Nem elsősorban a nyári hőhullám izzasztja meg az európai politika és gazdaság vezetőit, hanem az attól való félelem, hogy az orosz gázszállítmányok manipulálása súlyos válsághoz fog vezetni idén télen vagy rosszabb esetben még hamarabb.
Mi történt?
Oroszország előző héten csökkentette a szállított földgáz mennyiségét öt európai uniós tagállamba, így az áramtermelése terén ettől erősen függő Németországba is.
A Gazprom energetikai óriásvállalat mintegy hatvan százalékkal letekerte a legfőbb európai csővezetéknek számító Északi Áramlaton keresztüli szállítást, de az Olaszországba beérkező mennyiség is nagyjából a felére csökkent. Kisebb mértékben, de Ausztria, Csehország és Szlovákia is érintett.
Ezt megelőzően Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, illetve Lengyelország irányába is elzárták a csapokat. Ezek azonban kisebb problémát jelentettek, miután Varsó például egyébként is ki akarta vezetni az orosz gázvásárlást az év végéig, a többi országnak pedig rendelkezésére álltak alternatív források.
A legutóbbi csökkentések ugyanakkor olyan országokat érintenek, amelyek nagy mértékben függenek az orosz energiától. Németország gázimportjának mintegy 35 százalékát, Olaszország pedig a negyven százalékát Oroszországból fedezi. Ellátási zavarok még nem léptek fel.
Miért aggasztó a mennyiség csökkentése?
Európa nagy erőkkel dolgozik gáztározói feltöltésén. Erre a folyamatra rendszerint nyaranta kerül sor, amikor általában a földgáz ára alacsonyabb, de a szállított mennyiség csökkentése ezt megnehezíti és megdrágítja.
A lépés ráadásul az orosz gázszállítások teljes leállításának rémképét is közelebb hozta, ami szakértők szerint rendkívül súlyos helyzetbe hozná a kontinenst a fűtési szezonban. A földgázt azonban nem csak fűtésre használják, számos energiaintenzív iparágban is, például az acél- vagy üveggyártásban. Ezek a szektorok már most is jelentős áremelkedéssel néznek szembe, így termelésük visszafogására kényszerülnek.
Az áramtermelésben például olyankor pörgetik fel a gázerőműveket, amikor a megújuló források, így a szél- és a naperőművek az időjárási körülmények miatt nem termelnek eleget, a felhasználás pedig megugrik a nagy meleg vagy hideg miatt.
Jelen pillanatban az európai gáztározók átlagos töltöttségi szintje 57 százalékos. Az Európai Bizottság javaslata értelmében november elsejére minden tagállamnak el kellene érnie ebben a nyolcvan százalékot, míg Németország eddigre már a kilencven százalékot vette célba.
A brüsszeli székhelyű Bruegel agytröszt elemzői arra figyelmeztettek, hogy Bulgária, Magyarország és Románia nem fogja teljesíteni ezt a célkitűzést, ha a jelenlegi sebességgel folytatja a feltöltést, Ausztria, Németország és Szlovákia pedig nagyon nehéz helyzetbe kerül ezen a téren, ha Oroszország leállítja a szállítást.
Mi történik?
Az Európai Unió, amely az ukrajnai háború előtt még gázigénye mintegy negyven százalékát orosz forrásból elégítette ki, tervet készített azzal a céllal, hogy év végéig kétharmadával csökkenti az importált mennyiséget, majd 2027-re teljesen beszünteti a vásárlást Moszkvától. A közösség emellett augusztustól nem szerez be orosz szenet, hat hónapon belül pedig a kőolajimport legnagyobb részét is felszámolja.
A cél, hogy jelentősen csökkentsék azt a napi 850 millió dolláros összeget, amelyet Oroszország keres jelenleg az energiahordozók európai eladásán.
Az európai kormányok és közműcégek az utóbbi időben fokozták a drágább cseppfolyósított gáz (LNG) vásárlását az Egyesült Államoktól és más országoktól. Az ukrajnai háború nyomán azonban az egekbe szöktek az energiaárak, ami rekordinflációt eredményezett Európában, és a csökkenő exportmennyiség ellenére is szinten tartotta az orosz bevételeket.
Nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy ne csak tengeri úton, hanem csővezetéken keresztül is több gázt lehessen beszerezni, például Azerbajdzsánból és Norvégiából, valamint kisebb léptékben, de fontos szerepe van a megújuló energiaforrások telepítésének is. Németország jelenleg még egyetlen LNG-terminállal sem rendelkezik, de négy helyszínen is építkezés kezdődött, és ezek közül két létesítmény már idén megkezdheti működését a tervek szerint.
Bár a fókusz már hosszú ideje a megújuló forrásokon van, a válság miatt több országnak is vissza kellett térnie a fosszilis energiahordozókhoz. Berlin például a leállított szénerőművek ideiglenes újraindítására készül, annak ellenére hogy korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig az utolsót is leállítják.
Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter keserűnek nevezte a döntést, de rámutatott, hogy az a mostani helyzetben szükségszerű. A kormány ösztönzőket kíván életbe léptetni, amelyekkel érdekeltté tennék az ipart a gázfelhasználás csökkentésében, továbbá felszólította a németeket az energiatakarékosság szempontjainak figyelembe vételére.
„Tovább kell csökkenteni a gázfelhasználást, hogy többet tudjunk betárolni, különben télen szűkösek lesznek a készletek” – hangsúlyozta a tárcavezető.
Ezzel párhuzamosan a holland kormány bejelentette, hogy a földgáz kiváltása érdekében ismét teljes kapacitásra emelik a szénerőművek teljesítményét.
Mindezen intézkedések ellenére szakemberek szerint meglehetősen törékeny a gázellátás biztonsága Európában. Maximális kapacitáson pörög az LNG-előállítás számos országban, például az Egyesült Államokban és Katarban, ami azt jelenti, hogy Európának Ázsiával kell versenyeznie ezen készletekért.
Ehhez jött még hozzá az is, hogy robbanás történt, majd tűz keletkezett egy texasi terminálban, aminek nyomán hónapokra kiesett az amerikai exportkapacitás mintegy ötöde.
Miben mesterkedik Oroszország?
A Gazprom állítása szerint azért kellett csökkenteniük a szállítást az Északi Áramlat vezetéken keresztül, mert a nyugati szankciók miatt nem tudnak visszaszállítani egy karbantartásra Kanadába küldött turbinaberendezést a portovajai kompresszorállomásra. Több európai kormány ezt puszta kifogásnak minősítette, a döntést politikai természetűnek nevezve.
Az orosz állami óriásvállalat intézkedései következtében még magasabbra emelkedtek a gázárak, így a moszkvai költségvetés bevételei is. Ráadásul figyelmeztetésként is szolgálnak arra, hogy nemcsak a kisebb országok, hanem a nagy és meghatározó gazdaságok számára is kockázatot jelent a szállítás leállítása.
Akkor megfagynak idén az emberek Európában?
Ez továbbra is valószínűtlen, mivel az európai uniós jog értelmében a tagállami kormányoknak szükség esetén először az ipari felhasználók ellátását kell korlátozniuk, hogy maradjon elegendő gázmennyiség az otthonok, iskolák és kórházak fűtésére. A nehéz helyzetbe kerülő országok ráadásul szomszédaiktól is kérhetnek segítséget, amennyiben rendelkezésre áll az ehhez szükséges infrastruktúra.
Az ipari fogyasztás korlátozása ugyanakkor súlyos következményekkel járna, munkahelyek elvesztését, a gazdasági teljesítmény visszaesését eredményezné a mostani, egyébként sem egyszerű helyzetben.
