A Szovjetunió náci Németország általi megtámadásának szerdai évfordulóján sem csillapodtak a harcok Ukrajna keleti részén, amelynek az orosz hadsereg továbbra is hevesen lövi számos pontját.
Szakértők szerint hatalmas tüzérségi fölénye nyomán Oroszország került ki jobban az utóbbi hetek összecsapásaiból, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismert kedd éjszakai videóüzenetében.
„Taktikai manővereinek köszönhetően az ukrán hadsereg megerősíti védelmét a Luhanszki régióban. Az tényleg a legkeményebb hely. A megszállók erősen nyomulnak Donyeck irányába” – mondta.
Luhanszk és Donyeck régió együttesen alkotja a Donyec-medencét, ahol az oroszbarát szakadárok megkezdték harcukat az ukrán biztonsági erők ellen a Krím félsziget 2014-es annektálását követően.
„Éppoly aktívan küzdünk korszerű fegyverzetért országunk számára, mint amilyen aktívan küzdünk az Európai Unió pozitív döntéséért Ukrajna tagjelölti státuszát illetően. Nem hagyunk kárba veszni egyetlen napot sem” – fogalmazott az államfő.
Székek és padsorok helyett csak törmeléket talált volt iskolája helyén egy kisfiú
Brüsszeli diplomáciai források szerint az EU vezetői csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon meg fogják adni Ukrajnának a tagjelöltséget, ami ugyanakkor jórészt szimbolikus intézkedésnek tekinthető.
Egyes katonai elemzők úgy vélik: a tény, hogy Moszkva semmilyen jelentős áttörést nem tudott elérni az invázió február 24-i megindítása óta, azt mutatja, hogy az idő az ukránoknak dolgozik.
„Ez egy nehézsúlyú bokszmérkőzés (...) és még nem történt kiütés. Ez is el fog jönni, amikor az orosz erők még kimerültebbek lesznek” – írta Mark Hertling nyugalmazott amerikai vezérezredes Twitteren.
Ehhez kapcsolódóan: Mi következik az európai orosz gázszállítások csökkentése után?„Tervezett provokációk”
A második világháborúban a náci Németország 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Oroszországban, Ukrajnában és Belaruszban azóta ezt az évfordulót az emlékezés és a gyász napjaként tartják számon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök koszorúzáson vesz részt ebből az alkalomból, a védelmi minisztérium pedig korabeli iratokat tett közzé, amelyek szerint Berlin a Barbarossa hadművelet megindítását olyan hamis vádakkal kívánta igazolni, hogy a szovjet hadsereg templomokat és temetőket bombáz.
„Éppúgy, mint napjainkban, 1941-ben a nácik provokációkat terveztek államunk befeketítése érdekében” – hangsúlyozták a tárca közleményében.
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki régió katonai kormányzója arról számolt be, hogy az orosz haderő kedden bizonyos előrelépéseket ért el Liszicsanszk város környékén, ahol rendőrségi, állambiztonsági, illetve ügyészségi épületeket is megtámadtak.
A kelet-ukrajnai offenzíva meglehetősen lassan halad április óta, miközben a harcok már több ezer áldozatot követeltek mindkét oldalon. Az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság vezetése elismerte, hogy már kétezer katonája elesett, kilencezer másik pedig megsebesült az év eleje óta, ami a brit hírszerzés értékelése szerint eredeti erői nagyjából 55 százalékát jelenti.
Továbbra is folyik a már szinte teljesen orosz kézre került Szeverodonyeck ostroma, de a város védői még kitartanak az Azot vegyi üzem területén, ahol mintegy ötszáz civil is menedéket keresett.
Your browser doesn’t support HTML5
Drónok háborúja: a levegőben is folyik a harc Kelet-Ukrajnáért
Kiújuló terrorbombázás
Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó elképzelhetőnek nevezte, hogy az orosz hadvezetésnek sikerülni fog elvágnia Szeverodonyecket és a Sziverszkij Donyec folyó túloldalán lévő, vele csaknem egybeépült Liszicsanszkot a biztonsági erők ellenőrzése alatt álló területektől.
„Megvan a veszélye egy ottani orosz taktikai győzelemnek, de ez még nem történt meg” – húzta alá.
Eközben kiújultak a támadások az északkeleti Harkiv térségében is, az orosz tüzérségi támadásokban helyi tisztségviselők tájékoztatása szerint legalább tizenöt civil vesztette életét.
„Az orosz erők most ugyanúgy lövik Harkiv városát, ahogy tették korábban Mariupollal, a lakosság megfélemlítésének céljával” – közölte Aresztovics.
A nyugati szankciókra válaszul Oroszország az utóbbi napokban csökkentette az Európába szállított gáz mennyiségét. Az EU érintett tagállamai különböző intézkedésekkel próbálják megoldani az ellátási nehézségeket.
A Kreml kedden válaszintézkedéseket helyezett kilátásba amiatt, hogy Litvánia korábban bejelentette bizonyos orosz árucikkek vasúti szállításának korlátozását Kalinyingrád orosz exklávé irányába.
Észtország szolidaritását fejezte ki Litvániával, és bekérette az orosz nagykövetet, hogy így tiltakozzon légterének egy orosz helikopter általi „rendkívül súlyos” megsértése miatt.