Az Európai Unió Oroszország elleni szankciórendszere jelentős mértékben megingott az elmúlt hetekben – főként azoknak az entitásoknak és személyeknek a listája, akikkel szemben az unió vagyonbefagyasztást és vízumtilalmat rendelt el a több mint két évvel ezelőtti teljes körű ukrajnai invázió után.
Jelenleg 2177 név szerepel a feketelistán – ez rekord az összes brüsszeli globális büntetőintézkedés tekintetében. Miközben a klub azon gondolkodik, hogy idén tavasszal újabb szankciókkal bővíti a már meglévőket, márciusban három ember nevét kihúzták, amikor a félévente esedékes és a 27 tagállam egyhangú szavazatát igénylő megújításra készítették elő a listát.
Jóllehet a szám alacsony, a mögötte álló, listáról törölt személyek igen jelentősek – az orosz internetes óriás, a Jandex társalapítója, Arkagyij Volozs, Szergej Mndojanc üzletember és a szlovák állampolgárságú Jozef Hambálek, aki az orosz nacionalista motorosklub, az Éjjeli Farkasok európai vezetője. Hambálek első uniós állampolgárként került 2022-ben a feketelistára; a többiek közül néhányuknak orosz állampolgárságuk mellett uniós útlevelük is van. Amikor a teljes listát megújítják, nagy az esélye annak, hogy újabb neveket távolítanak el róla az EU luxemburgi legfőbb bíróságának három minapi ítélete után, amelyek nagy csapást mértek az unió szankciós politikájára.
A bíróság március 20-án úgy döntött, hogy Nyikita Mazepin korábbi Forma–1-es pilótát, Dmitrij Mazepin orosz oligarcha fiát törölni kell a listáról. Az EU fenntartja, hogy az idősebb Mazepin Vlagyimir Putyin orosz elnök legszűkebb köréhez tartozik, és támogatta az Ukrajna területi integritását aláásó lépéseket – tavaly ősszel az uniós bíróság mérföldkőnek számító ítéletben támasztotta alá Brüsszel ezzel kapcsolatos érvelését. Ami azonban az ifjabb Mazepint illeti, a bíróság megjegyzése szerint az EU-nak nem sikerült bizonyítania semmilyen kapcsolatot apa és fia között a nyilvánvaló családi köteléken túl, ami nem elegendő ahhoz, hogy korlátozó intézkedéseket alkalmazzanak vele szemben.
Aztán április 10-én a luxemburgi bíróság újabb jogi csapást mért Brüsszelre, amikor úgy döntött, hogy Petr Avent és Mihail Fridmant, az egyik legnagyobb orosz pénzintézet, az Alfa Bank fő részvényeseit ugyancsak le kell venni a listáról. A bírák megjegyezték, hogy fennállhat „bizonyos fokú közelség” az egyik oldalon Aven és Fridman, a másikon Putyin vagy környezete között, de az EU-nak nem sikerült bizonyítania, hogy a két férfi Ukrajna függetlenségét aláásó akciókat és elveket támogatott volna, vagy anyagi, illetve pénzügyi támogatást nyújtott volna az ország destabilizálásához.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz milliárdosokat vett le a szankciós listáról az Európai Unió Bírósága
Fontos megjegyezni, hogy az ifjabb Mazepin, Aven és Fridman továbbra is uniós szankciók hatálya alatt áll. Hogy lehet ez? Először is az EU két hónapon és tíz napon belül fellebbezhet az ítélet ellen, de valamiféle jogi trükköt is bevet a szankciórendszerben, hogy a feketelistán tartsa őket. Az EU azzal érvel, hogy a három férfi elleni ítéletek csak a 2022 februárja és 2023 márciusa közötti időszakra vonatkoznak – az utóbbi dátum a listára vételüket jelöli. Azóta az EU kétszer is megújította a szankciós listát a három férfi nevével: 2023 szeptemberében, illetve múlt hónapban. Az EU szerint ezek a megújítások nem csupán technikai jellegűek; valójában új listák készülnek minden fél évben, egyes neveket hozzáadnak, másokat pedig eltávolítanak.
Ily módon az EU új jogi vizsgálat indítására kényszeríti az európai bíróságon a még szankciók hatálya alatt álló embereket, ha meg akarják támadni a szankciós lista legutóbbi frissítését. Ez időbe telik, és az évi kétszeri, márciusi és szeptemberi megújítás általában gyorsabban jön el, mint ahogy a luxemburgi igazságszolgáltatás kerekei forognak, ami azt jelenti, hogy az EU-nak gyakran sikerül egy lépéssel előrébb járnia.
Az EU-nak így sikerült például a volt ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot 2022-ig bent tartania egy másik uniós szankciórendszerben, amely az ukrán állami pénzekkel elkövetett visszaélésekkel foglalkozott, jóllehet Janukovics még 2019-ben megnyerte első perét az uniós bíróságon, majd újabb két jogi győzelmet aratott a következő néhány évben.
A többletidő, amelyet Brüsszel így nyer, lehetővé teheti, hogy további bizonyítékokat terjesszen a bíróság elé. Ez történt Violetta Prigozsina, a mára elhunyt orosz oligarcha és zsoldosvezér, Jevgenyij Prigozsin édesanyja esetében. 2023 márciusában ő volt az első, aki megtámadta az EU oroszországi szankcióit az európai bíróságon, ám az ügyet ismerő források szerint az uniónak sikerült további részleteket prezentálnia, és az asszony azóta is szankciók hatálya alatt áll.
Eddig 115 keresetet nyújtottak be az EU-bírósághoz a listán szereplő személyek vagy cégek törlése érdekében – ezeket gyakran gazdag, de szankcionált orosz üzletemberek indítják, akik hatalmas összegeket költenek az ügyüket segítő európai ügyvédekre. Az EU eddig 33 ilyen esetben nyert, és csak nyolcban veszített – ez elég jó eredmény Brüsszel számára, jóllehet a közelmúltbeli három vereség precedenst teremthet, és további jogi csapásokkal járhat az EU számára az elkövetkező hónapokban, amikor hasonló esetekre lehet számítani.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar kormány kilenc embert törölne az EU-s szankciók listájáról
Végül politikai döntés marad, hogy a három ügy szereplői és mások rajta maradnak-e a listán, vagy nem. A döntés szeptemberben várható. Magyarország szinte minden eddigi megújításnál megpróbálta felhasználni a vétóját, és nevek törlését kérte. Korábban az EU-nak úgy sikerült a hat hónapos meghosszabbítást biztosítania, hogy felajánlotta azoknak az embereknek az eltávolítását a listáról, akiknek esetében jogi szolgálata bizonyítékok hiánya miatt gyengének bizonyult.
Tavaly ősszel például két kevésbé ismert orosz üzletember, Alekszandr Sulgin és Farhad Ahmedov nevét húzták ki a listáról. De tekintettel arra, hogy Budapest korábban Aven, Fridman és az ifjabb Mazepin nevének törlését kérte, Magyarország valószínűleg hamarosan ismét jelentkezni fog ezzel a kéréssel, főleg, hogy most az EU saját bíróságának ítélete is támogatja.
Ehhez kapcsolódóan: Sok hűhó semmiért az uniós feketelista meghosszabbításánál