Magyarország nem fogad be több afgán menekültet

Magyarország lezártnak tekinti az afgán menekültek befogadásának kérdését, kéri az Európai Uniót, hogy ne ösztönözze felelőtlen nyilatkozatokkal a migrációt. Emberi jogi szervezetek ugyanakkor azt sürgetik, hogy Brüsszel biztosítson nagyobb védelmet a menekülő afgánoknak.

„Magyarország eleget tett már az erkölcsi kötelességének, evakuáltuk mindazokat, akik korábban nekünk segítettek, akik együtt dolgoztak a katonáinkkal, így a magunk részéről ezt a kérdést lezártnak tekintjük. Nem vagyunk hajlandók a már evakuált segítőinkön kívül senkit sem befogadni az esetlegesen Afganisztánból kiinduló migrációs hullámok résztvevői közül” – közölte az MTI jelentése szerint Szijjártó Péter az üzbegisztáni Khívában, miután azeri, üzbég és török miniszterekkel találkozott.

A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy „teljesen reális forgatókönyv” egy tömeges, milliós nagyságrendű kiáramlás Afganisztánból, ami viszont több okból is rendkívül súlyos biztonsági kockázatot hordozna magában. Erre az eshetőségre a kormány felkészült, ugyanakkor jobb lenne elkerülni a bevándorlók tömeges megjelenését a déli határnál – jelentette ki Szijjártó Péter.

Két ellentétes kérés Brüsszelhez

„A térségbeli országokkal egyetértve azt szorgalmazzuk, hogy az Afganisztánban kialakult kihívást és válságot Afganisztánon belül oldják meg. És ezért azt kérjük az európai uniós tisztségviselőktől, a brüsszeliektől, a nyugat-európai politikai vezetőktől, hogy ne tegyenek olyan felelőtlen nyilatkozatokat, amelyek inspirálnák az illegális migrációs hullámok megindulását” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.

Közben emberi jogi szervezetek és menekültcsoportok éppen azt sürgetik, hogy az Európai Unió fokozza azoknak az afgánoknak a védelmét, akik menekülni próbálnak hazájukból a tálibok múlt havi hatalomátvétele után.

A felelősség megosztása

„Az EU-nak inkább meg kell osztania, mintsem csökkentenie azt a felelősséget, hogy védelmet kínáljon az afgán menekülteknek” – közölte az Amnesty International, a Caritas Europa és huszonkét másik szervezet szeptember 16-i közös nyilatkozatában.

A csoportok felszólították az Európai Unió huszonhét tagállamát, hogy „nyissanak biztonságos utakat a védelemre szorulóknak, a többi között az afgán menekülteknek létrehozott ambiciózus és pótlólagos letelepítési program révén”.

Több mint ezer gyerek kísérő nélkül

Az EU, amelynek menekültügyi ügynöksége, az EASO szeptember 16-án arról számolt be, hogy az afgánok által benyújtott kérelmek száma öt egymást követő hónapban nőtt, és júliusban 7300-ra emelkedett, még mielőtt a Nyugat támogatását élvező kabuli kormány elesett, nem reagált minderre.

Az EASO szerint csaknem 1200, kísérő nélküli kiskorú érkezett Afganisztánból. Júniusban az afgánok kérelmeinek több mint a felét elutasították.

Több tízezer afgán menekült el, miután a tálibok egy hónappal ezelőtt megbuktatták a nyugati támogatású kormányt Kabulban. További ezrek akarják elhagyni a háború és aszály sújtotta országot.

Se pénz, se munka: személyes tárgyaikat adják el afgánok a túlélésért

Félrevezető és riasztó retorika

Európában egyes kormányok megkongatták a vészharangot, attól tartva, hogy megismétlődhetnek a 2015-ös események, amikor jóval több mint egymillió ember özönlötte el a kontinenst Szíriából, valamint más konfliktusövezetekből, illetve nehézségekkel küzdő országokból.

„Sajnálkozunk amiatt a félrevezető és riasztó retorika miatt, amelyet néhány európai vezető az elmúlt hetekben kifejezésre juttatott” – áll a közleményben.

Szerintük az ilyen beszédek „akadályokat gördíthetnek a menekültek beilleszkedése és befogadása elé az európai társadalmakba” és „félelmet kelthetnek egy nem létező válság miatt Európa határainál”.

„Irán és Pakisztán jelenleg a hazájukból elmenekült afgánok csaknem kilencven százalékát látja vendégül, összesen több mint kétmillió regisztrált menekültet. Nem kellene egyedül viselniük ezt a felelősséget” – áll a közleményben.

Készült az MTI és az AP tudósításának felhasználásával.