Bár Moszkva rendkívül szoros kapcsolatot alakított ki a Kelet-Ukrajna egyes területeit irányító oroszbarát lázadókkal, továbbra is határozottan tagadja, hogy részt venne a hét éve tartó fegyveres konfliktusban.
Friss összeállításában a Reuters hírügynökség több példát is felsorolt arra vonatkozóan, miképp vonta Oroszország magához még közelebb az önhatalmúlag kikiáltott két szakadár területet, a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot.
Orosz útlevelek
A moszkvai törvényhozás egyik tagja júliusban arról számolt be, hogy már több mint hatszázezer orosz útlevelet állítottak ki donyecki lakosok számára, amióta Vlagyimir Putyin elnök 2019 áprilisában lehetővé tette az állampolgárság kérelmezését gyorsított eljárásban.
Az Európai Unió az intézkedést támadásnak nevezte Ukrajna szuverenitása ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig a szankciók szigorítását sürgette Oroszországgal szemben, és hangsúlyozta, hogy ez a régió annektálásának első lépése lehet.
Ehhez kapcsolódóan: Mi áll az orosz–ukrán háborús félelmek mögött, és mi történhet valójában?Pénzügyi támogatás
Egy korábbi magas rangú donyecki tisztségviselő 2016-ban közölte, hogy a két kelet-ukrajnai szeparatista területen közvetlenül Oroszország finanszírozza a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét.
Miután kitört a háború, Kijev beszüntette e járandóságok fizetését a felkelők által elfoglalt Donyeck és Luhanszk megyében élők számára. Emiatt a térségben meghatározó jelentőségű nehézipar nagy része is leállásra kényszerült.
A Kreml tagadja a szakadár kormányzatok finanszírozását.
Orosz rubel, iskolai oktatás
A két úgynevezett népköztársaságban az orosz rubel idővel felváltotta az ukrán hrivnyát hivatalos fizetőeszközként, valamint például tavaly már ünnepelték az Oroszországi Föderáció június 12-i nemzeti ünnepét.
Emellett a helyi iskolák mára az orosz nemzeti alaptantervet követik az ukrán helyett.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország nagyobb összeggel támogatja a két szakadár kelet-ukrajnai régiótKereskedelmi megállapodás
Vlagyimir Putyin novemberben az Oroszország, illetve Donyeck és Luhanszk közötti kereskedelmet nehezítő szabályok eltörlésére utasította a kormányt. Az orosz hatóságok szerint ezzel az intézkedéssel kompenzálni akarják a Kijev által meghirdetett gazdasági blokád negatív hatásait.
Az ukrán külügyminisztérium azonban úgy véli, hogy a döntés „súlyos beavatkozást jelent Ukrajna belügyeibe”, ezért tiltakozó jegyzéket küldött az orosz külügyi tárcának.
A kormánypárt támogatása
Az Egységes Oroszország nevű orosz kormánypárt Kelet-Ukrajnában is kampányolt a szeptemberi parlamenti választás előtt, miután már tömegek rendelkeznek ott is választójoggal a könnyített állampolgárság miatt, és túlnyomó többségük a Putyint támogató párt mellé állt.
Miközben Kijev ezt is az oroszosítás egyik formájának tekinti, Moszkva szerint nincs abban semmi különös, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők az orosz választáson is szavaznak.
Ehhez kapcsolódóan: Kelet-Ukrajnában is szavazhatnak az őszi oroszországi választásonKoronavírus-vakcinák
A donyecki egészségügyi szervek januárban arról tájékoztattak, hogy az ukrán kormány tiltása ellenére megkezdték a koronavírus elleni oltási programot a Szputnyik orosz vakcina felhasználásával.
Ukrajna, ahol még mindig nem engedélyezték a készítményt, közölte, hogy nyugati oltóanyagokat várnak.
Referendum?
Volodimir Zelenszkij múlt héten kijelentette: nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy népszavazást írjanak ki a háború sújtotta Kelet-Ukrajna és az Oroszország által 2014-ben bekebelezett Krím félsziget jövőbeli státuszáról. Mint mondta, ez lehetőséget teremthetne a megakadt békefolyamat felélesztésére és a konfliktus lezárására.
Az ukrán elnök nem nyilatkozott arról, mikor és miként tarthatnák meg a referendumot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a kezdeményezés ukrán belügy.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU kész példátlan intézkedéseket hozni Oroszország ellen