A címben szereplő mondat a KOVIDők szakértői kerekasztal-beszélgetésén hangzott el. Jakab Ferenc virológus, Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus és Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos a járvány negyedik hullámát vitatta meg, és az oltottakat is fokozott óvatosságra intette. Jakab Ferenc szerint három-négy hónap után drasztikusan csökken az antitestszint az oltottaknál is.
Jelenleg senki nem tudja megmondani, pontosan mikor fog tetőzni a negyedik hullám, ugyanis bár tavalyhoz képest több embernek van védettsége, a vírus egy másik variánsa terjed – mondta el Jakab Ferenc virológus a KOVIDők október 28-i szakmai kerekasztal-beszélgetésén.
Zacher Gábor egyebek közöttt arról beszélt, hogy bár az oltás jó és abszolút hasznos, az sem nyújt százszázalékos védettséget se a fertőzés, se a halálos végkimenetel ellen. Ő azt tapasztalja egyébként, hogy egyre fiatalabb fertőzöttek kerülnek kórházba mostanában.
- Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, a PTE Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője.
- Szekanecz Zoltán belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
- Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi szakorvos a Hatvani Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályáról, korábban a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumát vezette.
Szekanecz Zoltán egyebek mellett azt emelte ki, hogy fontos, hogy korán, már enyhe tüneteknél is konzultáljon mindenki az orvosával. Sokszor a betegség első öt–tizenkét napjában dől el, mennyire lesz súlyos kimenetelű.
„Az oltás a súlyos betegség ellen véd, az ellen viszont nem, hogy az oltott személy az orrában, az orrgaratában továbbvigye a vírust. Hogy ne adja tovább, ehhez van szükség a maszkra” – hangsúlyozta a maszkviselés fontosságát.
Ehhez kapcsolódóan: Kiderültek a kötelező oltás részletei, megjelent a rendelet a szigorításokrólKinek kell a harmadik oltás? Mindenkinek
Arra a kérdésre, hogy kinek lesz szüksége harmadik oltásra, Jakab Ferenc könnyen érthető választ adott: szerinte mindenkinek, kortól függetlenül.
„Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet” – mondta. Érvelése szerint nem dőlhet senki hátra azzal, ha mondjuk már fél éve megkapta a második oltását, mert az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján havonta feleződik és három-négy hónap után drasztikusan elkezd csökkenni az antitestszint a szervezetben.
Ráadásul a delta-variáns gyorsabban terjed, mint az elődei, és könnyebben kapcsolódik az emberi sejtekhez, így gyorsabban okozhat komoly gondokat például a tüdőben. Így a sejtes immunválasz már sokszor későn jön.
Ezért muszáj az első védelmi vonalat erősen, azaz az antitestszintet magasan tartani. Ez azt jelenti, hogy a járványban mindenképp kellenek majd az ismétlőoltások, utána ez változhat. Túl magas antitestszint pedig nincs.
„A szerzett immunitásnak két fajtája van. Vannak B-sejtek által termelt antitestek. Ezeknek a feladata megakadályozni, hogy a vírus bejusson a sejtekbe. Ezek jelenlétét nézik a jelenleg használatos gyorstesztek egyik fajtájával. Van ugyanakkor a T-sejtes védekezés. Ez akkor fontos, amikor a vírus már bejutott a sejtekbe: a T-sejtek öngyilkosságra késztetik a vírussal fertőzött sejteket. Az is fontos, hogy hiába csökken egy idő után az antitestek mennyisége, a védekezés során képződött memóriasejtek – amelyek mind a B-, mind a T-sejtekből képződnek – megmaradnak, aminek köszönhetően egy következő fertőzés esetén sokkal hamarabb reagálni tud az immunrendszer. Az immunvédekezésben a legfontosabb tényező az idő; ha le tudjuk csökkenteni, nyert ügyünk lehet” – magyarázta korábban Boldogői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője a Szabad Európának.
Szekanecz Zoltán kiemelte a különösen veszélyeztetett csoportokat, az elhízottakat, az időseket, a krónikus betegeket, az immunitás szempontjából gátoltabbakat és a sok ember között dolgozókat. Őket egyértelműen hamar oltani kell a harmadik oltással.
Az oltások esetleges mellékhatásairól Jakab Ferenc elmondta, hogy nem lehet még egyértelműen meghatározni, de szerinte semmi mellékhatásuk nincs, mert nincs bennük semmi olyan, amitől lehetne.
Azt a példát is felhozta, hogy magas vérnyomásra új gyógyszert ír fel az orvosunk, azt kiváltjuk, bevesszük, és csökken a vérnyomásunk, miközben senki nem aggódik azon, hogy húsz év múlva milyen esetleges mellékhatásai lehetnek, ha csak most fejlesztették ki.
"A kutatók azért dolgoznak szerte a világon százezerszámra, milliószámra, hogy embereket gyógyítsanak és életeket mentsenek. Könyörgöm, higgyünk már nekik!"
- tette hozzá később.
Szerinte a gyógyszerbiztonsági rendszer egyébként túl van biztosítva, kis túlzással azt is kivizsgálják az oltás szempontjából, ha egy oltottat elüt a busz.
A poszt-covidos betegekről Zacher Gábor azt mondta, hogy például a szaglásukat elvesztőknél nehezebb a helyzet. Nincs olyan terápia, ami biztosan mindenkinél működne. Nem nagyon tudnak mit kezdeni még például a tüdőkárosodásokkal, sokan maradnak krónikus betegek közülük.
Szekanecz Zoltán szerint nem telt még el elég idő ahhoz, hogy pontosan tudjuk, milyen hosszú távú hatások maradhatnak a betegség után, de azt ki lehet jelenteni, hogy a súlyosabb betegeknél nagyobb az esély a poszt-covidos tünetekre is.
Jakab Ferenc úgy véli, a gyermekek oltásáról akkor lehet döntést hozni, ha lezajlottak a nagy mintás, szakszerű klinikai vizsgálatok. Személyes véleménye szerint viszont valószínűleg nem okoz majd problémát náluk sem, és lesz értelme beoltatni az 5–11 éveseket is.