Megkezdte a helyiek kiszorítását a Club Aliga új tulajdonosa, a Balázs Attila vezette Bayer Property – így összegezte a fejleményeket az Aligai Fürdőegyesület alelnöke. A magaspartról egy lejáró vezet le a Balatonhoz, amit most szerinte lezárhatnak a nyaralók elől. A beruházó újabb zárt körű tájékoztatót hirdetett, de már az előző is színjáték volt a civil szervezet szerint.
A Bayer Property nem ismeri el a korábbi tulajdonos által vállalt kötelezettségeket, amelynek része egy lépcsőlejáró a magaspart északi oldalán, a beruházó területén – mondta a Szabad Európának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, helyi önkormányzati képviselő. Balázs Attila cége szerinte le akarja zárni az egyetlen lejárót, arra hivatkozva, hogy nem biztonságos.
A lépcső kétszáz méter hosszan a magaspartról vezet le a Balatonhoz. Ha nem lenne, kilométereket kellene kerülni a lejutáshoz. Ez egy nagyon fontos lejáró, több ezren használják azóta, hogy a Club Aliga előző tulajdonosának finanszírozásával megépült 2010-ben – mondta Bukovszki András.
A helyiek minden évben karbantartják a korlátokkal kiépített hegyi ösvényt. Az előző tulajdonos egyébként két lejárót ígért a magaspartról a Balatonhoz, ebből ez az egy készült el, és az új tulajdonos most ezt is el akarja venni a helyiektől az aligai civil szervezet alelnöke szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Időt nyertek a magaspartnak a civilek Balatonaligán
A lejárót az Aligai Fürdőegyesület tagjai tartják karban, minden évben május végén szerveznek egy egynapos eseményt erre. Eddig mindig gond nélkül megkapták a terület tulajdonosától az engedélyt a karbantartáshoz, idén azonban Balázs Attila cége igazságügyi szakértői véleményt és hatósági engedélyt kért tőlük az egyesület elnöke szerint. Hangsúlyozta, hogy a lejárót mindenki a saját felelősségére használhatja, ez a figyelmeztetés ki van függesztve a helyszínen, vagyis a terület tulajdonosát semmilyen felelősség nem terheli. 2010-ben megkapta az önkormányzat a lépcső műszaki terveit és a kivitelezési szerződést, ezért a civilek nem értik, hogy milyen új hatósági engedélyt kér a tulajdonos.
A helyi egyesület alelnöke szerint a polgármester és a képviselő-testület többsége is a beruházó oldalára állt, mindenben asszisztálnak nekik.
A magaspart tetejére tervezett öt darab hatemeletes, húsz méter magas társasház építési engedélyét a fürdőegyesület által indított perben a bíróság megsemmisítette március elején. Később a kikötőépület építési engedélyéről is hasonló döntés született. Bukovszki András úgy tudja, ez utóbbit már nem akarja megépíteni a beruházó. Ez egy közparkban, állami területen épült volna fel, amelynek önkormányzati tulajdonba kellene kerülnie a törvények szerint, de nem került, mert a közfunkciók nem lettek bejegyezve a földhivatalnál az MNV korábbi vezetője által, aki később tulajdonosként jelent meg a területen, ahogy erről egy korábbi cikkünkben beszámoltunk.
Korábbi cikkünk a témában: Vagyonkezelő, kormányrendelet, állami milliárdok: már minden szél a Club Aliga felé fúj
A Bayer Property az új tervekről márciusban már tartott egy lakossági tájékoztatót, amelyet két nappal előtte hirdetett meg a polgármester. Az esemény nem volt nyilvános, biztonsági őrök lakcímkártyát vagy tulajdoni lapot kértek a bejutáshoz, amiről úgy tudja, csak a rendőr tehetné meg – mondta Bukovszki András. Szerinte a tájékoztató megrendezett színjáték volt, a résztvevők mintegy felét, a leendő kikötőbérlőket az új tulajdonos hívta meg. Még vége sem volt a rendezvénynek, már megjelent egy sajtóközlemény, hogy a lakosságot tájékoztatták a fejlesztésekről, és minden kérdésre választ adtak, miközben csak írásban lehetett kérdezni – tette hozzá. A végén „sör, kaja, pia” volt a résztvevőknek – számolt be személyes tapasztalatáról a szervezet alelnöke.
Az önkormányzati képviselő írt egy cikket az eseményről Aligai színjáték címmel a helyi lapba, de az önkormányzat cenzúrázta, nem engedték megjelenni – mondta Bukovszki András.
A tulajdonos szombatra újabb lakossági tájékoztatót hirdetett a magánterületén, a sajtó azon sem vehet részt, csak helyiek – lakcímkártya vagy tulajdoni lap bemutatásával – és az új kikötőbérlők. A civilek és a kisebbségben lévő három önkormányzati képviselő azt szeretné, hogy a fejlesztési koncepció ismertetése nyilvános, hivatalos lakossági fórumon történjen a kultúrotthonban. A fürdőegyesület alelnöke úgy tudja, a beruházó kitart a hatemeletes társasházak mellett, hiába vonták vissza az építési engedélyt.
„A kilencmillió éves védett löszfal teteje nem csúfítható el egy ilyen tájidegen épületegyüttessel. Itt egy ember profitja érdekében megsemmisítik az egész keleti medence természetes környezetét, az Aligától Almádiig egységes löszfalat, amely egy aktív, mozgásban lévő anyag, ezért nagyon kockázatos arra ekkora tömegű épületeket felhúzni” – fogalmazott.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy 540 méteres partszakaszt, amelyen a parti sétány is húzódik, az új tulajdonos felparcellázott és eladott a parttal együtt. A helyiek továbbra is abban bíznak, hogy a parti sávot önálló helyrajzi számra helyezik, és továbbra is használhatják az ott élők és a nyaralók.
Az Aligai Fürdőegyesület által készített problématérkép
Az aligai civilek szerint megsemmisítik a Balaton természetes környezetét, teljesen tájidegen épületeket terveznek oda.
1948-ban Rákosiék kártalanítás nélkül elvették a tulajdonosoktól ezt a 47 hektárt, a helyiek elől pedig lezárták a Balaton-partot, zárt objektum lett, fegyveres őrök védték, itt nyaraltak a pártfunkcionáriusok, de Brezsnyev, Honecker és Ceaușescu is járt itt – mesélte Bukovszki András. A rendszerváltáskor állami tulajdon maradt, egyesületük pedig azért küzdött harminc évig, hogy a közutak és közterek révén visszacsatolják a településhez a területet. Ez a három évtizedes civil munkájuk semmisült meg, amikor két éve egy kormányrendelettel kiemelt beruházássá minősítették a környéket. Szerinte most a milliárdosok akarják elvenni a helyi lakosság és a turisták elől a Balaton-partot.
Azt szeretnék elérni, hogy vonják vissza a kiemelt beruházás státuszt, mert az felülírja a helyi építési szabályzatot, a vízpart szabályozását, a Balaton-törvényt magában foglaló Településrendezési törvényt, amely szerint a parti sétányok hossza, a zöldterületek és a strandok területe nem csökkenthető. Ezeket a törvényeket mind áthúzták egy kormányrendelettel, elvehetik a teljes, 1300 méteres aligai parti sétányt. Azért küzdenek, hogy ne épülhessenek vízparti magánvillák a parti sétány helyén – mondta Bukovszki András.
Kerestük az ügyben a Bayer Property Zrt.-t, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Ehhez kapcsolódóan: "Aliga Trianonját" akadályoznák meg a kiszorítástól tartó civilek