„A mi feladatunk az, hogy (…) rossz napot okozzunk az oroszoknak.” A szünetet követően az ukrán hadsereg Bahmut északi és déli szárnyán nyomul előre, remélve, hogy bekerítheti a lerombolt, Donyeck környéki várost, és elkerüli, hogy ismét utcai harcokba keveredjen és veszteségeket szenvedjen.
„Van egy fényképem, amely a kliscsijivkai lövészárkokban készült tavaly nyáron, a születésnapomon. A hónap végén szeretnék egy újat készíteni” – mondta a Francuz (Francia) hívójelű kommandós, miközben egységének gyűlésére tartott a Donyecki területen fekvő városban, a fronton folyó harcok egyik harcállásán.
A katona egyike volt Kliscsijivka védőinek. Ez a kis falu a Bahmuttól délnyugatra fekvő magaslaton terül el. A mára rommá vált Bahmut májusban, több hónapos kimerítő háború után került a Wagner-zsoldosok és más orosz erők kezére.
Most, mintegy öt héttel azután, hogy Ukrajna megindította a régóta várt ellentámadást a több mint ezer kilométeres frontvonal mentén, erői célul tűzték ki Bahmut visszaszerzését, amely stratégiai értékén túl (bár korábban éppen a hiányát hangsúlyozták) szimbolikus státuszra tett szert.
Miután egy hónapig szüneteltek a harcok a területen, az ukrán erők a város északi és déli oldalán nyomulnak előre, remélve, hogy bekeríthetik, és remélve, hogy elkerülik az újabb utcai harcokat, amelyek súlyos veszteségeket okozhatnak.
Hanna Maljar védelmiminiszter-helyettes július 10-én azt mondta, hogy az ukrán erőknek sikerült elfoglalniuk a Bahmut melletti magaslatokat, és úgy szorítják be az orosz csapatokat, hogy a bejáratokat, a kijáratokat és a város körüli ellenséges mozgást tartják szem előtt – és időnként célba is veszik az oroszokat.
Ugyanezen a napon az ukrán szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij tábornok nyilatkozatában azt mondta, hogy a Bahmutban lévő orosz erők „csapdába estek”, a várost „most eléri az ukrán tüzérség”, jelezve, hogy Bahmut minden pontja a kijevi tüzérség hatósugarában van.
Éjszakai hadmozdulatok
A harcok a térségben szinte szünet nélkül, éjjel-nappal folynak, több ezer orosz katonát próbálnak lekötni a front más pontjain zajló ukrán előrenyomulás közepette.
Július 9-én Francuz elmondta, hogy ő és egysége más tagjai körülbelül egy hete sok egymást követő éjszakán át hajtottak végre bevetéseket Bahmut környékén.
Június 22-én készült légi felvétel Bahmutról
„Az a feladatunk, hogy beosonjunk a szürkezónába és rossz napot okozzunk az oroszoknak” – mondta a Szabad Európának, utalva az ukrán és orosz állások közötti senkiföldjére.
Az olyan különleges egységek, mint az övé, megpróbálják megtalálni az orosz védelem gyenge pontjait, célpontokat találni és kijutni, miközben a nehéztüzérség távolról sorozza az ellenséget. Küldetéseiket általában éjszaka hajtják végre, mert a többnyire sík terep – elhagyott szénbányákkal, salakhalmokkal és gyér fásítással – kevés védelmet nyújt.
Segítenek a gyalogságnak abban is, hogy a visszafoglalt területeken első éjszaka tartsák a pozíciókat, olyan övezetekben, ahol kockázatosak a nappali támadások a megerősített és aláaknázott terepen, amelyeket rendszeresen orosz helikopterek és harci repülőgépek vesznek tűz alá.
„Azt tükrözzük, amit az oroszok tettek a múltban” – mondta Francuz. Hozzátette, hogy a Kliscsijivka közelében lévő lövészárkok, amelyeket az ukrán katonák nemrég foglaltak vissza, tele vannak a télen elesett ukrán katonák és a nemrég megölt oroszok holttesteivel.
Jelképes csapás
A katonák nem tudták elszállítani a holttesteket, mert az orosz erők folyamatos tűzzel próbálták visszaszerezni a nemrég elvesztett területet. Ráadásul a visszavonuló csapatok gyakran gránátokat tettek a halottak alá, hogy még kockázatosabbá tegyék a begyűjtést.
Az 5. rohamdandár egyik, Aszlan hívójelet használó, és előbb Bahmutban, majd a közeli Csasziv Jarban állomásozó mentőorvosa szerint ukrán oldalon lényegesen kevesebb az áldozatok száma, mint télen és tavasszal, a Bahmut védelmében vívott halálos harcokban.
Az orosz tüzérség sokkal korlátozottabb és szelektívebb, mint korábban – mondta a Szabad Európának –, és így, bár az oroszok még mindig előnyben vannak a tüzérségi lövedékek tekintetében, kevesebb, repeszektől sebesült ukrán katona érkezik a stabilizációs pontra, ahol dolgozik.
Valójában mind a Bahmut külvárosában lévő Csasziv Jar, mind Ivanivszke a földdel vált egyenlővé. Kosztantyinivkát és a fronttól távolabb fekvő Kramatorszk városát szinte naponta bombázzák és lövik rakétákkal az oroszok – beleértve egy támadást, amely június 27-én egy zsúfolt pizzázót ért, és legkevesebb 13 ember halálát okozta.
Oleg Akszencsenko sír a június 30-i temetési szertartáson 14 éves ikerlányai, Anna és Julija koporsója felett, akik egy kramatorszki pizzázót érő orosz rakétatámadásban haltak meg
Aszlan azután lett mentős, hogy ő maga is megsebesült. Elszántan folytatja a harcot, de azt mondta, hogy a katonák, akiket nem váltottak le, és több mint egy éve harcolnak, kimerültek.
„Nehéz elfogadni, hogy mindaz, amit láttunk, valóban megtörtént” – mondta, utalva Bahmut hosszú és sikertelen, véres védelmére.
A várost védő katonák közül sokan most részt vesznek a város visszafoglalására indított kampányban. Egyes feltételezések szerint a NATO által kiképzett dandárok csak azután szállnak harcba, hogy a harcteret előkészítették a már a térségben állomásozó csapatok.
Ugyanakkor katonai elemzők szerint Oroszország még nem használta fel stratégiai tartalékait az ukrán ellentámadás visszaverésére. Több tízezer katona várja a megfelelő pillanatot, hogy lecsapjon az ukrán fegyveres erők állásaira.
Bahmut visszafoglalása alááshatná az orosz logisztikát, és nagy, szimbolikus csapást mérne az orosz katonai vezetésre. Mindez ráadásul azt a kárt is tetézné, amelyet Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér okozott, akinek erői nagyban hozzájárultak a város orosz kézre kerülésében, és aki élesen bírálta a védelmi minisztert és a vezérkari főnököt, majd június 23–24-én egy rövid ideig tartó lázadás élére állt, amely mintegy kétszáz kilométerre közelítette meg Moszkvát.
Francuz – a Moszkva által Janukovics oroszbarátnak mondott ukrán elnök elüldözése után a Donbászban 2014-ben szított háború veteránja – meg van győződve arról, hogy Bahmut visszafoglalása lehetséges, de nem lesz könnyű.
Ukrán katonák többszörös rakétavetőt lőnek ki orosz állások felé a frontvonalon, Bahmut közelében 2023. július 10-én
„A Nyugat nem szállított nekünk modern repülőgépeket, és gyötrődik az amerikai döntés miatt, hogy kazettás lőszert ad nekünk, mert nem fegyverez fel minket a hatalmas katonai műveletre” – mondta, visszhangozva az ukrán hatóságok aggodalmait és panaszait, akik szerint a nyugati fegyverszállítások lassúsága és mennyisége elnyújtja az ellentámadást.
„Szeretnének bennünket egy görög eposz bátor és tökéletes hősének látni, de a valóság az, hogy a háború arról szól, hogy minél több ellenséget kell megölni, bármilyen módon” – mondta.
„Harcolnunk kell”
Az amerikai székhelyű Háborúkutató Intézet (ISW) szerint a most a Bahmut térségében tevékenykedő orosz erők egy részét Storm Z néven emlegetik. Az orosz védelmi minisztérium irányítása alatt állnak, de mint egyes Wagner-harcosokat, állítólag börtönökből, illetve büntetőtelepekről toborozzák őket, és minimális kiképzés után indulnak harcba, a fizetség és a szabadulás vagy büntetésük csökkentésének ígéretével.
Mindennek tetejébe a Kreml által támogatott csecsenföldi régió vezetője, Ramzan Kadirov azt állítja, hogy csecsen erők települtek Bahmut térségébe. Telegram-csatornáján közzétett egy videót, amelyen egy Apta Alaudinov nevű férfi azt állítja, hogy a Kliscsijivka közelében lévő erők kötelékében áll. Egy helyi ukrán parancsnok, Petro Kuzik azonban azt mondta a Szabad Európa ukrán szolgálatának, hogy az ukrán erők nem találkoztak csecsen erőkkel.
Jevhen Csaban, aki a Holodnij Zsar nevű dandár egyik felderítőegységében szolgál, amely néhány állást tart a térségben, azt mondta a Szabad Európának, hogy az orosz katonákat – akik átvették Bahmut védelmét, miután a Wagner-zsoldosok visszavonultak – alacsony morál és rossz szervezettség sújtja.
Azt állította: lehallgatott rádióbeszélgetések szerint az orosz erők „romló logisztikával és nem hatékony harctéri orvosi ellátással” szembesülnek, és hogy „parancsnokaik a Wagner-csapatokra jellemző belső terrorhoz folyamodnak”.
Csaban, a harmincéves hangmérnök néhány nappal az invázió kezdete után jelentkezett egy kijevi területvédelmi egységbe, majd később belépett a hadseregbe – idősebb testvére tanácsa ellenére, aki többször megsebesült.
„Hadseregeink technikailag nem különböznek annyira, de mi tudjuk, miért harcolunk, ők pedig nem tudják, mit csinálnak itt – mondta Csaban. – Nekünk harcolnunk kell, az oroszok pedig mehetnek vissza oda, ahonnan jöttek – ezért nem adjuk fel.”