Az államnak ki kell adnia az autópálya-koncesszióval kapcsolatos számításait

Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.

Már az első tárgyalási napon ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék, ennek értelmében nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számításokat végeztek, mielőtt a hazai gyorsforgalmi utak 35 éves fejlesztésére és üzemeltetésére kiírták a koncessziós eljárást. Lényegében arról van szó, hogy milyen számításokkal támasztották alá, hogy 35 évre koncesszióba kell adni a gyorsforgalmi úthálózatot, hogy az megérje a nyertesnek.

A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint tizenöt napon belül ki kell adni a kért adatokat, mert kiemelt közérdek fűződik azok megismeréséhez. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International Magyarország (TI), de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult.

A Fővárosi Törvényszék „átérezte az ügy fontosságát”, emiatt igyekezett gyors döntést hozni. A TI kérelmére írásban ellenkérelmet adott be a tárgyalást megelőzően az NKI jogi képviselője, majd erre szintén reagált a TI és az NKI is. Az október 5-i tárgyalási napra így nem igazán maradt olyan kérdés, amely további tisztázást igényelt volna, illetve ami felmerült, azt a tárgyalás során a felek előadták.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani az állam ezzel kapcsolatos számításait. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát; csak alapos indokkal lehet eltekinteni ettől.

A tárgyaláson az NKI azt képviselte, hogy hiába jelentkezett három cég is a közbeszerzési eljárásra, nem zárult le, még csak most kezdődnek a tárgyalások, a vállalatok most fognak ajánlatot tenni, emiatt az állami szervezet által készített számítások fontos szerepet fognak játszani a tárgyalások során. Ezért döntést előkészítő dokumentumnak minősül, amely a törvény szerint nem nyilvános adat.

Az NKI szerint nem tenne jót a versenynek, ha a cégek megtudnák, az állam hogyan kalkulál a megtérülést illetően, mert az befolyásolhatja a vállalkozások ajánlatát. A kiírás szerint a nyertes cégnek a koncesszió első tíz évében több száz kilométernyi utat kell építenie és bővítenie, vagyis be kell fektetnie, amiért az állam fizet.

A TI jogi érvelése szerint az állami szervezet által készített kalkuláció csak annak a döntésnek a meghozatalához volt szükséges, hogy 35 évre írják ki a koncessziót. Ez a döntés már megszületett, így a kalkuláció nem lehet döntés-előkészítő anyag. Ettől független, hogy maga a koncessziós eljárás még folyamatban van.

A tárgyalás szünetében elhangzottak alapján biztosra vehető, hogy az NKI fellebbez, így idén már nem várható jogerős bírósági ítélet az ügyben. A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig meg akarja kötni a nyertes céggel.

Ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. lett a három befutó a közbeszerzési eljáráson. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.

A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.

A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna.

A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Azért az óvatos fogalmazás, mert bár a nevek egyértelműen Mészáros részvételét jelzik, nem tudni, mekkora részesedéssel van jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak.

A 35 éves koncesszió sajátossága, hogy a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére.

Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.

A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.

A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.