A kulcsfontosságú NATO-csúcs előtt Ukrajna sikert ért el délen az ellentámadásban

Az oroszok által lerombolt épületek, köztük a segélyközpont romjai Orihivban 2023. július 10-én

Az ukrán erők továbbnyomultak előre délen, az ellentámadás kezdete óta Odessza városának megfelelő területet szabadítottak fel – közölte a hadsereg vezérkara július 10-én. Az oroszok újabb támadást hajtottak végre egy város ellen a Zaporizzsjai területen, legalább négy embert megöltek és tizenhármat megsebesítettek.

Közben a NATO kulcsfontosságú csúcstalálkozóra készül július 11–12-én a litván fővárosban, Vilniusban, ahol várhatóan az ukrajnai háború, valamint a szövetség és Kijev kapcsolata lesz a középpontban, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részvételét hivatalosan még nem erősítették meg.

Az elmúlt héten az ukrán hadsereg egy kilométert haladt előre a Zaporizzsjai területen, Melitopol és Bergyanszk térségében – jelentette Facebookon a vezérkar.

A déli ellentámadás kezdete óta az ukrán erők összesen 8,6 kilométert haladtak előre, és több mint tíz négyzetkilométert szabadítottak fel – közölte a hadsereg, hozzátéve, hogy a visszaszerzett terület teljes nagysága Melitopol és Bergyanszk térségében 169 négyzetkilométer – körülbelül akkora, mint a fekete-tengeri kikötővárosé, Odesszáé.

Ehhez kapcsolódóan: Jóváhagyták: az EU felpörgeti a lőszergyártását, hogy segíthessen Ukrajnának és önmagának

Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes július 9-én azt mondta, hogy az ukrán erők megszilárdítják a Melitopolnál és Bergyanszknál elért eredményeket, „heves csaták” folynak arrafelé.

Maljar hozzátette, hogy keleten a Donyecki területen az orosz erők védekezésbe szorultak Bahmutban, miközben kemény harcok dúlnak Limanban, Avgyijivkában és Marjinkában is, ahonnét a vezérkar több mint harminc harci összecsapást jelentett az elmúlt 24 órában.

A zaporizzsjai frontvonal egyik városában, Orihivban legalább négy ember meghalt, tizenhárman pedig megsebesültek, amikor az oroszok egy segélyelosztó központot lőttek – közölte Jurij Malasko területi kormányzó.

Orihiv, a háború előtt 14.000 lakosú város Zaporizzsjától mintegy hatvan kilométerre található, és rendszeresen ágyúzzák az oroszok.

Az orosz erők az elmúlt 24 órában összesen 36 légicsapást mértek tíz lakott településre a Zaporizzsjai területen – tette hozzá Malasko. Limanban kilenc civil vesztette életét és 12 ember sebesült meg orosz lövedékektől – közölték ukrán tisztviselők július 9-én.

Szintén július 10-én az orosz csapatok ballisztikus rakétákat lőttek ki Mikolajiv déli részére, egy embert megsebesítettek és károkat okoztak a polgári infrastruktúrában – adta hírül Vitalij Kim területi kormányzó Telegramon.

Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna egy lépéssel közelebb kerül a NATO-tagsághoz

A vilniusi csúcs előtt Ukrajna „tiszta és egyértelmű” jelzését kérte annak, hogy meghívást kap-e a NATO-csatlakozáshoz, miközben Moszkva ismét óva intett attól, hogy Kijevet beengedjék a szövetségbe.

Dmitro Kuleba külügyminiszter július 10-én azt írta Twitteren: a NATO beleegyezett abba, hogy elveti azt a kulcsfontosságú követelményt, amely teljesítendő célokat határoz meg a potenciális jelölteknek ahhoz, hogy csatlakozhassanak a katonai szövetséghez.

A NATO-csúcs előestéjén azt nyilatkozta, hogy egy ilyen lépés lerövidítené Ukrajna útját a csatlakozáshoz.

„Intenzív tárgyalásokat követően a NATO-szövetségesek konszenzusra jutottak a tagsági akcióterv (MAP) eltávolításáról Ukrajna tagsághoz vezető útjából. Üdvözlöm ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti utunkat a NATO-ba” – mondta Kuleba.

A NATO ezt egyelőre nem kommentálta.

Ehhez kapcsolódóan: Olyan, mint az orosz rulett: idős emberek élnek egykori életük romjain Ukrajna keleti részén

Zelenszkij részvétele a csúcson továbbra is kétséges – közölte Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese.

„Még nem született döntés” – mondta Sztefanyisina az ukrán médiának adott interjúban, hozzátéve, hogy Zelenszkij elutazása Vilniusba attól függ, hogy a szövetség milyen kötelezettségeket vállal a csúcstalálkozón Ukrajnával szemben.

A Kreml július 10-én közölte, hogy Kijev NATO-tagsága „nagyon negatív” hatással lenne Európa biztonságára.

„Ukrajna NATO-tagsága nagyon-nagyon negatív következményekkel járna az egész európai biztonsági architektúrára, amely már félig megsemmisült” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy Moszkvának meg kell fontolnia a határozott választ arra, amit „hazánkat érő abszolút veszélynek és fenyegetésnek” nevezett.

Egy július 9-i interjúban Joe Biden amerikai elnök azt mondta a CNN-nek, hogy Ukrajna nem kap tagságot addig, amíg az Oroszországgal folytatott háború véget nem ér.

„Például ha ez történne, akkor tudd – és ezt komolyan mondom –, eltökéltek vagyunk abban, hogy a NATO területének minden egyes centiméterét megvédjük. Ez olyan elkötelezettség, amelyet mindannyian vállaltunk, mindentől függetlenül. Ha háború van, akkor mindannyian benne vagyunk. Háborúban állnánk Oroszországgal, ha ez lenne.”

Romok között, ivóvízre várva élnek az egy hónapja történt gátkatasztrófa túlélői

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.