Az első embert, akit Hongkong átfogó nemzetbiztonsági törvénye alapján bíróság elé állítottak, az elszakadás támogatásában és terrorizmusban találták vétkesnek kedden. A határozatot az emberi jogi aktivisták elítélik.
A hongkongi legfelsőbb bíróság meghozta határozatát a 24 éves Tong Jing-kit ügyében. A fiatalembert azzal vádolták meg, hogy motorkerékpárjával rendőrök csoportjába hajtott, miközben egy zászlót emelt a magasba a „Szabadítsd fel Hongkongot, napjaink forradalma” jelmondattal tavaly július 1-jén, egy nappal azután, hogy Peking átfogó nemzetbiztonsági törvényt léptetett életbe Hongkongra a hónapokig tartó 2019-es kormányellenes tüntetések után.
Az ítéletet kiemelt figyelem kísérte: azt akarják kiolvasni belőle, hogy a hasonló esetekkel miként foglalkoznak majd a jövőben. A nemzetbiztonsági törvény alapján már több mint száz embert tartóztattak le.
Életfogytiglani börtön
Tong nem vallotta bűnösnek magát sem az elszakadásra és terrorizmusra való felbujtásban, sem a másokat veszélyeztető járművezetés vádjában.
A legmagasabb kiszabható büntetés, életfogytig tartó szabadságvesztés vár rá. Ügyvédei várhatóan enyhébb büntetés mellett érvelnek majd a csütörtöki ítélethirdetésen.
Esther Toh bíró a határozat ismertetésekor azt mondta, hogy Tong politikai célból „terrorista tevékenységet végzett, amellyel súlyos kárt okozott vagy szándékozott okozni a társadalomnak”.
Viselkedése erőszakos cselekedet volt, amelynek célja a központi és a hongkongi kormány kényszerítése és a nyilvánosság megfélemlítése – mondta Toh. A jelmondattal ellátott zászló hordozásával pedig megvalósította az elszakadásra való felbujtást – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: „A hazafiak irányítják Hongkongot”: új Peking-párti választási rendszerÍgy kerülik meg a hongkongi közjogi rendszert
Mivel az ügyészség biztos volt abban, hogy bizonyította a terrorizmus és az elszakadásra felbujtás vádjának „minden egyes elemét”, úgy döntött, hogy nem viszi tovább a másokat veszélyeztető járművezetési vádat.
Tong az ítélet felolvasása során nem szólalt meg. Intett a szüleinek és másoknak a galérián, miközben kikísérték a tárgyalóteremből.
A július 20-án véget érő tárgyalást esküdtszék nélkül tartották meg a legfelsőbb bíróságon, olyan szabályok szerint, amelyek lehetővé teszik az egyes esetek kivételét a hongkongi közjogi rendszer alól, ha államtitkokat kell megvédeni, külföldi erők érintettek az ügyben vagy ha az esküdtek személyes biztonságát védeni kell. A bírákat Carrie Lam, Hongkong kormányzója személyesen választja ki.
Tong védőügyvédje szerint lehetetlen bizonyítani, hogy Tong pusztán a szlogen használatával Hongkong elszakítására bujtott fel bárkit is.
A védelem azt is elmondta: nincs bizonyíték arra, hogy Tong szándékosan követte el a cselekményt, hisz elkerülte, hogy a rendőrtisztek csoportjába csapódjon. A tettei nem tekinthetők terrorizmusnak, mivel nem okoztak komoly erőszakot vagy kárt a társadalomnak.
Ehhez kapcsolódóan: Megszűnik az Apple Daily című hongkongi demokráciapárti lapA szólásszabadság végének kezdete
A határozatot azonnal elítélte az Amnesty International, amely szerint ez „a hongkongi szólásszabadság végének a kezdete”.
„Az embereknek szabadon kellene használniuk a tiltakozások során a politikai szlogeneket, és Tong Jing-kitet nem szabad megbüntetni a szólásszabadság gyakorlásáért – fogalmazott Yamini Mishra, a szervezet ázsiai–csendes-óceáni igazgatója e-mailben elküldött nyilatkozatában. – Különösen egyértelmű, hogy őt soha nem kellett volna »nemzetbiztonsági« bűncselekménnyel megvádolni egy esetleges életfogytig tartó büntetés árnyékában.”
Miközben Hongkongnak saját törvényhozó tanácsa van, a pekingi protokolláris törvényhozás kényszerítette rá a nemzetbiztonsági törvényt a félig autonóm városra, miután megállapította, hogy a tanács a politikai ellenzék miatt nem képes maga elfogadni a jogszabályt.
Hiába az ötven év ígérete
Ez az egyre erőszakosabb 2019-es tüntetések után történt, amikor Kína egyre növekvő hongkongi befolyása ellen tiltakoztak a városlakók. Peking annak ellenére avatkozott be, hogy vállalta: a város ötven évig fenntarthatja saját rendszerét, miután 1997-ben London átadta Kínának Hongkongot, amely megszabadult a brit gyarmati uralomtól.
Kína törvényhozása a város törvényhozási tanácsában változtatásokat rendelt el, hogy biztosítsa a Peking-párti többséget, és előírta, hogy csak azok tölthessenek be hivatalt, akiket „hazafinak” tart.
A hatóságok betiltották a „Hongkong felszabadítása, korunk forradalma” tiltakozó jelmondatot, mondván: annak elszakadáspárti jelentése van. Állítólagos elszakadási üzenetek miatt könyvtári könyveket és iskolai tanterveket is vizsgáltak.
Bezárt az utolsó demokrata újság is
Hongkong utolsó demokráciapárti újságja, az Apple Daily a múlt hónapban bezárni kényszerült. A bíróság elutasította az óvadékot négy szerkesztő és újságíró esetében, akiket a nemzetbiztonság veszélyeztetésének vádjával tartanak fogva a széles körű megleckéztetés részeként.
Peking elutasítja a bírálatokat, azt mondja, hogy csupán helyreállítja a rendet a városban, és olyan típusú nemzetbiztonsági védelmet vezet be, mint amilyen más országokban van.
Ryan Law, Hongkong utolsó demokráciapárti újságja, az Apple Daily főszerkesztője letartóztatása után, 2021. június 17-én