Fájdalmasan indult az év az Európai Unió számára – legalábbis, ha a Covid-19 elleni harcról van szó. Nőtt a fertőzöttek száma, új mutációk jelentek meg és további karanténszigorításokat kellett bevezetni.
Ami viszont igazán fájdalmas az az, hogy milyen lassan és eltérő ütemben tudták beindítani a blokk országai a vakcina-programot. Az EU lemaradt az újévre már ténylegesen kivált Nagy-Britannia, de Izrael és az Egyesült Államok mögött is.
Ez különösen kellemetlen és káros az élet szentségét és minőségét jelszavaiban az első helyen kezelő Európai Unió számára.
A választásokon kiderülhet, mit gondolnak az európaiak a pandémiakezelésről
Az EU vezetői és a sok országban az idén választásokra készülő nemzeti politikusok szavahihetősége is szorosan összefügg azzal, hogyan menedzselik a következő néhány hónapban a védőoltás-programot.
Az EU tavaly nyáron döntötte el, hogy vakcinastratégiája a klasszikus európai és nemzeti szintű politika keveréke lesz. Ez viszont sokakat összezavart, nagyszerű lehetőséget adott a bűnbakkeresésre és nehézkessé tette a folyamatot.
A 27 tagállam – az EU égisze alatt - több céggel is tárgyalt a vakcinabeszerzésről és a folyamatot az Európai Bizottság irányította. Az összeurópai pénzügyi potenciál előnyös pénzügyi tárgyalási pozíciót biztosított az országoknak.
Ez volt a könnyebb része a dolognak.
Ehhez kapcsolódóan: Kötelezővé tehető a koronavírus elleni oltás?Eltérő nemzeti hozzáállás, eltérő oltási ütem
Bármely vakcinát a központi hatóságnak számító, de a tagállamok által nagy mértékben befolyásolt Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) kell biztonságosnak nyilvánítania és jóváhagynia, mielőtt a tagok, közvetlenül és Brüsszel beavatkozása nélkül leadhatják megrendeléseiket és kifizethetik a számlát. Az elérhető adagok száma az adott ország lakosságának méretétől függ.
A szállítások pedig attól függnek majd, hogy az adott tagállam melyik céggel, hány konkrét dózis megvásárlásáról és milyen átvételi helyszínről állapodik meg.
Az oltóanyag-versenyben jelenleg vezető Pfizer/BioNTech esetében (utóbbi cégnek a Szegedről elszármazott Karikó Katalin professzor az alelnöke, akinek mRNS-kutatásain alapul a Pfizer és a Moderna széruma is) a gyártó egy vagy több nemzeti elosztóközpontba tudja szállítani a vakcinát. Eztán már a helyi hatóságok dolga megkezdeni az elosztást és az oltási programot.
Ennek nyomán nemzeti szintekre töredezett az európai fellépés, ami sok bírálatot váltott ki.
Miért lehetnek büszkék a brexit után a britek?
Közben a kilépett britek számára a brexit egyelőre kevés kézzelfogható előnye közé tartozik, hogy három héttel hamarabb kezdhették meg az oltásokat, mint ahogy az első EU-s polgárok megkapták a vakcinát.
Eddig a brit lakosság körülbelül 4%-át (jobbára a 80 év felettieket és az egészségügyi dolgozókat) oltották be. Az abszolút oltó-rekorder Izrael, ahol már a lakosság egyötöde kapta meg a vakcinát. Az amerikaiak 2%-nál járnak.
Közben kevés azoknak az uniós országoknak a száma, ahol a lakosság 1%-a már megtette az első lépést a védettség felé.
Ehhez kapcsolódóan: Mikor és milyen oltásokat kaphatunk az EU-tól?Lassan mozdult Európa, de a nemzeti kormányok is
Lehet persze hibáztatni az Európai Bizottságot, amiért nem vásárolt több Pfizer-vakcinát még tavaly ősszel, amikor a cég széruma tűnt a legbiztosabb tippnek. Az Unió akkor mindössze 300 millió adagot kötött le.
Az EU-vezetés azzal érvelt, hogy „több vasat akart a tűzben tartani” és inkább „diverzifikált vakcina-portfólió beszerzése mellett döntött”. A portfólió itt azt jelenti, hogy hat különböző cég oltóanyagait akarja eljuttatni a tagállamokba az év végéig, összesen 2 milliárd dózis megvásárlásával.
Az egyes európai fővárosokban elhangzott kifogások nyomán ugyanakkor felmerül, hogy az egyes országok előrelátó módon tervezték-e a vakcina bevezetést és hogy az állami apparátusok vannak-e olyan hatékonyak, ahogy azt adófizető polgáraik elvárhatnák.
Álmos hollandok, bizalmatlan franciák
Hollandia – amely például büszke hatékonyságára – az az európai ország, amely utoljára kezdi meg a védőoltások beadását. Mark Rutte miniszterelnök ezt azzal magyarázta, hogy meglepte őket, amikor az ultrahideg hűtőkben tárolt Pfizer-BioNTech védőoltás kapta meg elsőként a használati engedélyt és bevallotta, hogy a holland hatóságok nem voltak elég gyorsak.
Rutte eddig szinte biztosra vehette, hogy márciusban megnyeri a parlamenti választásokat, most viszont kicsit aggódhat.
Franciaországban Emmanuel Macron elnök is idegesen várhatja ugyanabban a hónapban a helyhatósági választásokat.
A franciák lassan kezdték meg a vakcinák beadását – mindössze néhány száz embert sikerült beoltani az első héten.
A programot fékezi a nehézkes bürokrácia: a sorban első, veszélyeztetett polgároknak először orvosukkal kell konzultálniuk és nyilatkozniuk, hogy hajlandók a védőoltásra. Ezután néhány nappal adhatják be nekik a vakcinát. De nem csak a hatóságok fékezik a programot. Még aggasztóbb, hogy a francia a világ egyik leginkább Covid-19-vakcina szkeptikus nemzete. Egy felmérés szerint a lakosságnak csupán a 40%-a akarja beoltatni magát.
Macron szereplése a 2022-es elnökválasztáson nagyban függhet attól, hogyan kezeli ezt a tényt.
Németország kissé hatékonyabb. Náluk arról folyt a vita, nem lett volna jobb a saját útjukat járni. Markus Söder bajor kancellár, aki a legnagyobb esélyes arra, hogy az őszi országos választások után Angela Merkel szövetségi kancellár helyébe lépjen, a brüsszeli bürokráciát hibáztatja.
Your browser doesn’t support HTML5
Így szimatolják ki a kutyák a koronavírust
Brüsszel korrigál
Miután olyan híresztelések kaptak szárnyra, hogy a gazdagabb tagállamok saját hatáskörben akarnak vakcina-szállítási alkukat kötni, a Bizottság közölte: az egyes országok szabadon vehetnek extra szérumot – de csak akkor, ha ezzel nem veszélyeztetik az EU-szinten lekötött dózisok szállításait.
Az Unió gyorsan átmeneti egyezményt kötött a Pfizer/BioNTech-kel további 300 millió adagról – ezeket a második és harmadik negyedévben juttatják el az EU-polgároknak. Emellett jóváhagyta Moderna cég oltóanyagát, amelynek terjesztése a héten kezdődik meg a tagállamokban és biztosította a közvéleményt, hogy az Oxfordi Egyetem és az Astra Zeneca vakcinája is megkapja a zöld utat a hónap végén.
Az Unió tehát valóban több vasat tartott a tűzben, de a polgárok és politikusok joggal érezhetik úgy, hogy nem figyelt arra, hogy csak pislákolt a láng.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.