Az Európai Unió vészhelyzeti terveket dolgoz ki, hogy beavatkozzon a saját energiapiacán, miközben a tagállamok részéről egyre nagyobb a nyomás, hogy vezessenek be ársapkát a dráguló villamos áramra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn azt mondta: Brüsszel beavatkozásra készül, hogy leválassza az áramárakat a szárnyaló gázköltségekről, és hosszabb távú reformokat tervez annak biztosítására, hogy az áramárak az olcsóbb, megújuló energiát tükrözzék.
Az EU 27 országa az elmúlt hónapokban nem értett egyet abban, hogy az unió beavatkozzon-e az energiapiacokon, miután az Európába irányuló orosz gázszállítás csökkenése megnövelte az energiaköltségeket.
Ám mivel a gázárak csaknem tizenkétszer magasabbak, mint 2021 elején voltak, és az áramárak szinte naponta új rekordokat döntenek, még a legszkeptikusabb államok is puhítanak álláspontjukon.
Németország hajlandó fontolóra venni a gáz európai árplafonjának bevezetését – közölte az ország gazdasági minisztere SMS-ben más európai országok energiaügyi minisztereivel – mondta kedden a Reuters hírügynökségnek egy, az üzenetet olvasó forrás.
Olaf Scholz német kancellár kedden a németországi Mesebergben találkozik Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel. Spanyolország Belgiummal és Görögországgal közösen hónapok óta próbálja korlátozni az energiaárakat, és sürgeti Brüsszelt a gáz- és villamosenergia-költségek szétválasztására.
Az EU-diplomaták azt mondják, hogy várják a részleteket Brüsszelből, mielőtt energiaügyi minisztereik a szeptember 9-i rendkívüli találkozójukon megfontolják az EU javaslatait. A kulcskérdések között szerepel az is, hogy a beavatkozásokat rövid távra korlátozzák-e.
„Eddig még nem láttuk, hogyan fog ez működni. Ez válságmechanizmus? Hogyan fog jogilag illeszkedni a szerződésbe?” – kérdezi az egyik diplomata.
Ehhez kapcsolódóan: Így csökkentenek rezsit az EU-intézményekCsillagászati számlák
A jelenlegi rendszerben az uniós nagykereskedelmi villamosenergia-árat a teljes kereslet kielégítéséhez szükséges utolsó erőmű határozza meg. A gázgenerátorok gyakran határozzák meg ezt az árat, ami egyes országok, köztük Spanyolország szerint igazságtalan, mivel azt jelenti, hogy az olcsó megújuló energiát ugyanazon az áron értékesítik, mint a drágább fosszilistüzelőanyag-alapú energiát.
Von der Leyen Dánia, Lengyelország, Finnország és a balti államok kormányának vezetőivel találkozik kedden Koppenhága mellett – lehetőséget kínálva arra, hogy megismerkedjenek a javaslatokkal a piaci reformoktól óvakodó államok.
Dánia, Észtország, Finnország és Lettország – Németországgal, Ausztriával, Hollandiával, Írországgal és Luxemburggal együtt – tavaly októberben nyilvánosan ellenezte az energiapiaci beavatkozást, és kijelentette, hogy a rövid távú áremelkedésekre a legjobb válasz az lenne, ha nemzeti támogatást nyújtanának a kiszolgáltatott fogyasztóknak és vállalkozásoknak.
Ám a hónapokon át emelkedő árak után az ilyen nemzeti intézkedések hatalmas számlákat halmoznak fel a kormányoknál. A Bruegel agytröszt szerint az EU-országok az elmúlt évben 280 milliárd eurót költöttek arra, hogy megvédjék a fogyasztókat az energiaköltségektől.
Teresa Ribera spanyol energiaügyi miniszter a RAC1 rádiónak elmondta: meg akarja osztani Spanyolország tapasztalatait a júniusban bevezetett programról, amely sikerrel korlátozta a fosszilis alapú villamos energia árát.
„Az lenne a javaslatunk, hogy nézzük meg: meg lehetne-e ezt a hatékonynak bizonyult intézkedést honosítani más EU-tagállamokban” – mondta.