Afrika nyugati partjainál még csak nyolcan százalékban lehet kész az új cseppfolyósítottföldgáz-projekt, de az új energiaszolgáltató lehetősége már odavonzotta Lengyelország és Németország vezetőit.
A szenegáli és mauritániai partok közelében fekvő eredeti mező várhatóan körülbelül 425 milliárd köbméter gázt rejt, ötször többet, mint amennyit a gáztól függő Németország 2019-ben felhasznált. A kitermelés azonban várhatóan csak jövő év végén indul.
Ez nem segít megoldani Európa energiaválságát, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja váltott ki. Ennek ellenére Gordon Birrell, a BP-projekt társfejlesztőjének vezetője szerint a fejlesztés „nem is lehetne időszerűbb”, mivel Európa igyekszik csökkenteni függését az orosz földgáztól a gyárak áramellátásában, a villamosenergia-termelésben és az otthonok fűtésében.
„A jelenlegi világesemények megmutatják, hogy a folyékony gáz milyen létfontosságú szerepet játszhat az országok és térségek energiabiztonságának megalapozásában” – mondta a múlt hónapban Nyugat-Afrikában tartott energiaipari találkozón.
Ehhez kapcsolódóan: „Új hidegháború”: Afrikáért verseng Oroszország és a NyugatHatalmas földgáztartalékok, aggasztó kihívások
Míg Afrika földgáztartalékai hatalmasak, és az olyan észak-afrikai országokban, mint például Algéria, már vannak Európához kapcsolódó vezetékek, az infrastruktúra hiánya és a biztonsági kihívások régóta visszatartják a kontinens más részein a termelőket az export növelésétől. A már bejáratott afrikai termelők újabb üzleteket kötnek vagy csökkentik az energiafelhasználásukat, így többet tudnak eladni pénzügyeik fellendítése érdekében, de egyes vezetők arra figyelmeztetnek, hogy afrikaiak százmilliói nem jutnak hozzá villamos energiához, és a készletekre otthon van szükség.
Nigériában vannak Afrika legnagyobb földgázkészletei – mondja Horatius Egua, a kőolajügyi miniszter szóvivője, bár az ország az Európai Unióba hajón érkező cseppfolyósított földgáz- vagy LNG-importjának mindössze 14 százalékát adja. A projektek az energialopás és a magas költségek kockázatával néznek szembe. Más ígéretes országok, mint például Mozambik nagy gáztartalékokat tártak fel csak azért, hogy lássák, ahogy az iszlám fegyveresek erőszakos cselekményei hátráltatják a projekteket.
Európa alternatív források biztosításán dolgozik, miközben Moszkva csökkentette a földgázszállítást az EU-országokba, ami szárnyaló energiaárakhoz és növekvő recessziós várakozásokhoz vezetett. A 27 tagú EU, amelynek energiaminiszterei ezen a héten ülnek össze, hogy megvitassák a gázársapka bevezetését, készül a teljes orosz elzárás lehetőségére, de még így is sikerült kilencven százalékra feltöltenie a gáztartalékokat.
Olaszországnak és Spanyolországnak van vezetéke
Európai vezetők özönlöttek olyan helyekre, mint Norvégia, Katar, Azerbajdzsán és különösen az észak-afrikai országok, ahol Algériának van egy vezetéke Olaszországba, egy másik pedig Spanyolországba.
Olaszország júliusban négymilliárd dolláros gázszerződést írt alá Algériával egy hónappal azután, hogy Egyiptom megállapodást kötött az Európai Unióval és Izraellel az LNG-eladások növeléséről. Angola szintén gázszerződést írt alá Olaszországgal.
Míg egy korábbi megállapodás lehetővé tette Olaszország legnagyobb energiavállalatának, hogy ezen a héten két algériai gázmezőn kezdje meg a termelést, nem tudni még, hogy a júliusi megállapodás alapján mikor indulnak a szállítások, mert az egyezményből hiányoznak a konkrétumok – mondták elemzők.
Afrikai vezetők, mint például a szenegáli elnök, Macky Sall azt akarják, hogy országaik bevételhez jussanak ezekből a projektekből, még akkor is, ha lebeszélik őket a fosszilis tüzelőanyagok használatáról. Ugyanakkor nem akarják az egészet exportálni – a becslések szerint hatszázmillió afrikai nem jut áramhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Terjeszkedés vagy visszaszorulás? Hogy hat ki Putyin ukrajnai háborúja afrikai kapcsolataira?Export vagy belső fogyasztás?
„Jogszerű, méltányos és tisztességes, hogy Afrikának, a legkevésbé szennyező és az iparosodási folyamatban leginkább lemaradt kontinensnek az alapvető energia biztosítására, gazdasága versenyképességének javítására és az elektromos áramhoz való egyetemes hozzáférés megteremtésére kell kiaknáznia rendelkezésre álló erőforrásait” – mondta Sall a múlt hónapban az ENSZ Közgyűlésén.
Algéria jelentős beszállító – 2020-ban Afrika földgáztermelésének hatvan százalékát ő adta Egyiptommal együtt –, de jelenleg nem tudja kiváltani az orosz gázt Európában – mondta Mahfoud Kaoubi, az algíri egyetem közgazdászprofesszora, energiaügyi szakértő.
Tom Purdie, az S&P Global Commodity Insights európai, közel-keleti és afrikai gázelemzője azt mondja, az előrejelzések szerint idén Algéria 31,8 milliárd köbméter gázt exportálhat.
„A legnagyobb aggodalomra itt az elérhető termelési szint növelése, valamint a belföldi kereslet által gyakorolt hatás ad okot” – mondta Purdie.
Egyiptom és Izrael is belép
A pénzszűkében lévő Egyiptom is több földgázt szeretne exportálni Európába, még a bevásárlóközpontok légkondicionálását és az utcák világítását is szabályozza, hogy energiát takarítson meg az értékesítéshez.
Mostafa Madbouly miniszterelnök szerint Egyiptom havi 450 millió dollár extra devizabevételt remél azáltal, hogy belföldi gázfelhasználásának 15 százalékát exportra irányítja át – jelentette az állami média.
Egyiptom földgázfogyasztásának több mint hatvan százalékát még mindig erőművek használják fel az ország működésének fenntartására. LNG-jének nagy része ázsiai piacokra megy.
Egy új, háromoldalú megállapodás értelmében Izrael több gázt küld Európába Egyiptomon keresztül, amelynek vannak létesítményei a cseppfolyósításhoz tengeri export céljára. Az EU közölte, hogy segíteni fogja a két országot a gáztermelés és -feltárás bővítésében.
Nigériában az ambiciózus tervek az évek óta tartó tervezés ellenére még nem hoztak eredményt. Az ország tavaly hatalmas földgázkészletének kevesebb mint egy százalékát exportálta.
A tervezett, 4400 kilométer hosszú vezeték építése, amely nigériai gázt vinne Algériába Nigeren keresztül, 2009 óta egy helyben topog, főként a 13 milliárd dollárra becsült költség miatt.
Sokan tartanak attól, hogy a transzszaharai gázvezetéknek – még ha elkészül is – olyan biztonsági kockázatokkal kell szembenéznie, mint a nigériai olajvezetékeknek, amelyeket gyakran támadnak fegyveresek és vandálok.
Ugyanezek a kihívások akadályoznák az Európába irányuló gázexport növekedését – mondta Olufola Wusu, lagosi olaj- és gázszakértő.
„Ha a valóságot nézzük, olyan kérdések merülnek fel, amelyek a kőolajlopással kapcsolatosak, és kezdik megkérdőjelezni, hogy képesek vagyunk-e gázt szállítani Európába” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Megérkezett az ENSZ első gabona-segélyszállítmánya Ukrajnából Kelet-Afrikába