Februárban az európai politikai és külpolitikai elit közvetlenül J. D. Vance szenátortól hallotta, hogy ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. Vance egyben határozottan figyelmeztetett arra, hogy Európának kevésbé kellene támaszkodnia az Egyesült Államokra a kontinens védelmében.
Ha ezek a megjegyzései az éves müncheni biztonsági konferencián az első jelzésként szolgáltak, most már hangosan konganak a vészharangok kontinensszerte, miután a republikánus Donald Trump Vance-et választotta alelnökjelöltjének a novemberi amerikai választásokra.
„Ez a választás aggodalomra ad okot Európa számára” – mondta Ricarda Lang, az Olaf Scholz kancellár kormányához tartozó német Zöld Párt társvezetője, aki Vance-szel együtt vett részt Münchenben egy panelbeszélgetésen.
Ehhez kapcsolódóan: Trump az ukrán segélyeket ellenző J. D. Vance ohiói szenátort választotta alelnökjelöltjénekTrump alelnökjelölt-választása fokozza a félelmet Európában attól, hogy ha visszatér a Fehér Házba, elengedi vagy megnyirbálja az Egyesült Államok Kijevnek nyújtott támogatását, és olyan béketárgyalásokra kényszeríti a háború befejezése érdekében Ukrajnát, amelyek Moszkvának adnák az ország jelentős szeletét, és további katonai kalandokra bátorítanák Putyin orosz elnököt.
Ezt a nézetet erősíti a múlt héten Trumpnál járó Orbán Viktor magyar miniszterelnök EU-vezetőkhöz írt levele is. Orbán, Trump szövetségese szerint az exelnök „azonnal kész lesz a békeközvetítői szerepre”, ha novemberben nyer.
Lang azt írta az X-en: Vance nagyon világossá tette Münchenben, hogy milyen gyorsan „adnák át Trumppal együtt Ukrajnát Putyinnak”.
Ehhez kapcsolódóan: FT: Orbán Viktor szerint Donald Trumpnak átgondolt tervei vannak az orosz–ukrán béketárgyalásokraAmerikai stratégiai prioritások
A müncheni konferencián Vance azt mondta, hogy Putyin nem jelent egzisztenciális veszélyt Európára, az amerikaiak és az európaiak pedig nem tudnak elegendő hadianyagot biztosítani Oroszország legyőzéséhez Ukrajnában.
Azt javasolta, hogy az Egyesült Államok inkább helyezze át a stratégiai prioritásait Ázsiába és a Közel-Keletre.
„Sok rosszfiú van szerte a világon. Most sokkal inkább érdekel néhány kelet-ázsiai probléma az európaiaknál” – mondta a konferencián.
Trump szövetségese, Steve Bannon 2022-ben készített vele egy podcastot, amelyben Vance közölte: „Nem igazán érdekel, hogy mi történik Ukrajnában így vagy úgy.”
Münchenben „tárgyalásos békét” szorgalmazott, és azt mondta, hogy szerinte Oroszország kész tárgyalóasztalhoz ülni.
Ez az álláspont éles ellentétben áll a legtöbb európai vezetőével, akik szerint a Nyugatnak továbbra is hatalmas katonai segélyekkel kell támogatnia Ukrajnát. Azt mondják, semmi jelét nem látják annak, hogy Putyin hajlandó lenne komoly tárgyalásokba bocsátkozni.
Vance az Ukrajna amerikai finanszírozásáról szóló törvényjavaslat ellen szavazott, amelyet áprilisban végül mégis elfogadtak. A The New York Timesnak írt véleménycikkében így indokolta ezt: Kijevnek és Washingtonnak búcsút kell intenie annak az ukrán célkitűzésnek, hogy az ország visszatér az 1991-es határokhoz.
Nils Schmid, Scholz szociáldemokrata pártjának külpolitikai szóvivője arról számolt be, hogy figyelte Vance-et Münchenben, és arra a következtetésre jutott, hogy Trump szócsövének tekinti magát.
„Még Trumpnál is radikálisabb Ukrajnával kapcsolatban. Meg akarja szüntetni a katonai támogatást. Külpolitikai szempontból még nagyobb híve az izolációs politikának, mint Trump” – mondta a Reutersnek.
Orbán Viktor csodálója lett Trump alelnökjelöltje
Ajánlott az elővigyázatosság
Néhányan azonban óva intenek attól, hogy bárki is elhamarkodott következtetéseket vonjon le Vance-et illetően, aki egy szerény otthonban látta meg a napvilágot Ohio déli részén.
„J. D. Vance odaadó keresztény. Gyermekkorának körülményei nagy reményt keltenek bennem, hogy Mike Johnson házelnökhöz hasonlóan ő is arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Államok támogatása Ukrajna számára az egyetlen opció” – mondta Melinda Haring, a Razom Ukrajnáért amerikai jótékonysági szervezet vezető tanácsadója.
„Amikor Vance határozottan szót emelt Ukrajna ellen, nem volt magas beosztásban. Arra számítok, hogy alelnökként alakulni fognak a nézetei.”
Egyes diplomaták arra is figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államokban még korántsem ért véget a választás.
„Fel kell hagynunk az önbeteljesítő próféciák kreálásával. Trump nem nyert és Biden nem veszített” – mondta egy francia diplomata.
Ukrajnában a politikusok óvakodnak attól, hogy nyíltan kritizálják Vance-et, mivel előfordulhat, hogy az Egyesült Államok alelnökeként lesz dolguk vele. Néhányan azonban elismerték, hogy vannak aggodalmaik.
Olekszij Honcsarenko, az ellenzéki Európai Szolidaritás párt képviselője elmondta, hogy a müncheni konferencián találkozott Vance-szel, akit „nagyon intelligens és hidegfejű embernek” talált.
„Aggályosak-e Vance kijelentései? Természetesen. Az Egyesült Államok a legnagyobb és legfontosabb szövetségesünk” – mondta a Reutersnek.
„Szövetségeseknek kell maradnunk, meg kell mutatnunk az Egyesült Államoknak, hogy Ukrajnának nemcsak szüksége van segítségre, de tud is segíteni önmagán.”
Marjan Zablotszkij, Zelenszkij elnök Nép Szolgája pártjának képviselője azzal érvelt, hogy Oroszország számos tekintetben sérti az Egyesült Államok érdekeit. Azt mondta, hogy bármely amerikai politikus, aki az Amerika az első programot követi, „soha nem fog pozitívan viszonyulni Oroszországhoz”.