Az ELTE delegációja is meghívást kapott Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkártól, hogy a felsőoktatási béremelésről egyeztessen – derül ki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének közleményéből.
Az esemény Facebook-oldalán azt írják: „több mint 80 nap hallgatás után életjelet mutatott a minisztérium”; a BME múlt csütörtöki látogatása után szeptember 20-ra meghívást kapott az ELTE küldöttsége is, hogy a felsőoktatási béremelésről egyeztessen.
Mint fogalmaznak, a követelések változatlanok:
- a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (a 2021–22-től bevezetett 15+15 százalék) beépítése az alapbérbe;
- az így létrejövő garantált alapbérek legalább ötvenszázalékos azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata;
- a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktatók, illetve a kutatást-oktatást támogató munkatársak bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítása;
- inflációkövető garantált éves emelés;
- a doktori ösztöndíjak azonnali százszázalékos emelése és hosszú távú értékállóságának biztosítása a garantált bérminimumhoz való igazítással;
- a 2018 óta nem módosított képzési normatívák (úgynevezett költségkeret, amely az állami egyetemek gazdálkodásának alapja) azonnali, ötvenszázalékos emelése.
A hírről először beszámoló Telex emlékeztet rá, hogy miközben Orbán Viktor a kötcsei találkozón azt mondta: 2025-ben folytatódik a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérrendezése, az egyetemi szakszervezetek és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti egyeztetések megszakadtak, pedig az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben még nem történt béremelés.
Ehhez kapcsolódóan: Az ELTE 650 dolgozója nyílt levélben követel érdemi bérrendezést
A Szabad Európa is beszámolt a 2023. január 18-án indított kampányról, amelyben több mint ezer ELTE-s alkalmazott írta alá a bérhelyzet tarthatatlanságát jelző nyílt levelet. Ennek nyomán az egyetemvezetés három intézményi minimálbért vezetett be: a tanársegédeknek bruttó 380 ezer Ft-ban, az adjunktusoknak bruttó 420 ezer Ft-ban, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben dolgozóknak bruttó 362 ezer Ft-ban húzta meg a garantált bér minimumát. Az elmúlt év maginflációja (18,2 százalék) azonban 2024 januárjára felemésztette ezt az emelést, miközben a docensi és egyetemi tanári munkakörben nem vezettek be hasonló rendszert.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar közoktatás helyzete számokban és ábrákon 2023-ban