Az Európai Unió és az Egyesült Államok elutasította a határok újrarajzolásának ötletét a Balkán nyugati részén. Egy nem hivatalos felvetés a minap azt javasolta, hogy darabolják fel Bosznia-Hercegovinát és olvasszák bele Koszovót Albániába.
Az EU tisztségviselői között körbejáró dokumentum Bosznia felosztását javasolja Szerbia és Horvátország között a régió uniós integrációjának elősegítésére – állítja a Reuters. A hírügynökség munkatársa látta a dokumentumot, de nem tudta ellenőrizni a hitelességét.
„Egyáltalán nem támogatunk semmilyen változtatást a határokon” – közölte sajtókonferencián az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer.
Az Egyesült Államok is elutasította a javaslatot. Arra figyelmeztetett, hogy a határok megváltoztatásával a feszültségek elmélyítését kockáztatnák a térségben.
Felélesztheti az etnikai feszültségeket
„A legújabb illetéktelen spekulációk a balkáni határok etnikai elvű megváltoztatásáról azzal a kockázattal járnak, hogy elősegítik az instabilitást a térségben és életre keltik a múlt árnyait”– idézte Ned Price amerikai külügyi szóvivőt a Reuters.
Az Atlanti Tanácsnak adott múlt heti interjújában Aleksandar Vučić szerb elnök utalt egy dokumentumra, amely „Koszovó és Albánia egyesítését” javasolja, valamint „a (bosnyák) Republika Srpska nagyobb területének Szerbiához csatolását”.
Vučić elvetette az ötletet: azt mondta, a kormánya „nem érdekelt semmilyen Nagy-Szerbia létrehozásában”.
Ehhez kapcsolódóan: Washingtonhoz közeledne a szerb elnökDugják vissza a fiókba
Heiko Maas német külügyminiszter a múlt héten ugyancsak elutasította a javaslatot, szerinte „az ötletet vissza kell dugni a fiókba”.
A vita aggodalommal tölti el Boszniát, amely fenyegetést lát benne területi egysége ellen, két évtizeddel azután, hogy háborúba torkolltak a térség nemzetiségi konfliktusai.
Két korábbi jugoszláv köztársaság, Horvátország és Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz. Montenegró, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia, Albánia és Koszovó abban bízik, hogy követheti őket. Az EU szerint ehhez először a konfliktusokat kell megoldaniuk és előrehaladást kell elérniük a demokratikus reformok terén.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arról beszélt április 26-án Vučićcsal tartott brüsszeli megbeszélése után, hogy az EU „továbbra is pozitív fejlődést szeretne látni a jogrendben” Szerbiában a csatlakozási tárgyalások részeként.
Vučić után Brüsszelbe várják Észak-Macedónia és Koszovó vezetőit is
A két politikus szót váltott Belgrád Koszovóval folytatott tárgyalásairól. Koszovó függetlenségét Szerbia néhány uniós tagállammal együtt nem ismeri el.
Von der Leyen azt mondta, hogy a közösség támogatja a Belgrádot Észak-Macedóniával összekötő vasútvonal megépítését. Észak-Macedónia abban bízik, hogy formálisan is megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, amit tavaly Bulgária vétója akadályozott meg.
Észak-Macedónia és Koszovó vezetői szintén tárgyalnak a héten Brüsszelben.
Ehhez kapcsolódóan: Ausztria több mint félmillió oltóanyagot irányít át az EU-ból a Nyugat-Balkánra