de újabb cáfolat a miniszterelnöki álláspontra, hogy a Bizottság tavaly ősszel úgy döntött, hogy a kötelezettségszegési eljárást a következő szakaszba léptetve folytatja az eljárást, a következő lépés a per megindítása lehet.
Még semmi sem dőlt el...
Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője egyébként a testület hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján megismételte, hogy a tárgyalások még mindig zajlanak, a magyar kormány előtt is ismert kritériumok alapján. A testület semmilyen politikai nyilatkozatot, értékelést nem akar kommentálni.
Ehhez kapcsolódóan: „Koszos szobában is lehet szeretni a gyerekeket, de kaja nélkül nem működik a rendszer”