A vétók miatt is van "magyar ügy" az EU-ban

Vej Feng-ho kínai védelmi miniszter látogatása Áder János magyar köztársasági elnöknél a Sándor-palotában, 2021. március 24-én

Idén tavasszal egyre többet kezdett vétózni a magyar kormány az egyhangú döntéseket igénylő uniós ügyekben. Probléma az uniónak, hogy a magyar kormány „keménykedik”, régebben talán inkább elgondolkozott volna az, aki egyedül marad a véleményével, mondta el egy vezető uniós tisztségviselő.

„Houston, van egy kis problémánk”

– írta le a magyar kormány sorozatban beinduló vétói miatti helyzetet egy vezető uniós tisztségviselő egy háttérbeszélgetésen.

Ehhez kapcsolódóan: Magyarország ismét egyedül vétózott meg egy Kínát elítélő nyilatkozatot

Szerinte nyilvánvaló, hogy a magyar kormánnyal vita van, ha

  • a Közel-Keletről,
  • Kínáról,
  • Oroszországról,
  • vagy a genderről, a társadalom által elvárt nemi szerepekről van szó.

„Keménykednek bizonyos szempontból. De egy barátom egyszer azt mondta, hogy korábban, ha valaki egyedül maradt az álláspontjával a Tanácsban, akkor azt kérdezte magától, hogy »mit rontottam el, miért én vagyok egyedül a véleményemmel?«. Most pedig már majdhogynem büszkeség kérdése elszigetelődni valamilyen kérdéssel, amit otthon politikailag el lehet adni” – mondta.

De szerinte ezzel együtt kell élni, így működik jelenleg az EU. Egyelőre nem elég minősített többség a külpolitikai kérdéseknél, csak egyhangúan születhetnek döntések.

Ettől még problémát jelent a magyar kormány magatartása. Ilyenkor megpróbálják először megbeszélni velük, hátha sikerül valamilyen közös nevezőre jutni. Azonban ha a különutas ország álláspontjával nem lehet közös nevezőre jutni, akkor nincs mit tenni, ilyenkor például nem az EU fog kiadni egy külpolitikai nyilatkozatot, hanem csak 26 vagy kevesebb uniós ország.

Ehhez kapcsolódóan: Kérdéseket vet fel az EU-ban az újabb magyar vétó