Autók? Sertéshús? Parfüm? Mivel vághat vissza Kína, ha kereskedelmi háború tör ki Európával?

Hszi Csin-ping kínai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével Pekingben 2023. december 7-én. Az egyik napirendi pont akkor is a kereskedelem volt

Most, hogy Európa vámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autókra, a kontinens arra vár, mi lesz a reakció.

Vajon Kína az európai autókra kivetett vámokkal torolja meg a lépést, és a német gyártókat veszi célba – köztük a BMW-t és a Mercedest –, vagy vámokat vet ki a mezőgazdasági termékekre, Európa politikailag befolyásos gazdáit állítva a célkeresztbe? Vagy inkább az Olaszországból és Franciaországból érkező luxuscikkeket célozza meg?

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy kitörhet egy eszkalálódó kereskedelmi háború, amely megemelheti a fogyasztói árakat, és mindkét oldalon kárt okoz az exportőröknek és a munkavállalóknak. A két fél – a gyorsan fejlődő, több mint egymilliárd lakosú Kína és a viszonylag jómódú, négyszázmilliós Európa – jelentős piaca egymásnak.

„Ez kicsit olyan, mintha egy közlekedési baleset kialakulását látnánk lassítva – mondta Jens Eskelund, a Kínában működő Európai Kereskedelmi Kamara elnöke év elején. – A baleset még nem következett be (…) még mindig lehet találni egy lehajtót. De egyre jobban kell sietni.”

A kínai kormány az elektromos járművekre kivetett vámokra válaszul közölte, hogy „minden szükséges intézkedést megtesz törvényes jogai és érdekei védelme érdekében”, de nem részletezte, hogy ezek mik lehetnek.

Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Unió megemeli a kínai elektromos autók vámját, fokozódik a kereskedelmi viszály

Kína januárban indított dömpingellenes vizsgálatot az európai borpárlatok exportjával kapcsolatban; a figyelmeztető lövés a francia konyak ellen irányult. Franciaország támogatta az Európai Unió vizsgálatát, amelynek eredménye a szerdai bejelentés lett az elektromos járművek vámjáról.

Az EU vizsgálja a kínai szél- és napenergiacégeknek nyújtott állami támogatásokat, valamint azt, hogy Kína tisztességtelenül korlátozza-e a hozzáférést az orvostechnikai eszközök piacához – ami régi panaszuk az európai gyártóknak.

Az Európai Unió közölte, hogy jelezte Kínának: szeretné megvitatni az elektromos járműveket érintő vizsgálat eredményeit, és hogy a vámok július 4-én lépnek hatályba, ha addig nem sikerül megoldani a kérdést. A vámtarifák ideiglenesek, csak négy hónap múlva véglegesíthetők.

A kínai Global Times című lap arról számolt be, hogy kínai vállalatok azt tervezik, hogy felkérik a kormányt dömpingellenes vizsgálat elindítására egyes uniós sertéshústermékek esetében, és szorgalmazzák egyes tejtermékek támogatásának vizsgálatát is.

Ehhez kapcsolódóan: Minden, amit tudni lehet a Kínával aláírt tizennyolc megállapodásról

Az állami kézben lévő lap idézett egy vezető kínai autóipari szakértőt, aki a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a vám növelését javasolja a nagyobb motorral rendelkező importált járművek esetében, ami a német Mercedes és a BMW csúcskategóriás termékeinek exportját érintené.

A Volkswagen aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámok a kereskedelmi konfliktus eszkalációjához vezethetnek, és közölte, hogy az Európai Unió lépései a protekcionizmus, a nacionalizmus és az elszigetelődés irányába mutatnak.

„A döntés negatív hatásai felülmúlják azokat az előnyöket, amelyeket az európai és különösen a német autóipar számára jelenthetnek” – áll a VW közleményében.

A Sanford C. Bernstein kutatócég megjegyezte, hogy a német gyártókra gyakorolt hatást tompítja, hogy a Kínában értékesített autóik nagy részét helyben gyártják, a Volkswagen kínai eladásainak mindössze két százalékát teszi ki a magasabb vámoknak kitett import. Ez az arány a BMW esetében 15, a Mercedes-Benznél pedig 19 százalék.

Kína megtorló vámokat vethet ki a francia és olasz luxuscikkekre, kozmetikumokra, borra, csokoládéra vagy bútorokra is – írta Gabriel Wildau, a Teneo tanácsadó cég Kínával foglalkozó elemzője a bejelentés előtt közzétett elemzésében.

Ehhez kapcsolódóan: „Nem tartható, hogy Magyarország a kínai és az orosz érdekekhez orientálódjon” – washingtoni szakértő
Készült az AP cikkének felhasználásával.