A korrupció és a szolidaritás elfogadottságában tapintható a különbség a magyar és az európai felfogásban, és nem csak autópálya-koncessziók vagy luxusingatlanok ügyében. Mellár Tamás az ellenzék feladatáról beszélt nekünk, a kenyér pedig másfélszeresére drágult. Összefoglaló a hét cikkeiből.
„Magyarországon a korrupció mértékének társadalmi észlelése nem nagyon különbözik más kelet-európai és mediterrán országokétól. Amiben mások vagyunk, az a korrupció megítélése és az ebből következő elfogadottsága” – mondja kettős interjúnkban Ságvári Bence, a budapesti Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. Kiss Tamással, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológusával közösen kérdeztük, hogy kiderítsük, miért tolerálják a magyarok az európai átlagnál jobban a korrupciót, vagy miért fontosabb nekik a szolidaritásnál is a biztonság, függetlenül attól, hogy az anyaországban vagy a határon túl élnek.
Hiába hirdettek győztest az autópálya-koncessziós pályázaton, az állam továbbra sem akarja kiadni az előzetes számításokat. Az erről folyó perben arra hivatkozott, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése befolyásolná a pályázókat. Jogerős bírósági ítélet is kötelezi az állami hivatalt az adatok kiadására, úgy tudjuk, ezt is vitatja a szervezet, amely a Kúriához fordult, és az ítélet felülvizsgálatát kérte. Közben Brüsszel is vizsgálná az eljárást – részleteket itt olvashat.
Áron alul kerülhetett Tóth Csaba volt MSZP-s képviselőhöz egy ház a pártalapítványtól – állítja Hadházy Ákos. Az ellenzéki politikus szerint az MSZP volt zuglói képviselőjének cégéhez került egy kilencszáz négyzetméteres jó állapotú zuglói társasház, Tóth Csaba pedig mindössze 128 millió forintot fizethetett a hatszázmilliót érő épületért, amelynek kilencszáz négyzetméterén kilenc lakás van, és tartozik hozzá egy 280 négyzetméteres teremgarázs is.
„A versenyképtelenségbe fog belebukni a NER, de az ellenzéknek addig is van feladata”
Most nem lehet legyőzni a Fideszt, mondja Mellár Tamás, egyike annak a kevés ellenzéki jelöltnek, aki egyéni mandátumot tudott szerezni vidéken. A közgazdász-politikus szerint a NER-nek csak akkor lesz vége, ha magától összeomlik, de ezt nem a külső válság hozza el, hanem a magyar gazdaság versenyképtelensége. Az ellenzék nem sürgeti a válságot, de készülnie kell rá, azzal pedig már elkésett, hogy saját polgári köröket építsen ki – mondta a Szabad Európának a politikus.
Eltörölné a mentelmi jogot a nemrég a parlamentbe bejutó Mi Hazánk. Novák Előd, a párt képviselője már május 2-án benyújtotta a törvényjavaslatot. Szerinte köztörvényes bűncselekményeket elkövető politikusok bújnak a mentelmi jog mögé, akiket emiatt lehetetlen felelősségre vonni. A javaslatot és az elfogadásával előálló helyzetet elemezzük cikkünkben. Fleck Zoltán jogszociológus viszont populizmusnak tartja a mentelmi jog eltörlését. Szerinte enélkül zsarolhatóvá válnának az országgyűlési képviselők.
Nemcsak a négyévenkénti választási vereséget unta meg, hanem azt is, hogy szerinte a jobbikos pártelit nem vállalja a tetteiért a felelősséget. Stummer János 13 év jobbikos politizálás után kedden lépett ki a pártból, amelynek korábban alelnöke is volt. Szerinte a Jobbik baloldali populista párt lett, amelynek vissza kellene térnie a nemzeti oldalra. Stummer úgy látja, 2026-ban is garantált a Jobbik választási veresége. Kilépésével nem akarja szétszakítani a pártot, egyelőre azonban nem tudja, mi lesz az útja – derül ki a vele készített interjúnkból.
Ehhez kapcsolódóan: Díszlet lesz-e az ellenzék Orbán parlamentjében?A pénz nyomában
Megérkezett a drágulási hullám: már majdnem tíz százalék az infláció. Nagyon megugrott az élelmiszerek ára, de szinte minden termékkörben drágulást mért a statisztikai hivatal májusban. A Szabad Európa saját mérése szerint szeptember óta a szeletelt fehér kenyér ára 50,4 százalékkal emelkedett. Elemzőnk szerint az árstopintézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek jelentős részében már harminc százalékot is közelíti (vagy már meghaladta) az éves infláció.
„A mi gyerekeink azok, akikre nem költ az állam” – mondja egy anya, aki a Kacifántos Gyermekek Mosolyáért Alapítványtól kap segítséget a súlyosan sérült, halmozottan fogyatékos fia nappali ellátásához. Az alapítvány napközit üzemeltet, ehhez kaptak ugyan egy épületet az önkormányzattól, de a padlószigetelésére kért tízmillió forintra már nemet mondott a minisztérium. Videónkból kiderül, hogy ez csak egy példa arra, miért nem működik az ellátás.
Az elesetteket segíti Seres Antal is, aki a Gipsy Kings előzenekarát hagyta ott, hogy haldokló gyerekek utolsó kívánságát teljesítse. Tízéves a Zenével a Rákos Gyermekekért Alapítvány, amelynek önkéntesei nemcsak a kórteremben, hanem gyógyulásuk után is foglalkoznak a gyerekekkel. „Átléped az onkológiai osztály küszöbét, és érzed, hogy ez a halál kapuja, ami nagyon félelmetes. De ha át mered lépni, és hiszel abban, hogy életet hozol, az működőképes” – mondta a Szabad Európának adott interjúban.
Mennyit ér az igazság?
Kormányválság lett Szlovákiában az előző garnitúra elszámoltatásából, mivel a parlament nem tette lehetővé, hogy vizsgálati fogságba helyezzék a maffiavádakkal gyanúsított korábbi miniszterelnököt, Robert Ficót. A jelenlegi ellenzék ellenezte az eljárást, de a kormánypárti koalícióból sem támogatta mindenki a mentelmi jog felfüggesztését. Az egymásnak feszülő kormánypártok vitája akár előrehozott parlamenti választáshoz is vezethet.
Könnyebb lenne az együttműködés egy másik magyar kormánnyal, mondta az európai ügyekért felelős cseh miniszter a Szabad Európának adott interjúban. Júliustól Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját, az elnökségi félév kiemelt témája lesz az Oroszország elleni szankciók kérdése, valamint a jogállamisági vita. Mikuláš Bek szerint a V4 ma inkább 3+1, Magyarország az egész EU-ban elszigetelődött „az Ukrajnához, illetve Oroszországhoz fűződő viszonya miatt”.
Ukrajna orosz megszállása
Egy ukránoknak segítő orosz önkéntes tapasztalatait foglalja össze videónk, amelyben a Budapesten élő Anasztaszija Csukovszkaja és férje Alekszej Zelenszkij meséli el, hogyan lettek a menekülteket segítő civilek széles táborának tagjai. Eleinte azt hitték, a legnehezebb a menekültek elhelyezése – két hónap után kiderült: a neheze csak ezután jön.
Leningrád ostrománál is rémesebb, ami Mariupolban történik, mondja a holokauszttúlélő. A 87 éves ukrán Elvira Bortsz, aki túlélte a holokausztot és Leningrád náci ostromát is, ukrajnai stábunknak nyilatkozott. A videót weboldalunkon nézhetik meg, YouTube-csatornánkról pedig azt az összeállítást ajánlom figyelmükbe, amelyben moszkvaiak mondják el, szerintük mikor lesz vége a háborúnak. A kimenekített civilek az azovstali állapotokról számolnak be: az állandó lövöldözésről, a kifogyó élelemről és a mindent elborító penészről, valamint arról, hogy a végén már kézfertőtlenítőt használtak tüzelőnek a főzéshez.
Ukrán aknavetők az orosz csapatok ellen
Az Ukrajna védelme melletti kiállás egyik fontos szimbolikus lépése, ha magas rangú állami vezetők látogatják meg az ukrán vezetést. Számos külföldi vezető a személyes biztonságát is komolyan kockáztatva utazott Ukrajnába. Összeállításunkban láthatja, hogy a kelet-közép-európai országok élen jártak ebben, kivéve például Magyarországot. Az orosz megszállás okait kutatja interjúnk is, amelyet Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel készítettünk. Ő Putyinról korábban azt érezte, hogy misztikusan hisz az orosz történelemben, és sértve érzi magát a Szovjetunió felbomlása után.
Fordult az arány
Továbbra is az elhízás az egyik leggyakoribb halálok a WHO jelentése szerint. Az Egészségügyi Világszervezet összetett betegségként definiálja az elhízást, amely számos nem fertőző betegség kialakulásának kockázatát is magában hordozza. A dohányzás, a rossz táplálkozás és a magas vérnyomás után a negyedik legnagyobb kockázati tényező a túlsúly és az elhízás. Mint adatcikkünkben láthatja, itthon az ezredfordulóig a nők között volt több túlsúlyos, azóta azonban a férfiak aránya nőtt meg.