Alig volt érdemi információ abban a pályázatban, amelyben a kormányzat keres bérlőket a hazai gyorsforgalmiút-hálózatra. Koncessziós eljárást csak öt évre lehet kiírni, ennél hosszabb időtávot meg kell indokolni. A Transparency International szerint uniós jogot sért a közbeszerzési eljárás.
Ma délelőtt tíz órakor járt le a hazai gyorsforgalmi utak koncesszióba adásának közbeszerzési eljárása. A határidő lejártát követően a Transparency International Magyarorszog (TI) korrupcióellenes civil szervezet az Európai Bizottság belső piaci főigazgatóságához fordult.
Uniós jogot sérthet a kiírás
A szervezet azt kéri az uniós testülettől, hogy vizsgálja meg a 35 évre tervezett autópálya-koncesszió uniós jognak való megfelelőségét. A TI jogi értékelése szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet.
„A jelenleg ismert információk szerint a tervezett koncesszió nem tekinthető a koncessziós irányelv értelmében koncessziónak, mivel a koncesszió irányelvi fogalma magában foglalja az építmény hasznosításának átengedését, valamint a hasznosításból eredő működési kockázatnak a koncesszió jogosultja általi viselését” – írta közleményében a Transparency.
A szervezet szerint a tervezett koncesszió hirdetményéből semmilyen kockázatviselés nem derül ki. A közlemény idézi Rogán Antalt, a miniszterelnök kabinetfőnökét, aki úgy nyilatkozott, hogy az építmény hasznosítását – azaz az útdíjak beszedését – továbbra is a kormány fogja végezni, illetve az egyetlen, a koncessziós jogosult által viselt kockázat, amelyet megemlített a kabinetfőnök, az árfolyamkockázat volt.
„Éppen ezért felmerül, hogy ez valójában egy leplezett közbeszerzés, amelyet úgy bonyolítanak le, hogy nem tartják be a közbeszerzési szabályokat, éppen ezért megsértik az uniós közbeszerzési irányelvet” – közölte a TI.
Hol vannak az adatok?
A másik pont, amire felhívják a figyelmet, az a tervezett koncesszió rendkívül hosszú időtartama. A koncessziós irányelv értelmében ugyanis ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, számításokkal kell tudni alátámasztani azt, hogy ez a hosszabb időtartam kell ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése.
Ahogy a Szabad Európa is beszámolt róla, a TI közérdekűadat-igényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Irodához, amely elutasította a kérelmüket. „Éppen ezért nem tudjuk megítélni, hogy indokolt-e a 35 éves időtartam” – közölte a TI.
A szervezet szerint mivel a magyar kormány egy jelentős piacot készül 35 évre lezárni, amely sérti az Európai Unión belüli szabad versenyt, az unió alapszabadságait, mint a szolgáltatások szabad áramlását és a letelepedés szabadságát, valamint a belső piac egységét, a bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy indokolt-e a koncessziós eljárás.
Sietve kiírt pályázat
Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, gyorsan, szinte kapkodva írta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) a hazai gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát. Pedig a kormány arra készül, hogy az egész hazai, mintegy kétezer kilométer hosszúságú gyorsforgalmiút-hálózatot bérbe adja cégeknek. A kapkodás két helyen is tetten érhető.
Egyrészt a tavaly szeptemberben alapított NKI-nak még nincs honlapja se. Ezért a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezet. Egy gombnyomással persze át lehet navigálni az NKI adatait tartalmazó aloldalra, de ott sem stimmelnek az adatok.
A kabinetiroda aloldalán ugyanis Csonka Ernő van vezetőként feltüntetve, miközben a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása szerint az NKI vezetője Csekő Zsolt. A koncesszió iránt érdeklődő cégek már itt nehézségbe ütköznek, apróság ugyan, de nem tudni, ki vezeti a valóságban a szervezetet, akivel 35 éves együttműködésre készülnek.
A kormány szerint nincs uniós pénz
A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban az MTI-nek azzal indokolta a koncessziós eljárást, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem a koronavírus-járvány miatt létrehozott Helyreállítási Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai, sem a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus (MFF) forrásai terhére „Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”.
A Szabad Európa az Európai Bizottságtól azt az információt kapta, hogy továbbra is lehet útépítésre uniós támogatást igénybe venni, de tény, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos célkitűzések miatt nehezebb rávenni az Európai Uniót az ilyen jellegű projektek finanszírozására.
A Helyreállítási Ellenállóképességi Eszköz esetében egyrészt minden tagállamban a nemzeti RRF-terv teljes keretének legalább a 37 százalékát kell a klímavédelemmel kapcsolatos kiadásokra fordítani, másrészt minden intézkedésnek meg kell felelnie a „do no significant harm”, vagyis a „ne okozzon jelentős kárt” elvének.
A tagállam akkor építhet utat, ha bizonyítja, hogy a projekt nem okoz jelentős kárt a biológiai sokféleségben és a vízkészletekben, továbbá biztosítania kell az építési és bontási hulladék megfelelő újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, illetve a tagállamnak azt is be kell mutatnia, hogy az út használata nem fogja jelentősen rontani az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítéseket.
A 2021–2027-es uniós költségvetésben Magyarországnak járó források esetében két szabályt kell betartani. Egyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból járó források esetében harminc, míg a Kohéziós Alapból érkező összegek 37 százalékát kell olyan klímavédelmi beruházásokra fordítani, amelyek abban segítenek, hogy 2050-re az EU elérje a karbonsemlegességet.
Eddig is épültek utak
Az EU tehát nem tiltja, hogy egy tagállam uniós pénzből autóutat építsen, csupán minden esetben vizsgálni kell egy adott projekt várható környezeti hatásait. Ez nem újdonság, hiszen az előző, 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban már benne volt a klímavédelemmel kapcsolatos elvárás, akkor a források húsz százalékát kellett a karbonsemlegesség oltárán „feláldozni”. Mégis épültek utak. 2015–2019 között közel kétszáz kilométernyi gyorsforgalmi út épült Magyarországon, egy részük uniós forrásból.
Ha addig sikerül koncesszióba adni a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot, a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére.
Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező és az alvállalkozó.
