Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja majdnem letörölt több várost és települést a föld színéről, annak ellenére hogy a Kreml azt állítja, hogy „felszabadító hadjáratot” folytat. Az alábbiakban néhány ilyen település sorsával foglalkozunk.
Oroszország több nyilvános indokot is szolgáltatott a Vlagyimir Putyin elnök által 2022 februárjában indított teljes körű ukrajnai invázióra, többek között azt, hogy „felszabadítják” a kelet-ukrajnai Donbász régiót, amelyet Moszkva 2014-ben – proxyerői révén – részben ellenőrzése alá vont.
Ugyanakkor a tavaly megindított háború, amelyet a Kreml makacsul „különleges katonai műveletnek” nevez, több olyan várost és települést is romba döntött, amelyeket Moszkva „fel akart szabadítani”, köztük olyanokat, amelyeket az orosz erőkkel folytatott frontvonal közelsége ellenére újjáépítettek és virágoztak.
A Szabad Európa ukrán szolgálatának regionális hírportálja, a Donbas.Realities új projektje öt kelet-ukrajnai város sorsát vizsgálja Oroszország teljes körű invázióját követően, köztük egy olyanét, amelyet nemcsak az orosz tüzérség és bombák pusztítottak el szinte teljesen, hanem az Oroszország által telepített megszálló tisztviselők is szó szerint letöröltek a térképről.
Popaszna
- Alapítva: 1878
- Népesség 2022 elején: körülbelül 20 000 fő
- Jelenlegi lakosság: körülbelül kétszáz fő a város háborús közigazgatásának 2023. áprilisi adatai szerint
Popaszna város a Luhanszki területen, a Donyecki területtel közös közigazgatási határ közelében fekszik. Miután 2014-ben háború tört ki a Donbászban a kormány és az Oroszország által támogatott Kijev-ellenes erők között, Popaszna közel három hónapig megszállás alatt állt, mielőtt az ukrán erők visszafoglalták.
Az ezt követő években a város időnként orosz támadások célpontja volt az oroszok által megszállt területeken lévő demarkációs vonalon túlról. Ennek ellenére Popaszna aktívan fejlődött, többek között nemzetközi támogatással.
Roman Vlaszenko, aki 2014 decembere és 2016 októbere között a Popasznai területi közigazgatás vezetője volt, azt mondja, hogy 2017-re helyreállt a lakás- és szociális infrastruktúra, és a városnak sikerült több millió dolláros beruházásokat bevonzania.
Oroszország a Vlagyimir Putyin elnök által tavaly indított teljes körű ukrajnai inváziót követően törölte le Popasznát a térképről. Az orosz erők sűrű tüzérségi tüzet zúdítottak a városra, 2022 áprilisának második felében utcai harcok kezdődtek. Az ukrán hadsereg hetekkel később kivonult Popasznából.
Az orosz megszálló hatóságok 2022 augusztusában jelezték, hogy Moszkva nem fogja újjáépíteni Popasznát. „Nincs sok értelme. A város tényleg szinte teljesen elpusztult” – mondta egy Moszkva által beiktatott regionális tisztviselő.
2023 márciusában a Luhanszki terület megszálló hatóságai adminisztratív úton törölték Popaszna városi státuszát, és az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai Pervomajszk város számos településének egyikeként jegyezték be.
A Popasznai területet – amelynek a névadó város volt a közigazgatási központja – az Oroszország által létrehozott adminisztráció teljesen megszüntette.
Rubizsne
- Alapítva: 1895
- Lakossága 2022 elején: körülbelül 55.000 fő
- Jelenlegi népesség: 2023. május 31-én ismeretlen (A luhanszki székhelyű Olekszij Artyuh újságíró szerint 2023. május elején a Luhanszki terület teljes Szivjerodonyecki körzetében, ahol Rubizsne található, mintegy negyvenezer ember élt)
Rubizsne a Sziverszki Donyec folyó bal partján, Szivjerodonyeck és Liszicsanszk közelében található. Mint a legtöbb kelet-ukrajnai város, ez is erős ipari bázissal rendelkezett, többtucatnyi vállalkozás működött itt.
A város fő iparága a vegyipar és a papírgyártás volt, de itt működött az a harisnyagyár is, amely a népszerű Dodo zoknit gyártotta (a vállalatot kitelepítették, ma a nyugat-ukrajnai Lviv városában üzemel).
Az orosz erők 2014-ben több hónapra megszállták Rubizsnét, mielőtt Ukrajna visszafoglalta volna. Ezt követően kellően távol maradt a frontvonaltól ahhoz, hogy a megszállt területek lakói, vállalkozásai és oktatási intézményei a városba költözzenek, miután Oroszország még abban az évben elfoglalta a Luhanszki területet.
Miután Putyin 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, az orosz erők tüzérséggel bombázták Rubizsnét, és gyorsan előrenyomultak a városba, ahol a harcok folytatódtak. Négy hónappal az invázió után Rubizsne romokban hevert.
Az ukrán hadsereg végül súlyos harcok után kénytelen volt visszavonulni. Rubizsne 2022 májusa óta orosz megszállás alatt áll.
A helyiek beszámolói, valamint a Rubizsnéről készített fényképek és videók azt sugallják, hogy Oroszország az orosz tisztviselők ígéretei ellenére keveset tett az elfoglalt város újjáépítéséért.
Bahmut
- Alapítva: 1517
- Népesség 2022 elején: körülbelül 70.000 fő
- Jelenlegi népesség: 518 (a donyecki regionális közigazgatás legfrissebb adatai szerint)
„Nincs semmi. Mindent elpusztítottak. Nincsenek épületek. Kár, tragédia, de ma már csak a szívünkben él Bahmut. Ezen a helyen nincs semmi” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt hónapban, amikor Joe Biden amerikai elnök mellett szólalt fel.
Bahmut az ukrajnai Donbász régió egyik legrégebbi és legfestőibb városa volt, amelyet gazdaságilag a régió számára szokatlan iparágak tartottak el: a sóbányászat és a pezsgő.
Bahmut távolsága az orosz ellenőrzésű ukrán területtel való demarkációs vonaltól lehetővé tette a város további fejlődését a 2014-et követő nyolc évben.
Ám miután Putyin teljes körű inváziót indított, a térségben található városok és települések sorának megszállása után célul tűzte ki Bahmut elfoglalását, bár szakértők szerint a lépésnek sem stratégiai, sem taktikai értelme nem volt.
Hónapokig tartó heves harcok után az orosz Wagner magánkatonai cég, azaz zsoldoscsoport májusban közölte, hogy átvette az ellenőrzést Bahmut felett, és átadta az orosz reguláris erőknek. Ukrajna tagadta, hogy a város teljes egészében az orosz erők ellenőrzése alatt állna, és azt mondta, hogy a harcok folytatódnak.
Bahmut környékén ebben a hónapban már nagyobb összecsapásokról számoltak be. Az ukrán erők az elmúlt napokban visszafoglalták a várostól északra fekvő területeket. Az ukrán védelmi minisztérium közölte, hogy Kijev továbbra is ellenőrzése alatt tartja Bahmut délnyugati külterületeit.
Nehéz pontosan megmondani, hogy az orosz erők hány tüzérségi lövedéket és bombát vetettek be Bahmut ellen, a fényképek, videók és műholdfelvételek azonban a város szinte teljes megsemmisüléséről árulkodnak.
A The New York Times által múlt hónapban közzétett drónvideó sokkoló képet mutat a pusztítás mértékéről.
Avdijivka
- Alapítva: 1778
- Népesség 2022 elején: körülbelül 32 000 fő
- Jelenlegi népesség: 1753 (a Donyecki területi közigazgatás legfrissebb adatai szerint)
Avdijivka a Donyecki terület egyik legrégebbi települése, amely Donyeck városának külterületétől mintegy hat kilométerre fekszik. Ipari város volt, több mint egy tucat vállalkozással, köztük Európa legnagyobb koksz-, kénsav- és ásványiműtrágya-gyártójával, az Avdijivkai Koksz-vegyiüzemmel.
Avdijivka 2014-ben négy hónapig az Oroszország által támogatott erők megszállása alá került, majd az ukránok visszafoglalták. A következő nyolc évben a város a Donyecki terület oroszok által megszállt területéről érkező ágyúzástól és aknatűztől szenvedett.
2015-ben le kellett állítani a kokszolóüzemet, mert az orosz tüzérség találata esetén ökológiai katasztrófa fenyegetett volna. Később azonban újraindult a munka, a város újjáépítés alatt állt, és vonzotta a befektetőket.
Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója után Moszkva fokozta Avdijivka elleni támadásait, Donyeck nyugati pereméről próbált előrenyomulni, és 2022 áprilisában ismét be kellett zárni a gyárat.
2023 márciusára az orosz erők teljesen megsemmisítették Avdijivka infrastruktúráját Vitalij Barabas, a város háborús közigazgatásának vezetője szerint. A város lakásállományát is megtizedelték.
Avdijivkát továbbra is az ukrán hadsereg tartja ellenőrzése alatt, és folytatódnak az orosz erők támadásai.
Mariupol
- Alapítva: 1778
- Népesség 2022 elején: körülbelül 425 000 fő
- Jelenlegi lakosság: ismeretlen; az orosz megszálló hatóságok 230.000 főre teszik a jelenlegi lakosság számát, ami erősen megkérdőjelezhető, tekintve hogy nincs lakhatási lehetőség ennyi ember számára. Petro Andrjuscsenko ukrán tisztviselő, Mariupol polgármesterének elmenekült tanácsadója negyvenezer körülire teszi azoknak számát, akiket Oroszország a megtizedelt városba telepített
Mariupol, a Donyecki terület egyik legfontosabb kikötője, az Azovi-tenger partján fekszik. Egykor virágzó város volt, erős ipari bázissal. A 2014-ben kitört donbászi háborút követő években a város elhelyezkedése miatt stratégiai jelentőséggel bírt, mert a harcok frontvonalában volt.
A város 2014-ben rövid ideig, néhány hétig az Oroszország által támogatott szakadárok ellenőrzése alatt állt, és mindössze néhány tucat kilométerre volt a demarkációs vonaltól. Azután, hogy Ukrajna visszafoglalta, továbbra is frontváros maradt.
Ennek ellenére Mariupol fejlődött és virágzott. A megrongálódott épületeket és üzleteket újjáépítették, és a nagy ipari vállalatok, köztük a kikötő, tovább működtek. A városban számos kulturális fesztivált, koncertet és kiállítást rendeztek.
Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának kezdetével az orosz hadsereg tüzérséggel és többtonnás bombákkal pusztította el a várost.
Mariupolban volt egy színház, ahol különböző becslések szerint ötszáz–ezerkétszáz civil, köztük gyerekek rejtőzködtek, amikor egy orosz légicsapás megsemmisítette.
A városi hatóságok a színház előtt és mögött nagy betűkkel a földre írták, hogy ДЕТИ – oroszul: gyerekek –, remélve, hogy ezzel elriasztják az orosz erőket. Az Associated Press nyomozása bizonyítékot talált arra, hogy mintegy hatszáz ember halt meg.
Az ENSZ becslései szerint Mariupolban a magas lakóépületek mintegy kilencven százaléka és a magánházak mintegy hatvan százaléka megsemmisült vagy megrongálódott. A város ostroma 2022 májusában ért véget, amikor Oroszország elfoglalta.