Az orvosokat sem kíméli a mianmari katonai diktatúra

Több orvost is letartóztattak Mianmarban, mert részt vettek a katonai junta elleni sztrájkokban. A hatalmat megragadó hadsereg továbbra is erőszakkal töri le a tiltakozásokat, az ENSZ-főbiztos szerint félő, hogy a szíriaihoz hasonló polgárháborús helyzet alakul ki.

Egy mianmari állami hírlap jelentése szerint legalább 19 orvos ellen folyik büntetőeljárás, akik polgári engedetlenséggel tiltakoztak a február 1-i katonai puccs ellen. A lap szerint a vád velük szemben az, hogy „az állam adminisztratív gépezetének megkárosítására” készültek, amikor sztrájkban és más tiltakozásokban vettek részt.

Több mint 700 áldozata lehet eddig a megtorlásnak

Miután a mianmari katonatisztek február 1-én erőszakkal megdöntötték a demokratikusan megválasztott, Aun Szan Szu Kji vezette kormányt, országszerte tiltakozások és sztrájkok indultak.

Ehhez kapcsolódóan: Miért vette át a hatalmat a katonaság Mianmarban?

A dél-kelet-ázsiai országot korábban évtizedekig nyílt katonai diktatúra irányította, ám 2010-ben, hazai és nemzetközi tiltakozások hatására elindult egy demokratikus folyamat, amelynek részeként hosszú idő óta először részben szabad választásokat írtak ki. Ezeket a diktatúrával régóta szemben álló aktivista, Aun Szan Szu Kji pártja nyerte meg, ám a hadseregnek továbbra is jelentős befolyása maradt a mianmari politikában.

Idén februárban, újabb választásokat követően a katonaság ismét fegyveres puccsot hajtott végre, Aun Szan Szu Kji letartóztatták és katonai kormányt jelentettek be. Ezt a külföldi országok nagy része nem ismeri el, Mianmarban pedig általános tiltakozás kezdődött a hatalomátvétel ellen, amit a hadsereg erőszakkal próbál elfolytani. A megtorlásoknak már több mint 700 áldozata van, a politikai foglyokat támogató AAP szervezet jelentése szerint csak a múlt héten 82 tüntetőt ölt meg a hadsereg.

Elmaradnak az újévi ünnepségek

A tiltakozásokban számos egészségügyi dolgozó is részt vett, így ők is célponttá váltak. Áprilisban Mandalay városában például hanggránátokkal és éles lőszerrel tüzeltek a tüntető orvosokra és ápolókra, négy orvost pedig letartóztattak.

Az egészségügyi dolgozók mellett, még legalább 100 más értelmiségi, filmesek, művészek, írók és újságírók ellen is körözést adott ki a hadsereg, szintén a tiltakozásokban való részvétel miatt.

Ehhez kapcsolódóan: Padlóra küldte a puccs a mianmari ruhaipart

A tiltakozások kedden, a mianmari újév (Thingyan) első napján is folytatódtak. Az új évet hagyományosan három napon keresztül, családi és közösségi összejövetelekkel ünneplik, ám idén sokan, csatlakozva az ellenzék felhívásához, nem tartották meg az ünnepet és bojkottálták a hivatalos rendezvényeket, mondván, „az elesett mártírokkal szemben tiszteletlenség lenne” most ünnepelni. Az újévi ünnepségeket már tavaly sem tartották meg, de akkor még a koronavírus-járvány miatti elővigyázatosságból.

Szíriai forgatókönyvtől tart az ENSZ

Michelle Bachelet ENSZ-főbiztos április 13-án közleményben azt írta: tudomása szerint 3080 embert tartóztattak le Mianmarban a tiltakozók elleni megtorlás részeként. A politikai foglyokat titkos tárgyalásokon ítélik el, az ENSZ jelentése szerint 23 embert már halálra ítéltek.

Bachelet szerint félő, hogy a junta erőszakos fellépése nyílt polgárháborúhoz vezethet. Szerinte „nem szabad megismételni azokat a halálos hibákat, amelyeket Szíriában és máshol is elkövetett a nemzetközi közösség”. Ennek érdekében, mint mondta, azonnali és határozott lépésekre van szükség, amivel a vérontás befejezésére lehet kényszeríteni a katonai kormányt.

A három ujj a tiltakozás jele Mianmarban