A hongkongi törvényhozás május 27-én jóváhagyta politikai rendszerének a brit uralom óta eltelt 25 év alatt történő eddigi legnagyobb átalakítását, amely kiterjeszti Peking fennhatóságát az autonóm városra.
A változtatások következtében kevesebb hely jut azok számára, akik közvetlen választásokkal kerülnek be a törvényhozásba. Ezeknek a helyeknek a számát megfelezik. Továbbá egy új testület kapott felhatalmazást arra, hogy megszűrjék és kizárják a Kínával szemben nem elég „hazafinak” ítélt személyeket.
„A mintegy 600 oldalas törvény néhány szóban összegezhető: hazafiak irányítják Hongkongot”– mondta Peter Shiu, Peking-párti törvényhozó.
A változások nagy részét Kína márciusban jelentette be, bár a hongkongi hatóságok később további részleteket fedtek fel, például azt, hogy a választókerületek határait újrarajzolták, és kriminalizálták a szavazólapok üresen hagyására irányuló felhívásokat.
Az intézkedéseket 40 igen szavazattal és két ellenszavazattal fogadták el. A Peking-párti kormány a törvényhozásban tavaly óta nem szembesült ellenállással, miután Kína kizárt néhány demokráciapárti törvényhozót és ennek hatására többen le is mondtak.
Megszabadultak a „kiskapuktól”
A kínai hatóságok szerint a választási átalakítás célja, hogy megszabaduljon azoktól a „kiskapuktól és hiányosságoktól”, amelyek 2019-ben a kormányellenes zavargások idején veszélyeztették a nemzetbiztonságot. Továbbá így biztosítják, hogy csak „hazafiak” irányítsák majd a várost.
A választási bizottság létszámát Peking 1200-ról 1500-ra, a törvényhozók számát pedig 70-ről 90-re emeli. A közvetlen választások által betöltött mandátumok száma 35-ről 20-ra csökken. Negyven helyet pedig annak a választási bizottságnak a tagjai töltenek majd be, akik felelősek lesznek a vezérigazgató megválasztásáért.
A jelöltek kizárására felhatalmazott új ellenőrző bizottság a nemzetbiztonsági hatóságokkal együttműködve biztosítja majd, hogy a képviselők hűek legyenek Pekinghez.
Még az idén megtartják a választásokat
A választási bizottság tagjainak megválasztását szeptember 19-re tűzték ki, a törvényhozási választásokat pedig három hónappal később rendezik majd meg. A bizottság 2022. március 27-én választ vezérigazgatót.
A jelenlegi vezérigazgató, Carrie Lam nem tette egyértelművé, hogy indul-e az újraválasztásért.
Lam, miután 2019-ben törvényjavaslatot tett a szárazföldi Kínába történő kiadatások engedélyezésére, egy olyan mértékű kormányellenes tüntetéssorozattal kényszerült szembesülni, amelyet az egykori brit gyarmat 1997-es Kínához történő visszacsatolása óta még nem tapasztaltak.
Ellehetetlenítették a demokráciapárti ellenzéket
Peking anno egyetemes választójogot ígért a városnak a hongkongi Alaptörvény (Basic Law) értelmében.
Azonban a választási rendszer változtatásait kritikus szemmel követők szerint Kína ellentétes irányba mozdítja Hongkongot, így a demokratikus ellenzéknek az 1997-es átadás óta még eddig nem látott szűk tere marad – ha marad egyáltalán.
Kína egy olyan nemzetbiztonsági törvényt hozott 2020-ban, amelyre a kritikusok az ellenzéki vélemények elpusztításának eszközeként tekintenek, és amelynek felhasználásával a legtöbb vezető demokratikus politikus és aktivista börtönbe került, vagy pedig önkéntes száműzetésben van.