Bezárták a Tienanmen téri események hongkongi múzeumát

Az ikonikus fénykép, amelyen egy férfi látható, amint elállja a harckocsik útját a pekingi Tienanmen téren 1989. június 5-én, a vérengzés másnapján

Három nappal a megnyitását követően be is zárták Hongkongban az 1989-es Tienanmen téri események múzeumát egy hatósági vizsgálat miatt, amelynek sokak szerint az lehet a célja, hogy teljesen kiirtsák az akkori véres történések emlékét az országban.

Kínán belül egyedül Hongkongban emlékezhettek meg az emberek a demokratikus változást követelő tüntetők elleni pekingi katonai fellépésről. Évente gyertyafényes virrasztást tartottak, a hatóságok azonban tavaly és idén is betiltották az efféle rendezvényeket a koronavírus-járványra hivatkozva.

A Június 4. Múzeum üzemeltetői arról számoltak be, hogy azt követően döntöttek a bezárás mellett, hogy a hongkongi élelmiszer- és környezethigiéniai hatóság vizsgálatot indított egy, a működési engedéllyel kapcsolatos panasz nyomán.

A szervezet szerint ezzel a lépéssel a dolgozók és a látogatók biztonságát szeretnék garantálni, miközben jogi segítséget kérnek. Mint közölték, a vasárnapi nyitás óta nagyjából 550 ember kereste fel a múzeumot.

Your browser doesn’t support HTML5

Temetés volt a fordulópont - Tienanmen tér, 1989

Tilos a megemlékezés

Az úgynevezett szárazföldi Kínában már régóta szigorúan tilos megemlékezni a Tienanmen téri eseményekről. Az áldozatok hozzátartozóit gyakran előre őrizetbe veszik, megfélemlítik az évforduló közeledtével.

Hongkongban minden évben több ezren vettek részt a megemlékezéseken, de a rendőrség immár második éve nem engedélyezi ezeket, kiemelve, hogy a járványhelyzet nem teszi lehetővé. Sokak szerint azonban ez csak kifogás, a fő cél a maradék demokráciapárti hangok elnémítása.

A Tienanmen téri mészárlás
A kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a pekingi Tienanmen tér kiürítésének, amelyet áprilisban a demokratikus változásokat követelő tüntetők foglaltak el. Eleinte a rendőrség gumibottal, vágóhídon használt kábítópisztollyal, majd könnygázzal oszlatta a tömeget. Amikor ez nem járt eredménnyel, a katonák a tömegbe lőttek. A halálos áldozatok száma máig ismeretlen, a becslések néhány száz és háromezer közé teszik, de a pekingi brit nagykövet akkori titkos távirata szerint a vérengzésnek tízezer halottja is lehetett.


Tavaly a tiltás, illetve a rendőrségi figyelmeztetések ellenére is ezrek gyűltek össze a Victoria Parkban. Hetekkel később letartóztattak többtucatnyi aktivistát. A szervezők idén azt kérték, hogy a megemlékezni kívánók gyújtsanak gyertyát az évfordulón, akárhol is vannak.

Ehhez kapcsolódóan: Kína bekeményít: csak „hazafiak” irányíthatják majd Hongkongot

Hongkong százötven éven keresztül brit gyarmat volt, 1997-ben került vissza Kínához, amely ígéretet tett rá, hogy Hongkong az „egy ország, két rendszer” elvén ötven éven át megtarthatja jelentős önállóságát, saját jogrendszerét. Peking azonban az utóbbi években jelentősen erodálta a város autonómiáját, csorbította a szabadságjogokat, különösen a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetések óta.

Készült az AP tudósításának felhasználásával