Éles szócsata az amerikai és a kínai külügyminiszter között

Az Egyesült Államok és Kína delegációi az alaszkai megbeszélésen Anchorage-ben, 2021. március 18-án.

Éles szócsatára került sor az amerikai és a kínai külügyminiszter március 18-i találkozóján, amely az első volt Joe Biden elnök hivatalba lépése óta. Így elemzők szerint szertefoszlani látszanak az elmúlt években erősen megromlott kétoldalú viszony gyors helyreállításához fűzött remények.

Az Egyesült Államok azzal vádolta meg Kínát, hogy a közönségnek játszott és megsértette a kétnapos alaszkai találkozó protokollját. Ezt azután tette, miután a delegációk tagjai keményen összecsaptak az ülés rövidre tervezett, de végül több mint egyórásra nyúló, kamerák előtti nyitóbeszédei során. Hasonló intenzitású diplomáciai adok-kapok ritkán látható a nyilvánosság előtt.

Az alaphangot Antony Blinken amerikai külügyminiszter adta meg, amikor kijelentette, hogy Kína „veszélyezteti a szabályokon alapuló világrendet, amely fenntartja a globális stabilitást”. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok meg kívánja vitatni a „mély aggodalomra okot adó” kínai lépéseket. Például Hszincsiang tartomány kapcsán, ahol Washington szerint „népirtás” zajlik a muszlim ujgur kisebbséggel szemben.

Az amerikai diplomácia vezetője egyéb vitás kérdéseket is felhozott, egyebek mellett Tajvan, Hongkong, a kibertámadások, továbbá a gazdasági nyomásgyakorlás ügyét egyes államokkal szemben. Hozzátette, hogy a Biden-kormány és az ország szövetségesei készek ellensúlyozni Peking egyre tekintélyelvűbb és határozottabb fellépését.

Ehhez kapcsolódóan: Kína újragondolt útja a globális hatalom felé

Új hidegháború?

Jang Csie-cse, a Kínai Kommunista Párt külügyi vezetője és Vang Ji külügyminiszter dühödten reagáltak, leszögezve, Washingtonnak nem lenne szabad beavatkoznia a kínai belügyekbe. „Határozottan ellenezzük az ilyen beavatkozást, kemény válaszlépéseket fogunk elfogadni” – figyelmeztetett Jang.

A tisztségviselő azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy még a saját emberi jogi problémáin sem tud úrrá lenni. Illetve felszólította az amerikai kormányt, hogy „változtasson az országról kialakított képen, és vessen véget a saját demokráciája kiterjesztésének a világ többi része felé”.

Vang elítélte a magas rangú kínai illetékesek elleni legújabb amerikai szankciókat, amelyeket a tárgyalás előestéjén rendeltek el a szabadságjogok hongkongi korlátozásával kapcsolatban. Aláhúzta, az Egyesült Államok más országok elnyomására használja fel a katonai és pénzügyi befolyását.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó mások mellett azzal egészítette ki Blinken szavait, hogy Washington nem akar konfliktust Pekinggel, és üdvözlik a „kemény versenyt”, de ki fognak állni az alapelveik és a barátaik mellett.

Jang erre reagálva felszólította, hogy „hagyjon fel a hidegháborús mentalitással”, rámutatva, hogy Kína sem akar konfrontációt vagy konfliktust.

Ehhez kapcsolódóan: Az emberi jogok volt a téma Biden első elnöki megbeszélésén Kína vezetőjével

Kölcsönös vádaskodás

A hosszú és indulatos szócsatát követően egy amerikai tisztségviselő rámutatott, hogy a kínai fél megsértette az előzetesen megbeszélt protokollt. „A kínai küldöttség a jelek szerint annak szándékával érkezett, hogy a közönségnek játsszon, a nyilvános színpadiasságra, drámaiságra fókuszáljon a lényeg helyett” – közölte, hozzátéve, hogy ennek ellenére az ülés folytatódik az eredeti tervek szerint.

A kínai delegáció szerint azonban az amerikaiak nagyon elhúzták a nyitóbeszédeket, valamint „barátságtalan” házigazdák voltak. Az állami televízió arról számolt be pénteken, hogy a kínai küldöttség tagjai „őszinteséggel” érkeztek a megbeszélésre, viszont az amerikai fél „súlyosan túllépte a nyitóbeszédekre szánt időkorlátokat, észszerűtlen támadásokat és vádaskodásokat intézett a kínai bel- és külpolitikai intézkedések ellen, veszekedést provokált”.

Blinken, aki nemrég tért vissza a kulcsfontosságú amerikai szövetségesnek számító Japánból és Dél-Koreából, hangsúlyozta, hogy Kína jelenti az Egyesült Államok számára „a legnagyobb geopolitikai kihívást a 21. században”.

Mint mondta, Washington ennek ellenére készen áll a közös munkára Pekinggel, amikor azt a nemzeti érdek megkívánja, például a koronavírus és a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Végezetül pedig azon reményének is hangot adott, hogy a kínai kormány latba veti észak-koreai befolyását annak érdekében, hogy Phenjan feladja az atomfegyver-programját.

Ehhez kapcsolódóan: Kína bekeményít: csak „hazafiak” irányíthatják majd Hongkongot
Készült az AP, az AFP és a Reuters tudósításának felhasználásával.