Heves harcok folytak vasárnap is az azeri és örmény erők között a vitatott hovatartozású Hegyi Karabah miatt. A konfliktus elmérgesedésére utal, hogy az összecsapásokban rakéta- tüzérségi tűz zúdult a szakadár terület fővárosára és azerbajdzsáni városokra is.
Mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy polgári lakosokat vett célba a hosszú ideje feszültséget okozó területi vitában. Nincs jele annak, hogy egyhamar csillapodna a szeptember 27-én fellángolt az ellenségeskedés.
A Nemzetközi Vöröskereszt vasárnap elítélte azokat a jelentéseket, amelyek szerint a felek „válogatás nélkül zúdítottak aknatüzet és hajtottak végre egyéb, jogsértő támadásokat robbanásokat okozó fegyverzettel városok és más lakott települések ellen”.
A múlt héten kirobbant harcokban, több, mint 200 ember, köztük sok polgári lakos halt meg. A halottak valódi száma valószínűleg magasabb, mivel Azerbajdzsán nem tette közzé katonai veszteségeit.
Lángoló épületek Sztepanakertben, a helyi jelentések szerint a tüzet az azerbajdzsáni tüzérség október 4-i támadása okozta.
Veszélyes irányt vehet a konfliktus
A mostani összecsapások az évtizedek óta húzódó regionális konfliktus legsúlyosabb eszkalációjának számítanak. A külvilág hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó területként ismeri el Hegyi Karabahot, amelyet ugyanakkor a Jerevánnal szoros kapcsolatot fenntartó örmény nemzetiségű szeparatisták uralnak. Emellett ők ellenőrzik a Hegyi Karabahot körbevevő hét azeri régiót.
A hegyi karabahi hatóságok október 4-én azt mondták, hogy harmadik napja érték rakéta- és tüzérségi támadások a fővárost, Sztyepanakertet és a közeli Susi városát. A támadásokban ismeretlen számú polgári lakos sérült meg, és kár keletkezett a helyi infrastruktúrában.
Közben az azerbajdzsáni védelmi minisztérium azt mondta, hogy örmény erők rakétákkal és tüzérséggel támadták az ország második legnagyobb városát Gancát, ami azt jelzi, hogy a konfliktus az átcsapott a vitatott hovatartozású régión határain.
Az azeriek szerint maga Örményország támadta őket
Azerbajdzsán az este közölte, hogy három rakétát lőttek ki a frontvonaltól 100 kilométerre fekvő harmadik városára, Mingacevirre, ahol egy stratégiai fontosságú vízierőmű és a kaukázusi térség legnagyobb gátja található.
A hatóságok szerint az egyik rakéta megsebesített öt civilt, a másik kettő nem robbant fel.
Az azeriek állítása szerint két másik rakéta a fővároshoz, Bakuhoz közeli Xizi és Absheron körzetekben csapódott be.
Zakir Hasanov azeri védelmi miniszter „nyílt provokációnak” nevezte, hogy „Örményország területéről” irányítottak tüzet Azerbajdzsán területére. Hozzátette, hogy „ez kiterjeszti a harcok műveleti területét” és hogy „Azerbajdzsán válaszcsapásokat hajtott végre”.
„Tüzet irányítani Azerbajdzsán területére Örményország területéről egyértelműen provokatív lépés, és ez kiterjeszti a harcok területét” – mondta Hasanov.
Your browser doesn’t support HTML5
Vannak azeriek és örmények, akik békét akarnak
Jereván tagad, de Karabah elismeri: „figyelmeztették” az azerieket
Az örmény védelmi minisztérium tagadta, hogy területéről lőttek volna ki rakétákat Gancára, Mingacevirre vagy más azeri városokra.
Arajik Harutunján, Hegyi Karabah de facto vezetője ugyanakkor azt mondta, az ő erőik intéztek támadást egy gancai katonai támaszpont ellen, de ő később leállította a hadműveletet, hogy elkerüljék a polgári áldozatokat.
Az akció az azeri offenzívára adott válasz, „figyelmeztető tűz” volt és „folytatódhat más városok ellen” – mondta.
Rendszeresen eltúlozzák az ellenfél veszteségeit
Azerbajdzsán október 4-én azt állította, hogy a Ganca elleni támadást megtorlásként megsebesítette Harutunjánt, a szakadár terület vezetőjét – jelentette a Szabad Európa azeri Szolgálata.
Hikmat Hajiyev, az azeri elnök Ilham Alijev egyik tanácsadója szerint a férfi egy bunkerban rejtőzködött és egy célzott támadásban sebesült meg. Az állítást független forrásból nem sikerült megerősíteni.
A konfliktussal párhuzamosan folyó információs háborúban mindkét fél rendszeresen túlzó adatokat közöl az ellenség veszteségeiről.
Így állítanák le az azeriek a háborút
Alijev október 4-i televíziós beszédében egy sor olyan követelést fogalmazott meg a harcok leállításáért, amelyeket Örményország számára szinten lehetetlen elfogadni.
Az azeri „erős ember” például azt követelte, hogy Örményország határozzon meg menetrendet Hegyi Karabahból és a környező azeri területekről való kivonulásra, kijelentve, hogy Azerbajdzsán addig nem állítja fel a katonai akciót, amíg ez meg nem történt.
Alijev azt mondta, hogy az azeri csapatok előre törtek a helyi örmények által az 1990-es években megszerzett területek visszavételéért folyó egy hete tartó offenzívában. Az azeri hadsereg szerint már visszafoglaltak hét falut.
„Azerbajdzsánnak egy feltétele van, és ez a területei felszabadítása” – mondta Alijev. „Hegyi Karabah Azerbajdzsán területe. Vissza kell szereznünk és vissza fogjuk szerezni”.
Az Azerbajdzsánt nyíltan támogató Törökország hasonló követeléseket fogalmazott meg.
Egy nő egy sérült sztepanakerti épület ablakában
Akár Oroszország és Törökország is belekeveredhet
A nagyhatalmak közben tűzszünetre hívtak fel, mert attól tartanak, hogy az erőszak totális háború kirobbanásához vezethet a két ősellenség között, amely magába szívhatja a két regionális hatalmat, Oroszországot és a NATO-tag Törökországot.
Az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország azonnal tűzszünetet és a területi vitáról szóló tárgyalások felújítását sürgette. Ezek az államok az úgynevezett Minszki Csoport társelnökei és az 1990-es évek eleje óta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt próbálkoznak a karabahi rendezéssel.
Örményország közölte, hogy az EBESZ keretein belül hajlandó béketárgyalásokba kezdeni.
Szakértő: egyelőre nem várható, hogy csitulnának a harcok
Ugyanakkor Oleszja Vartanján, a Nemzetközi Válságcsoport tagja azt mondta a Szabad Európának, hogy úgy tűnik, a konfliktus egyre intenzívebbé válik és még nagyobb polgári területre átterjed.
„Folyamatosan súlyosbodnak a harcok, további támadásokat hajtanak végre polgári területek ellen és egyre fejlettebb fegyverzetet vetnek be” – mondta Vartanján és hozzátette: „a következő napokban arra számítunk, hogy a harcok átterjednek a frontvonaltól távol eső területekre is”.
Örményország és Azerbajdzsán konfliktusa a hegyvidéki térség hovatartozása miatt a Szovjetunió végnapjai óta tart. Korábban egy nehezen kialkudott, 1994-ben kötött tűzszünettel végződő háborút vívtak, amelyben becslések szerint harmincezer ember vesztette életét és többezren váltak hontalanná.
Az AFP, AP, Interfax és Reuters tudósításai alapján