Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Washingtonhoz közeledne a szerb elnök


Aleksandar Vučić az Atlanti Tanács online eseményén beszél 2021. április 22-én
Aleksandar Vučić az Atlanti Tanács online eseményén beszél 2021. április 22-én

Aleksandar Vučić az Atlanti Tanács rendezvényén azt mondta, nem akar Nagy-Szerbiát”​. Legfeljebb gazdaságilag, és ahhoz amerikai segítség kellene.

A szerb elnök kiemelte, hogy jó személyes kapcsolatban áll Joe Biden amerikai elnökkel. A várakozások szerint az új amerikai kormány keményebben léphet fel a demokrácia érzékelhető visszaszorítása miatt a balkáni országgal szemben.

A washingtoni székhelyű agytrösztnek, az Atlanti Tanácsnak Belgrádból adott csütörtöki interjújában Vučić azt mondta, aktívan keresi a szorosabb kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, de elismerte, hogy nehézségek vannak a kétoldalú viszonyban, különösen az eltérő nézetek miatt a Koszovóval folytatott béketárgyalásokon.

Bident ismeri, de Trumpot támogatta

Vučić, aki ötször találkozott már Bidennel, úgy jellemezte az amerikai elnököt, hogy ő „​politikailag a legjobban felkészült ember, akivel valaha is beszéltem”.

Bidennek figyelemre méltóak a balkáni tapasztalatai, alelnökként 2009 és 2017 között sokat foglalkozott a térséggel.

„​Mindig jó volt az ítélőképessége, és mindig meg akart hallgatni minket, ami nagyon jó volt (Szerbiának)” – mondta Vučić angolul a hallgatóságnak.

Vučić a 2020-as megosztó választásokat megelőző kampány hajrájában hangot adott annak, hogy Donald Trump elnökségét preferálná. Ez némi aggodalomra ad okot ‒ nem tudni, hogy akkori megjegyzései most hogyan befolyásolhatják kapcsolatát a Biden-adminisztrációval.

Mindazonáltal a szerb vezető megkísérli elbagatellizálni az előző amerikai elnökkel fenntartott szívélyes kapcsolatokról szóló kijelentéseit, mondván, Bident „sokkal jobban” ismeri, és több embert ismer az ő kormányából, köztük Antony Blinken külügyminisztert.

Kemény kéz vs. demokrácia

Vučićt, aki jövőre újra szeretné magát választatni, azzal vádolják, hogy egyre erősebben kapaszkodik a hatalomba, és egyre jobban korlátozza a médiát.

Biden kijelentette, hogy a demokratikus intézmények erősítését állítja külpolitikája fő fókuszába, ami vélhetően meglehetősen keménnyé teszi majd az első tárgyalásukat.

A két vezető még nem beszélt egymással, mióta Biden január 20-án elfoglalta hivatalát.

Vučić elismerte, hogy az ország „nem tökéletes”, de hozzátette, hogy kormánya haladást ért el a jogrend terén.

Diplomáciai próbálkozások

„​Nem számítok könnyebb időkre Szerbia számára, mert a politika nem mindig személyes kérdésekről szól. De megteszünk mindent, ami tőlünk telik, hogy erősítsük a barátságot országaink között” – mondta Vučić.

A szerb vezető közeli bizalmasát küldte Washingtonba nagykövetnek, kibővítette a chicagói diplomáciai missziót, és lépéseket tett arra, hogy egy újabbat hozzon létre San Franciscóban - annak a nagyobb tervnek a részeként, hogy fellendítse a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.

Vučić kijelentette: Szerbiának szüksége van az USA támogatására a gyorsabb haladáshoz, ideértve a nagyobb gazdasági növekedést is.

A délszláv háború szelleme

Washington és Belgrád között nagyon feszültté vált a viszony három évtizeddel ezelőtt, Jugoszlávia szétesése után, bár a kapcsolatok fokozatosan javultak.

Az Egyesült Államok vezette a NATO légi kampányát a szerb erők ellen 1999-ben, hogy megállítsa az albán etnikai népesség elleni gyilkos akciókat Koszovóban.

Washington aztán a koszovói függetlenségért folytatott nemzetközi kampány élére állt 2008-ban.

Szerbia még nem ismerte el Koszovót független nemzetként, ami mindkét országot megakadályozza abban, hogy a nyugatiak által vezetett szervezetekhez csatlakozzanak, beleértve az Európai Uniót és a NATO-t.

Oké, de mit kap Szerbia?

Az április 22-i beszélgetésben Vučić bírálta az Egyesült Államok és Európa hozzáállását Belgrád és Pristina viszonyának rendezéséhez.

„​Mindig csak azt mondják, 'mi csak arra várunk, hogy Szerbia elismerje Koszovó függetlenségét'. Ha megkérdezel valakit, hogy mit kínálnak fel cserébe, semmit nem hallasz. Senki nem tudja garantálni teljes jogú tagstátuszunkat (az Európai Unióban). Senki nem tud garantálni semmit, amikor megkérdezed, hogy 'oké, mit kaphatnak a szerbek''”​ jelentette ki Vučić.

Azt mondta: még ha egy szerb politikus be is adná a derekát a nyugati követeléseknek, a szerb nép nem fogja azt elfogadni.

Szabadkereskedelmi övezet a Balkánon

Vučić bírálta az Európai Uniót, amiért nem támogatja határozottan azt a Belgrád vezette tervet, hogy olyan szabadkereskedelmi gazdasági övezetet alakítsanak ki az egész Balkánon, amely a szabad mozgást is biztosítaná.

Jelenleg csak Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia részei a szabad gazdasági zónának.

Vučić azt mondta, hogy más országok, így Montenegró és Bosznia-Hercegovina attól tarthatnak, hogy Szerbia uralja majd a szabadkereskedelmi övezetet és élvezi az előnyök nagyobbik részét.

„​Meg kell értenünk a félelmeiket. Meg kell győznünk őket arról, hogy ez nem csak Szerbiának jó, (de) nekik még jobb.

Feloszlatni Bosznia-Hercegovinát?

Vučić kitért arra a vitára, amely azután robbant ki, hogy jelentések szerint Borut Pahor szlovén elnök a múlt hónapban felvetette Bosznia-Hercegovina lehetséges „​feloszlatását”.

A soknemzetiségű országot bosnyák és horvát föderációként kormányozzák, együtt a Republika Srpska nevű szerb többségű entitással.

Ettől külön egy olyan, nem hivatalos diplomáciai levél (non-paper) járt körbe vélhetően Janez Jansa szlovén miniszterelnök tollából, amely „​Koszovó és Albánia egyesítését” javasolta, valamint a
Republika Srpska területe nagyobbik részének csatlakozását Szerbiához”.

Vučić, aki korábban egy radikális nacionalista párt tagja volt, azt mondta, hogy kormánya „​nem érdekelt semmiféle Nagy-Szerbia létrehozásában”​.

Az elnök kijelentette: arra összpontosít, hogy a közvetlen külföldi befektetések vezetésével elért gazdasági növekedésen keresztül tegye „naggyá” Szerbiát.

XS
SM
MD
LG