Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja pusztító következményekkel jár a térség sajtószabadságára nézve – közölte a Riporterek Határok Nélkül (RSF) május 3-án, amikor közzétette éves sajtószabadság-indexét.
A média szabadságát szemmel tartó párizsi székhelyű szervezet kiemeli, hogy újságírók haltak és sebesültek meg, miközben a háborúról tudósítottak, és felhívja a figyelmet a szovjet időszak óta nem látott mértékű cenzúrára és tömeges dezinformációra.
Az orosz hadsereg szándékosan vett célba hírforrásokat az általa megszállt területeken, és megpróbálta kikényszeríteni a helyi média együttműködését – számol be az RSF a 2022-es mutatókat kísérő sajtóközleményben, amely Oroszországot a 155. helyre teszi a 180 országot tartalmazó rangsorban a média szabadságát illetően.
„Oroszországban a kormány teljes mértékben átvette a hírek és információk irányítását azzal, hogy kiterjedt háborús cenzúrát vezetett be, blokkolta a médiát, és üldözi a neki nem tetsző újságírókat, sokat közülük száműzetésbe kényszerített” – közölte az RSF.
Ehhez kapcsolódóan: A papoknak sem kegyelmez a Kreml törvénye, ha felszólalnak a háború ellenOroszország öt hellyel esett vissza
Az ország öt hellyel esett vissza tavalyi 150. helyéről, amikor is az RSF leminősítette Oroszországot az Alekszej Navalnij elleni tiltakozásokról tudósító újságírók elleni fellépés, illetve a sajtótörvény szigorítása, a külföldiügynök-törvény rákényszerítése miatt a médiára.
Az RSF szerint Oroszországban egyre több médiumot bélyegeznek szélsőségesnek, a közösségi oldalakon megjelenő tartalmaik olvasását és megosztását büntetőeljárás alá vonják.
A Kreml az ukrajnai háborúról alkotott vízióját ráerőlteti néhány szomszédjára, mindenekelőtt Belaruszra is, amely a 153. helyen áll a rangsorban. Belarusz a 2020. augusztusi vitatott elnökválasztás óta üldözi munkájuk miatt a független újságírókat, több mint húsz médiamunkás sínylődik börtönben az országban.
Az RSF szerint a 2021 májusában egy ellenzéki újságíró letartóztatása érdekében eltérített repülőgép esete újabb példa volt arra, ahogy Belarusz erős embere, Aljakszandr Lukasenka ellenőrzése alatt próbálja tartani a sajtó szabadságát.
Az RSF azt is megjegyezte, hogy a közép-ázsiai kormányok nyomást gyakorolnak a médiára, hogy „semlegesebben” tudósítson az ukrajnai háborúról. A 177. helyen álló Türkmenisztánban a média – amely teljes egészében a kormány ellenőrzése alatt áll – figyelmen kívül hagyja a háborút.
Ehhez kapcsolódóan: Hazaárulás miatt is vádat emeltek egy bebörtönzött belarusz újságírónő ellenKét volt szovjet ország a legjobb tízben
A rangsor Norvégiát helyezi az élre, zsinórban hatodik éve. Dánia a 2021-es negyedik helyről a másodikra került, Svédország pedig megtartotta harmadik helyét.
Először került be a legjobb tíz közé Észtország és Litvánia – két volt kommunista állam – a negyedik, illetve a kilencedik helyen. Bulgária, egy másik volt kommunista ország már nem az utolsó az európai országok között. Ez a kétes hírnév most Görögországé, amely a 108. helyen áll.
Bulgária a 112. helyről a 91.-re lépett előre, Moldova pedig a tavalyi 89. hely után most a negyvenediket birtokolja a kormányban bekövetkezett változásoknak és annak a reménynek köszönhetően, hogy ezek javítanak az újságírók helyzetén.
A sajtószabadság szempontjából a világ öt legrosszabb országa Mianmar, Türkmenisztán, Irán, Eritrea és Észak-Korea az RSF szerint.
Az idei World Press Freedom Index a huszadik, amelyet az RSF publikált. Összességében az RSF szerint a mutató felfedi, hogy a média sarkításai fokozzák a megosztottságot a demokratikus országokon belül, és hogy nemzetközi szinten is nagy a polarizáció.
Az információs káosz és a közösségi média
Az idei index „kiemeli a hír- és információs káosz katasztrofális hatásait – a globalizált és szabályozatlan online információs tér következményeit, amelyek bátorítják az álhíreket és a propagandát”.
Az RSF szerint a demokratikus társadalmakban nő a megosztottság a véleménymédia terjedésének és a dezinformációs hálózatok bővülésének eredményeként, és ezt csak felerősíti a közösségi média működése.
Az Egyesült Államokban, amelyet az RSF a 42. helyen rangsorolt, a média polarizációja táplálja és erősíti a belső társadalmi megosztottságot. De az olyan országokban is, mint a 26. helyen álló Franciaország, a közösségi média és az új véleménymédia fokozza a társadalmi és politikai feszültségeket.