Az Országgyűlés kormánypárti többsége megszavazta azt a fideszes törvénymódosítást, amely dekriminalizálja a rágalmazást és a becsületsértést a sajtóban. Ellenzéki képviselők szerint a javaslat alkotmányellenes, és csak a kormánypropagandát védi.
Jogvédők, oknyomozó újságírók és egy médiajogász is pozitív fejleményként értékelte korábban a Szabad Európa kérdésére a törvénymódosítást, ugyanakkor hozzátették, hogy a lépés önmagában kevés, meg kell erősíteni a megmaradt többi jogi lehetőséget.
A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté és párttársa, Halász János április 25-én nyújtotta be a törvénymódosító javaslatot, amelyet kedden 129 igen és 57 nem szavazattal fogadott el az Országgyűlés. Ez úgy módosítja a Büntető törvénykönyvet, hogy ne legyen büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt az, aki a közügyek szabad megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.
Az indoklás szerint olyan fontos értéknek tartják a közügyek szabad megvitatását, amely esetén elegendő a polgári jogi és egyéb közigazgatási szankció fenntartása.
Az ellenzéki képviselők szerint a kormányoldal azt akarja elérni, hogy szabadon lehessen közszereplőkről tudatosan hazugságokat terjeszteni a médiában. Többek szerint a módosítás Alaptörvénybe ütközik, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Ehhez kapcsolódóan: A TASZ, az Átlátszó és a Fidesz ritka együttállása a sajtószabadság ügyében
A fideszes Kósa Lajos érvelésében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményét hozta fel, amelyben a civil szervezet üdvözli a módosító javaslatot. „A törvényjavaslat beszédes példája annak, hogy vannak pillanatok, amikor a kormánypárt önös érdekei véletlenül a közjót is szolgálják, ezeknek a szerencsés együttállásoknak pedig mindannyian örülhetünk” – idézett a közleményből Kósa Lajos.
A TASZ jogi szakértője, Döbrentey Dániel szerint alapvetően jó a törvénymódosítás, de biztos benne, hogy van mögötte politikai motiváció. A javaslat valóban szolgálhatja a propagandamédia védelmét, ugyanakkor a TASZ régóta szorgalmazza, hogy a rágalmazás és a becsületsértés kerüljön ki a büntetőjogból, vagy legalább radikálisan szűkítsék azokat a kereteket, amikor alkalmazni lehet, mert a büntetőjogi fenyegetettség útjában állhat a szabad közbeszédnek, miközben nem nyújt valódi védelmet a sértetteknek, akiket rágalomhadjárattal támadnak meg – mondta.
Az Átlátszó már 2013-ban javasolta, hogy vegyék ki a Btk.-ból a rágalmazást és a becsületsértést, mert a polgári jogi szankciókkal párhuzamosan teljesen fölösleges, hogy valaki egyszerre többféle eljárásban kérjen elégtételt – mondta a Szabad Európának korábban Bodoky Tamás főszerkesztő, aki szerint minden ilyen korlátozás csökkenti a demokratikus vita szabadságát. Többször is előfordult, hogy rendőrök bilincsben vittek el újságírókat, mert figyelmetlenségből nem mentek el egy rágalmazás vagy becsületsértés miatt ellenük indult perre, és ezt aránytalannak tartják.
Korábbi cikkünk a témában: „Kérjük az Európai Bizottságot…” – újabb jelentés a magyar médiapiac kormányzati dominálásáról
A fideszes törvénymódosítás nem lesz menlevél a rágalmazó, becsületsértő újságírók számára, mert a módosítás nem veszi ki az újságírókat az elkövetői körből, ugyanúgy lesznek büntetőeljárások, és majd a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az adott ügy a közügyek megvitatásába tartozik-e, vagy sem – mondta a Szabad Európának korábban Czeglédy Csaba, akinek ügyvédi irodája büntetőügyben képviseli László Imre DK-s újbudai polgármestert, akiről a TV2 Tények és az Origo azt állította 2019-ben, hogy szexuális visszaélést követett el egy volt beosztottjával szemben 2013-ban.
Polyák Gábor médiajogész szerint a sajtószabadság szempontjából az, hogy egy büntetőjogi fenyegetettség eltűnik az újságírók feje fölül, nem nevezhető negatív fejleménynek, de a képet árnyalja a kontextus.
Ehhez kapcsolódóan: A MÚOSZ beperelte az MTI-t a közmédiát bíráló közlemények kiadásának megtagadása miatt