Az Alkotmánybíróság soron kívül bírálta el az egészségügyben dolgozók kötelező beoltása elleni panaszokat, és arra jutott, hogy ez az előírás szükséges és arányos. A kifogások pont arra irányultak, hogy szerintük a rendelkezéssel túlzóan korlátozzák az alapjogaikat.
A kormány még a nyáron döntött úgy, hogy az egészségügyi dolgozók számára lényegében kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást.
Az intézkedés indoklása szerint az egészségügyben dolgozók fokozottan ki vannak téve a fertőzésnek és forrásai lehetnek a vírus közösségi terjedésének, ezért oltásukra saját egészségük és a betegek egészségének védelme érdekében is szükség van.
Ehhez kapcsolódóan: Minden egészségügyi dolgozót be kell oltani szeptemberig, megjelent a rendeletA döntést a többek közt a Magyar Orvosi Kamara is támogatta. A Társaság a Szabadságjogokért pedig jogszerűnek tartotta.
Több tucat panasz érkezett azonban az Alkotmánybírósághoz (AB) ez ügyben. Az ő álláspontjuk szerint viszont ez a szabály sérti az emberi méltósághoz való jogot, az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez való jogot, valamint a testi és lelki egészséghez való alapjogot.
Ehhez kapcsolódóan: Kötelező védőoltás: nem csak jogi kérdésAz AB soron kívül tárgyalta ezeket a beadványokat, és december 3-án pedig mindet elutasította.
Az bíróság a többi közt a WHO-ra hivatkozva úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi dolgozóknál ez a lépés egy járvány során szükséges és arányos. Itt olvashatja a teljes határozatot.
Ehhez kapcsolódóan: A munkáltató lehet a felelős a mellékhatásokért, ha kötelezővé teszi az oltást