Rohamos ütemben emelkednek az élelmiszerárak. A statisztikai hivatal adatai szerint 22 százalékkal nőttek az árak egy év alatt, de az árstopintézkedéssel nem érintett alapvető élelmiszerek jelentős részében már a negyven százalékot közelíti a drágulás. A gyenge forint és a júliustól érvényes kormányzati adóemelések hatása még csak most jön.
„A jelenlegi áremelkedés egyre szélesebb körben érzékelhető, ahogy az energia és a nyersanyagok árának emelkedése begyűrűzik a feldolgozott termékek végső fogyasztói árába” – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közölte: júniusban 11,7 százalékos volt az infláció. Közel 25 éve nem volt ekkora drágulási hullám, és úgy tűnik, őszig nem is törik meg a trend.
További drágulás jön
Az elemző szerint havi alapon is rendkívül erőteljes, 1,5 százalékos áremelkedést mért az év hatodik hónapjában a statisztikai hivatal. Úgy véli, hogy ennél jóval aggasztóbb, hogy a maginflációs mutató messze a várakozások feletti áremelkedést mutat: legutóbb 1998 májusában regisztráltak a 13,8 százalékos maginflációnál magasabbat.
Ennek oka szerinte két tételben keresendő. Egyrészt tovább erősödött az élelmiszerek éves inflációja, elérve a 22,1 százalékos értéket júniusban. Az árstopintézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek egy jelentős részében már a negyven százalékot közelíti (vagy már meg is haladta) az éves infláció mértéke.
„Itt elsősorban a feldolgozott élelmiszereket találjuk, amelyek a maginflációs kosár részét is képezik, miközben a feldolgozatlan élelmiszerek áralakulása nincs benne a maginflációban” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Nincs megállás: júniusban 22 százalékkal drágultak az élelmiszerek éves alaponA másik vártnál erősebb áremelkedést mutató tétel a tartós fogyasztási cikkek csoportja volt. Itt 12,4 százalékra ugrott az áremelkedési ütem éves bázison mérve. „E mögött a forint rendkívüli gyengülése és a nyersanyagok és szállítási költségek emelkedése húzódik meg, amelynek begyűrűzése gyorsabb és erőteljesebb volt a vártnál” – mondta az elemző.
Virovácz Péter arra számít, hogy a forint történelmi gyengülése vélhetően újabb ársokkot okozhat júliusban, miközben az extraprofitadók, a népegészségügyi termékadók és a jövedéki adók emelése már júliustól megjelenhet a fogyasztói árakban.
Mindezek mellett a tavalyi évi bázishatás is az éves bázisú áremelkedési ütem gyorsulásának irányába hat egészen szeptember-októberig. „Vélhetően ekkor tetőzik majd az infláció, a jelenlegi számításaink alapján valahol 13 százalék felett. Eközben a maginfláció esetében a csúcspont elérheti akár a 15-16 százalékot is” – tette hozzá.
Emelkednek a kamatok
Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) aligha lesz lehetősége visszakozni az elmúlt hetekben látott agresszív kamatemelési politikától. A következő hónapokban akár további 100-100 bázisponttal is emelheti a kamatokat a jegybank.
„Annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reál-kamatkörnyezet (a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete), ami akár tartósan erősíthetné a forintot, nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy 13 százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel” – hangsúlyozta.
A kamatemelések egyik következménye, hogy jelentősen drágulnak a hitelek. Most még hét-nyolc százalékon lehet lakáshitelhez jutni, de a bankok néhány hónapon belül átárazzák az MNB lépéseit, így hamarosan ismét tíz százalék feletti lakáshitelkamatok jönnek.
Ehhez kapcsolódóan: Hatalmasat emelt az alapkamaton a jegybank, mert hamarosan 16 százalékos lehet az inflációA háború is sokat árt
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a korábban becsültnél magasabb inflációt az élelmiszerárak és a tartós és egyéb fogyasztási cikkek árának a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta.
„Az orosz–ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem becsülhető meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, ami már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek” – tette hozzá.
Szerinte igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt hetekben érdemben süllyedtek.
„Noha a hazai háztartásienergia-árak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelenhetnek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okozhatnak” – vélekedett.
Az elemző szerint a következő hónapokban az átárazások és adóemelések miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a húsz százalékot.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány a saját rendeletében árulta el, hogy a különadókat át lehet hárítaniItt a saját lista
A Szabad Európa szeptember óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását. Hogy mennyire gyorsul a drágulás üteme, jól jellemzik az alábbi tételek árváltozásai. Tavaly szeptemberhez képest a kenyér ára szinte megduplázódott.
Az általunk figyelt áruházláncban a szeletelt és előrecsomagolt fehér kenyér ára 94 százalékkal emelkedett. De 28 százalékkal kell többet fizetni egy liter tejért, 4,6 százalékkal a cukorért, 25 százalékkal drágult a liszt, 48 százalékkal a tojás. Az általunk figyelt importkávé ára 28 százalékkal emelkedett, a vaj 68 százalékkal kerül többe, mint tíz hónapja, a banán ára 33 százalékkal nőtt.
Az olívaolaj 23 százalékkal drágult, a vécépapír 25 százalékkal kerül többe. Júniusig nem mozdult meg a kóla ára, de júliusban hatalmasat, 39 százalékot drágult. Az általunk figyelt termékek közül – nem számítva a hatósági áras csirkemellet – egyedül a Milka csoki ára nem változott: szeptember óta 299 forintba kerül.
2020 óta veti össze a G7.hu minden hónapban a nagy hazai kiskereskedelmi láncok árait: a hónap elején egy átlagosnak tekintett fogyasztói kosár alapján nézik meg, mennyibe került volna egy nagybevásárlás az Aldiban, a Lidlben, a Tescóban és a Pennyben.
A lap számításai szerint a teljes kosár költségei alapján az éves élelmiszer-infláció jelenleg 29,4 százalék Magyarországon. Mint írják, jól látszik, hogy már azon a szinten vagyunk, ahol nem érdemes azon elmélkedni, hogy az árstop tényleg fogja-e az áremelkedés pár százalékát.