Vlagyiszlav Ammoszov elmondása szerint több mint tizenöt évig építette karrierjét az orosz hadseregben és hírszerző szolgálatában, amelyet korábban GRU, majd GU néven emlegettek. Most Kijevben van, készen arra, hogy fegyvert fogjon hazája ellen.
„Az ország, amelynek hűséget esküdtem (…) már nem létezik” – mondta a Szabad Európa ukrán szolgálatának, amely megvizsgálta az Ammoszov orosz katonai szolgálatával kapcsolatos dokumentumokat.
Egy nemrégiben Kijev központjában tett sétája során Ammoszov megállt, hogy megnézze a megsemmisült orosz katonai felszerelések kiállítását.
„Ezek a srácok nem értették, miért haltak meg – mondta. – Örülök, hogy nem jutottak el ide. Örülök, hogy egy szabad, virágzó városban vagyunk. Ugyanakkor sajnálom azokat a fickókat, akik ezekben a járművekben voltak. Élhették volna az életüket, ha Oroszország normális ország lenne.”
Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 februárjában átfogó inváziót indított Ukrajna ellen, Ammoszov ama kevés orosz közé tartozott, akik kész voltak Kijev oldalán harcolni.
„Felhívtam az ukrán nagykövetséget, és megpróbáltam felvenni a kapcsolatot a Szabad Oroszország légióval – mondta, utalva az ukrán fegyveres erőkön belüli katonai egységre, amelyben orosz ellenzékiek, orosz és fehérorosz önkéntesek és – saját szavai szerint – egy „jobboldali nacionalista” is harcol az orosz hadsereg ellen. – De hiába. Majdnem feladtam.”
2022 novemberében azonban Lengyelországban megalakult egy orosz emigránsszervezet, a Polgári Tanács, amely önkénteseket toboroz az ukrajnai harcra. A csoport elsősorban olyan orosz állampolgárokat keres, akik nem orosz nemzetiségűek, köztük tatárokat, baskírokat, csecseneket és másokat.
Maga Ammoszov jakut etnikumú, a szibériai Szah Köztársaságból, más néven Jakutföldről származik.
„Remélem ki fogom érdemelni a bizalmat”
Az orosz biztonsági szolgálatok régóta kémeket és provokátorokat telepítenek az ellenzéki csoportok soraiba. A gyakorlat a cári időkre nyúlik vissza, és gyakran mondják, hogy nem létezik olyan, hogy „volt” GRU-tiszt. Így Ammoszov nem lepődik meg, amikor megkérdezik tőle, hogyan lehet benne megbízni.
„Soha nincsenek garanciák – mondta. – De remélem, hogy a szolgálatom és az Oroszország elleni munkám révén ki fogom érdemelni a bizalmat.”
Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter (középen) meglátogatja a megsemmisített orosz katonai járművek és fegyverek kiállítását a kijevi Mihajlovszkij téren 2022. július 12-én
A Szabad Európa nem tudta függetlenül ellenőrizni Ammoszov beszámolóját a múltjáról, de a szolgálati iratok alátámasztják. Azt mondta, hogy az ukrán biztonsági és katonai struktúrák többször is átvilágították.
„Minden elképzelhető és elképzelhetetlen ellenőrzésen átmentem – mondta. – Ha most önökkel beszélek, akkor átmentem rajtuk.”
„Kész vagyok Oroszország területére menni – tette hozzá –, és elpusztítani az ottani ellenséget. Hazám ellenségei azok, akik Putyin kormányát támogatják (…) Honfitársaim, mint kiderült, sötét erők szolgáivá váltak.”
Moszkva alaptalan állításai, miszerint fasiszták vették át az irányítást Ukrajnában, Ammoszov számára nevetségesek.
„Nincs fasisztább állam, mint Oroszország” – mondta.
Egy imperialista átalakulása
Ammoszov átalakulása már régóta tart, katonai pályafutása korai szakaszában kezdődött. Mint mondja, Moszkva két csecsenföldi háborújának veteránja és az ország legrangosabb katonai intézeteinek végzőse. Visszatekintve azt mondja, hogy imperialistának képezték ki.
„A Szovjetunió terméke vagyok” – tette hozzá.
A csecsenföldi háborúk „kijózanítottak” – tette hozzá. „A propaganda befolyásolt, azt hittem, hogy ott igazi banditák vannak. De láttam hétköznapi embereket, és láttam, hogy miért harcolnak. Ez egy népi szabadságharc volt.”
Kiábrándult az akkori orosz tisztekből is.
„Mindig azt tanították nekem, hogy a tisztek a legjobb emberek az országban” – mondta Ammoszov.
„De aztán láttam, milyenek voltak, amikor tíz napig nem ittak. Voltak olyanok, akik egyszerűen mindent elszúrtak. Voltak, akik eladták a fegyvereiket. Voltak, akik egyszerűen elárultak minket, és elküldtek a húsdarálóba.”
Az Oroszország Szabadsága légió katonái az általuk használt ellenzéki fehér-kék-fehér zászlóval. Ammoszov is ehhez az egységhez próbál csatlakozni
Ennek ellenére „volt egy belső meggyőződése”, hogy teljesítenie kell a kötelességét és „meg kell védenie a hazát”.
Ammoszov elmondása szerint harci tapasztalatai után a GRU-hoz sorozták be, ahol matematikai modellezésre képezték ki, hogy „megtalálja egy ország gazdaságának sebezhető pontját”.
„Bármilyen összetett technikai rendszerben meg lehet találni a gyenge pontot – mondta. – Manapság áram nélkül nincs élet. Még az is nagy hatással lehet egy gazdaságra, ha néhány órára kikapcsoljuk az összes okostelefont.”
A végső cél – vonta le a következtetést – „egész országok tönkretétele”.
Visszavágás
Ammoszov elmondta, hogy jakut etnikumúként gyakran tapasztalt rasszizmust és sovinizmust az oroszok részéről. Elmondása szerint nem ritka, hogy a nagyobb orosz városokban a rendőrség megállítja, vagy a járókelők szidalmazzák, csak azért, mert nyilvánosan jakutul beszél.
„Amikor Moszkvába mentem, és bementem egy metróállomásra, azonnal megállítottak – mondta – mint nem oroszt, csak a tiszti papírjaim mentettek meg. Úgy bántak velem, mint egy másodosztályú emberrel.”
„Amióta Ukrajnában vagyok, soha nem kérték el az útlevelemet – tette hozzá. – Soha nem állított meg a rendőrség.”
Elmondása szerint még inkább kiábrándult, amikor Putyin Oroszországa egyre inkább tekintélyelvűvé vált.
„Nehéz volt végignézni, ahogy az embereket verik – mondta Ammoszov a Szabad Európának –, és azt is, ahogy az embereket börtönbe zárják. Arra gondoltam: nem tudnánk összefogni és visszavágni?”
Ammoszov még azelőtt hagyta ott az aktív szolgálatot, és lépett be a katonai tartalékosok közé, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és szeparatista háborút szított Kelet-Ukrajna egyes részein.
Elmondta, hogy szerinte Oroszországban sok a felgyülemlett düh, amely egy ponton biztosan ki fog törni, mivel az ukrajnai háború meggyengíti Oroszország erősen centralizált rendszerét.
„El tudják képzelni, hogy milyen mértékű gyűlölet lesz Oroszország összeomlása után? – mondta. – Az emberek emlékezni fognak a száz vagy kétszáz évvel ezelőtti eseményekre.”
Ammoszov szerint Moszkva 2014-es Ukrajna elleni agressziója „a vég kezdete” volt Oroszország számára.
„Ezt azonnal megértettem” – zárta gondolatait.