Az Európai Bizottság elnöke január elején bejelentette, hogy újabb szankciós csomag elfogadására készülnek Belarusz ellen az ukrajnai orosz háború támogatása miatt. Az erről szóló javaslatot még nem terjesztették elő, de az első egyeztetések már megkezdődtek a tagállamok között.
Egyes brüsszeli diplomaták arra számítanak, hogy a friss büntetőintézkedések a tizedik orosz szankciós csomag részét fogják képezni, amelyet az invázió megindításának február 24-i évfordulója környékén fogadhatnak el.
Belarusszal szemben már jó ideje érvényben vannak különböző európai uniós korlátozások, az utóbbi években öt szankciós csomagot hagyott jóvá a közösség a posztszovjet tagköztársaságban elcsalt 2020. augusztusi elnökválasztást követő tömegdemonstrációk vérbe fojtása és a Ryanair járatának egy évvel későbbi földre kényszerítése miatt.
Ezeket az intézkedéseket tovább szigorították, miután a belarusz hatóságok a vádak szerint tevékenyen részt vettek közel-keleti és észak-afrikai illegális bevándorlók EU-ba szállításába 2021 második felében.
A vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat is magukban foglaló szankciók nagyjából kétszáz személyt érintenek, köztük az ország tekintélyelvű vezetőjét, Aljakszandr Lukasenkát és belső körét. Emellett más intézkedéseket is hatályba léptettek, például megtiltották a belarusz légitársaságok gépei számára az Európai Unió légterének használatát.
Belarusz új szerepben
Amikor Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, az EU-ban gyorsan felismerték Belarusz szerepét az invázióban, így már az első szankciók is célba vették Minszket, bár a fókusz mindig is Moszkván volt. Az Európai Unió kereskedelmi korlátozásokat léptetett életbe, egyebek mellett a fa, a cement, a vas, az acél, a gumi, valamint az egyik legfőbb belarusz exportcikknek számító káliumműtrágya (hamuzsír) esetében.
Ezenfelül megcéloztak több belarusz pénzintézetet, köztük az ország jegybankját is, illetve megtiltották az EU-ban a belarusz állampolgárok vagy lakosok számára a százezer euró értéket meghaladó betétek elfogadását.
Legutóbb ugyanakkor tavaly júniusban fogadtak el új szankciókat Belarusszal szemben, azóta kizárólag orosz vonatkozású büntetőintézkedésekről született megegyezés három körben is. Ez annak ellenére történt így, hogy a Lengyelországhoz és Litvániához hasonló, keményvonalas álláspontot képviselő EU-tagok azt sürgetik, hogy minden, Oroszország elleni korlátozást alkalmazzanak Belaruszra is.
Váratlan támogató
Több, az ügyet jól ismerő, de névtelenséget kérve nyilatkozó diplomata szerint az egyik ok, amiért az utóbbi hónapokban Belarusz kimaradt a szankciókból, az, hogy Ukrajna ezt kérte.
Miközben Kijev hivatalosan tagadja, egyesek szerint attól lehet tartani, hogy a keményebb lépések nyomán Belarusz még inkább belesodródhatna a háborúba Oroszország oldalán. E logika szerint az a vágy, hogy ne bosszantsák fel Minszket, azt is megmagyarázza, hogy az ukrán vezetők miért vonakodnak találkozni belarusz ellenzéki személyiségekkel.
Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a következő belarusz szankciós csomag is meglehetősen gyenge lesz. Az biztosra vehető, hogy lesznek újabb intézkedések, így betömnek bizonyos lyukakat a jelenlegi jogszabályokban, például miközben a fa importja tiltólistára került, a fából készült bútoroké nem.
Tanulmányoznak egyéb, esetleg keményebb intézkedéseket is, így a luxustermékek kivitelének és az EU-s cégek szolgáltatásnyújtásának tiltását több területen. Emellett betilthatják több belarusz tévé sugárzását is a blokk országaiban, az orosz RT-hez hasonlóan.
Olyan, valóban fájdalmas lépések is szóba jöhetnek elvileg, mint a belarusz telekommunikációs és IT-szektor célba vétele. Ez az ágazat nagyjából hárommilliárd euró értékben exportált 2021-ben.
EU–Ukrajna-csúcstalálkozó
Február 2-án az Európai Bizottság tagjainak többsége Kijevbe utazik, ahol az ukrán kormánnyal fognak egyeztetni. Másnap megrendezik az éves EU–Ukrajna-csúcsértekezletet, amelyen a közösséget Ursula von der Leyen, a testület elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács vezetője és Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője reprezentálja.
A cél az Ukrajna melletti szilárd elkötelezettség és szolidaritás demonstrálása, illetve a jövőbeli tagság érdekében szükséges reformok előmozdítása Kijevben.
Az EU bizonyos bejelentésekre készül, noha ezek jelentős része addigra már ismert lesz. Nemrégiben átutalták az Ukrajnának nyújtott anyagi támogatás első, hárommilliárd eurós részletét, illetve újabb, ötszázmillió eurós katonai támogatásról születhet addigra megegyezés.
E program keretében így már elérné a 3,6 milliárd eurót az EU-s katonai segítségnyújtás összege, ami nem sok, ha az Egyesült Államok 27,5 milliárd dollárjával állítják szembe, de mégis számottevő, ha figyelembe vesszük, hogy ez a közös költségvetésből származik, továbbá hogy a blokk még soha nem vett részt közvetlenül harmadik ország felfegyverzésében.
Nem csak pénzzel támogatnak
Brüsszeli remények szerint addigra bejelenthetik, hogy ősz óta véget ért háromezer ukrán katona kiképzése az EU-ban. Emellett fontos az a támogatás is, amelyet a mintegy nyolcmillió ukrán menekültnek nyújtanak. Az átmeneti védelmi irányelvet, amely lehetővé teszi számukra, hogy az EU-ban éljenek és dolgozzanak, nemrég meghosszabbították jövő év márciusig.
Jelenleg is zajlik az egyeztetés a csúcstalálkozón aláírandó zárónyilatkozat szövegéről. A Szabad Európa által megszerzett tervezetben több lehetséges kimenetellel is terveznek. Ennek értelmében Ukrajna és az EU egyetértési megállapodást fog kötni a stratégiai partnerségről a megújuló gázok terén, bár erről részleteket nem tudni. Egy másik bekezdés alapján Ukrajna esetében is eltörölhetik a roamingdíjakat.
Bennfentes források szerint a legnagyobb vita a tagállamok között az ukrán EU-tagság perspektívájáról folyik. A három balti állam és Lengyelország olyan nyelvezetet szorgalmazna, amely arra utal, hogy a csatlakozási folyamat felgyorsítható.
Az EU-tagok nagy többsége ellenzi a gyorsított felvételi eljárást, és kitartana azon koreográfia mellett, amelyről már megállapodtak. A csatlakozási tárgyalások megindításához ennek értelmében Kijevnek hét követelményt teljesítenie kellene, aminek állásáról a brüsszeli testület adna tájékoztatást.
Természetesen megjósolhatatlan, hogy az Európai Bizottság a közeljövőben javaslatot fog-e tenni a tárgyalások megkezdésére, és hogy ennek alapján a tagállamok egyhangúlag jóváhagyják-e.
Diplomáciai források szerint a legkedvezőbb forgatókönyv értelmében Ukrajna 2024 végén vagy 2025 elején kezdheti meg a folyamatot.
Egyes illetékesek megjegyezték: Ukrajna lépéseket tett az új médiatörvény és a korrupcióellenes küzdelem területén, de az igazságszolgáltatást illetően például további intézkedésekre van szükség.
Your browser doesn’t support HTML5
A holttestek felkutatása életre szóló küldetés Ukrajnában