Budapest az országos ingatlanpiac laboratóriuma, ami ott történik, hamarosan begyűrűzik vidékre is. A fővárosban már nem lehet bármilyen áron lakást eladni. Nőtt a vevők alkupozíciója, de az internetes hirdetések adatai alapján az eladók 80 százaléka magától csökkentette az árat, miután nem jöttek a vevők.
„Trendforduló előtt áll a budapesti ingatlanpiac, és az elmúlt évek gyakorlatai azt mutatják, hogy a fővárosi fejlemények előbb-utóbb az országos ingatlanpiacra is begyűrűznek” – mondta a Szabad Európának Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Persze régióbeli különbségek mindig is lesznek, nem lehet az egész ország ingatlanpiacát egységesnek tekinteni, mindig vannak olyan helyszínek, ahol egyedi hatások érvényesülnek, mint például most a Balatonnál.
A szakértő szerint Budapesten most azt látni, hogy az elmúlt időszakban lassult a kereslet, amiatt az árak is stagnálnak, vagy legalábbis lassabban emelkednek. „Egyedül a kertes házak és ikerházak, illetve sorházak esetében lehet nagyobb mértékű áremelkedésről beszélni” – mondta. Balogh László szerint ebben nagy szerepe van a koronavírus-járványnak, mivel a kijárási korlátozások alatt felértékelődtek a kertkapcsolatos ingatlanok.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány rácsodálkozott, mennyire megdrágult a csúcsra járatott építőipar„Ma már azonban nem lehet minden lakást eladni a fővárosban. Azok vannak a legnehezebb helyzetben, akik erősen felújítandó lakást akarnak eladni. Kénytelenek engedni az árból” – mondta a szakértő. Balogh László szerint annyira kiszámíthatatlanul drágulnak az építőanyagok, hogy még egy felújítási tervet is nehéz készíteni. Emiatt a tatarozásra szoruló lakást megvásárolni szándékozó azt sem tudja kiszámolni, hogy megéri-e neki a tranzakció.
„Az építőiparra jellemző munkaerőhiány miatt eddig is kockázatos volt egy lakásfelújítás, mert nem lehetett tudni, hogy mikor lesz kész. Ehhez jött még az építőanyagok jelentős drágulása” – mondta a szakértő. Balogh szerint a belvárosban néhány éve még a szuterén lakásokat is el lehetett adni akár 700-800 ezer forintos áron, ma már az ilyen típusú ingatlanok iránt megcsappant a kereslet.
A szakértő szerint az otthonfelújítási program akár 3 millió forintot is elérő állami támogatása jelentősnek mondható, mivel azonban ez időben korlátos (2022. végéig kell elszámolni) erre az időszakra koncentrálja a felújításokat, vagyis most még nehezebb kivitelezőt találni.
Ehhez kapcsolódóan: A világjárvány megrengette az Airbnb piacát EurópábanTovábbi nehézséget okoz a fővárosi lakáspiacon az, hogy megcsappant a befektetési célból vásárlók száma. „Ez az arány korábban az ingatlanadás-vételek 25-30 százalékot tette ki. Ma a megvásárolt lakások kevesebb, mint ötödét veszik meg befektetési céllal” – mondta. Balogh László szerint a befektetési célú lakásvásárlók lemorzsolódása is hozzájárult ahhoz, hogy évek óta csökken a budapesti adásvételek száma. A kereslet-visszaesés ellenére a lakásárak továbbra is felfelé mentek.
„A budapestiek 80 százaléka saját ingatlanban lakik, ezért ha költözni akar, előbb el kell adnia a lakását. Ha viszont nincs annyi vevő, mint korábban, akkor nehezebb eladni az ingatlant” – mondta. Balogh szerint sok tulajdonos belátta, hogy a túlárazott lakóingatlanokat már egyáltalán nem lehet eladni, mert nem végtelen a fizetőképes kereslet. Ha viszont engednek az árból, hamarabb jöhet vevő.
Az Ingatlan.com adatai szerint a tavaly és az idén eladásra kínált budapesti lakások 80 százalékánál csökkentették az eredeti árat az árat módosító tulajdonosok. Ez rekordszintet jelent, ugyanis a 2016-2019 közötti időszakban 70 százalék alatt maradt az arányuk. Tavaly és az idén az érintett eladók átlagosan 4,5 százalékkal mérsékelték az árat egy-egy változtatás során. Egy 45 millió forintos ingatlannál ez több mint 2 millió forintot jelent, és ekkor még ott van az esetleges további alku lehetősége.
Ehhez kapcsolódóan: Felújítási kommandó ellenőrzi a lakástatarozástA portál adatai szerint a fővároson kívüli piacon némiképp más a helyzet: a megyei jogú és a kisebb városokban tavaly a járvány hatás miatt emelkedett az árat csökkentő eladók aránya, de az idén már visszaállt a korábbi, 70-75 százalékos szintre.
A községekben egyre nagyobb a kereslet, és a drágulásnak is van még tere, idén ugyanis az árat változtató tulajdonosok több mint 40 százaléka emelte az árat, miután meghirdette az ingatlant.
A községek eredményében szerepet játszik a falusi CSOK, amelynek keretében állami támogatással lehet vásárolni vagy korszerűsíteni az ottani ingatlanokat. De a nyaralótérségekben lévő községek népszerűsége jelentősen élénkítette a települések ingatlanpiacát.
Ehhez kapcsolódóan: A járvány rontja a lakhatási lehetőségeket