Átlépte a félmilliót az izraeli telepesek száma Ciszjordániában

Az egyik ciszjordániai telep, Efrat képe 2022. március 10-én

Izraelben a ciszjordániai telepesek száma ma már több mint félmillióra nőtt, ezzel jelentős küszöböt lépett át – közölte csütörtökön egy telepespárti csoport. A telepesek vezetői még gyorsabb népességnövekedést jósolnak Izrael új, ultranacionalista kormánya alatt.

A westbankjewishpopulationstats.com hivatalos adatokon alapuló jelentése szerint a telepesek száma január 1-jére elérte az 502.991-et, ami több mint 2,5 százalékos növekedést jelent 12 hónap alatt, és közel 16 százalékost az elmúlt öt évben.

„Hatalmas mérföldkőhöz érkeztünk – mondta Baruch Gordon, a csoport igazgatója, Beit El település lakója. – Azért vagyunk itt, hogy itt maradjunk.”

Akkor érkeztek el a mérföldkőhöz, amikor Izrael új kormánya, amely a palesztin államiságot ellenző ultranacionalista pártokból áll, prioritási listája élére helyezte a települések bővítését. A kormány már ígéretet tett a régóta hallgatólagos kormányzati támogatást élvező kockázatos előőrsök legalizálására, a telepesotthonok jóváhagyásának és építésének felgyorsítására Ciszjordániában.

Nincs megállás

„Úgy gondolom, hogy ennek a kormánynak az ideje alatt több épület készül el, mint az elmúlt húsz év kormányai idején” – mondta Gordon.

A települések mindegyik izraeli kormány alatt virágoztak, beleértve a békefolyamat csúcspontját is a kilencvenes években. Még Izrael rövid életű korábbi kormánya is, amelyben a palesztin államiságot támogató és az azt ellenző pártok egyaránt helyet kaptak, folytatta a települések építését.

A jelentés közzétételével egy időben az erőszak újabb rohama rázza meg a térséget. Alig néhány nap telt el Antony Blinken amerikai külügyminiszter látogatása óta, aki támogatást ígért egy független palesztin állam létrehozásához. A telepeslakosság tovább nőtt a Biden-kormány idején, annak ellenére hogy az Egyesült Államok ismét az építkezés visszaszorítására szólított fel Donald Trump elnökségének „el a kezekkel” hozzáállása után.

A jelentés nem tartalmazza az annektált Kelet-Jeruzsálemet, ahol több mint kétszázezer telepes él. Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem együtt mintegy hárommillió palesztin otthona.

Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalta el Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai övezetet. A palesztinok független állam létrehozására törekszenek ezeken a területeken.

Noha Izrael 2005-ben kivonta csapatait és több ezer telepesét Gázából, fokozta a települések bővítését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Települések tucatjai pöttyözik a területet, némelyik közülük olyan kicsi, hogy mindössze néhány mobil házból áll, míg mások hatalmas városok, saját bevásárlóközpontokkal és tömegközlekedéssel.

Ehhez kapcsolódóan: Új izraeli kormány: ciszjordániai települések a fókuszban

Földrablás vs. történelmi jelenlét

A nemzetközi közösség nagy része törvénytelennek és a béke kerékkötőjének tekinti a településeket. A palesztinok földrablásnak tartják, ami aláássa az esélyeiket egy életképes, összefüggő állam létrehozására.

„Minden település illegális. A palesztin területeken nincs joguk települések létrehozására vagy telepesek jelenlétére – mondta Nabil Abu Rudeineh, Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője. – A telepesek számának növekedése az izraeli kormány azon politikájának eredménye, amely nem hisz a kétállami megoldásban”, független palesztin állam létrehozásában Izrael mellett.

Izrael azt állítja, hogy Ciszjordánia inkább vitatott, mintsem megszállt terület, az utóbbi terminológia szerinte ugyanis tagadja a zsidó nép történelmi jelenlétét azon a földön. Azzal érvel, hogy a települések sorsát be kell vonni a konfliktus lezárását célzó tárgyalások napirendjébe.

Megrekedt béketörekvések

A béketörekvések csaknem 15 éve haldokolnak, miközben Izrael továbbra is újabb tényeket elé állítja a világot újabb települések építésével, a palesztin politikai rivalizálás pedig tovább bonyolítja a béketeremtést.

A telepesek és nagyszámú támogatóik a kormányban Ciszjordániát a zsidó nép bibliai és történelmi hazájának tekintik, és ellenzik bármiféle felosztását.

A ciszjordániai palesztinok és izraeliek kétszintű jogrendszer szerint élik az életüket, amely különleges státuszt biztosít a telepeseknek, és az izraeli törvények nagy részét alkalmazza az esetükben, beleértve a szavazás jogát az izraeli választásokon és a hozzáférést bizonyos közszolgáltatásokhoz. A palesztinok izraeli katonai fennhatóság alatt élnek, és nem élvezik a telepeseknek biztosított törvényes jogokat és védelmet.

A határozatlan idejű katonai megszállás három jól ismert emberi jogi csoportot arra késztetett, hogy arra a következtetésre jusson: Izrael az apartheid nemzetközi bűncselekményét követi el azzal, hogy módszeresen megtagadja a palesztinoktól az egyenlő jogokat. Izrael a zsidó többségű állam léte elleni támadásként utasítja el ezeket a vádakat, és palesztin származású polgárainak eredményeivel igyekszik ellensúlyozni az érvelést.

Az egyre tekintélyelvűbb és népszerűtlenebb Palesztin Hatóság – amely a kilencvenes években az Izraellel kötött megállapodások révén jött létre – igazgatja Ciszjordánia egyes részeit, míg az izraeli–egyiptomi blokád alatt álló Gázát a Hamász iszlám militáns csoport igazgatja.

Ehhez kapcsolódóan: Egyre nő a konfliktus kockázata Izrael és a palesztinok között
Készült az AP beszámolójának felhasználásával.