Több mint negyven ország állapodott meg május 17-én egy olyan rendszer felállításáról, amely az Oroszország által Ukrajnának okozott károkat összesíti a jóvátétel reményében. Ez fokozza a Kreml előtt álló nemzetközi jogi kihívásokat.
A kárjegyzék, amely lehetővé teszi a háború ukrán áldozatainak, hogy katalogizálják az elszenvedett károkat, elsöprő támogatást élvezett a 46 tagú Európa Tanács izlandi csúcstalálkozóján. Összességében a tanács negyven tagállama csatlakozott vagy fog csatlakozni a közeljövőben. Örményország, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Magyarország és Törökország nem vállalja, legalábbis egyelőre.
Az Európai Unió, Kanada, Japán és az Egyesült Államok is beleegyezett abba, hogy részt vesz a jegyzék összeállításában – jelentették be az Európa Tanács reykjavíki csúcstalálkozóján.
A tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić történelminek minősítette a döntést a nyilvántartás létrehozásáról. Ez az egyik első olyan, jogilag kötelező eszköz, amely felelősségre vonja Oroszországot a tetteiért.
Ehhez kapcsolódóan: Izlandon erősítik meg az európai értékeket a kontinens vezetői az ukrajnai háború árnyékában
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök sajtóirodája szerint az Európa Tanács kétnapos csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozat az ukrán békeképlet támogatását is tartalmazza, és kinyilvánítja, hogy a tanács tagjai készek részt venni a károk nyilvántartásának fejlesztésére irányuló további kezdeményezésekben, beleértve egy kárpótlási bizottság és egy kárpótlási alap létrehozását.
A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az Európa Tanács tagjai üdvözölték az Oroszország vezetőinek létrehozandó különleges bíróság felállításának haladását, és felszólították Oroszországot, hogy engedje szabadon az ukrán civileket, köztük a deportált ukrán gyerekeket.
„Szeretnék köszönetet mondani Ukrajna minden barátjának a szolidaritás hatékony kifejezéséért” – közölte Smihal.
Smihal korábban azt mondta, hogy „az orosz megszállók által Ukrajnában okozott károk nemzetközi nyilvántartásának létrehozása az első lépés az agresszor bíróság elé állításához”.
Ez volt az Európa Tanács első csúcstalálkozója 18 év után. A cél az, hogy a résztvevők kifejezzék szolidaritásukat Ukrajnával és jelezzék egységüket Oroszországnak. Több mint harminc állam- és kormányfő vett részt rajta.
Oroszországot kizárták az Európa Tanácsból, miután tavaly megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Belaruszt felfüggesztették, csak megfigyelőként vett részt a csúcstalálkozón.
Ehhez kapcsolódóan: Le kell kerülnie az OTP-nek az ukrán listáról ahhoz, hogy a magyar kormány ne blokkolja az újabb szankciós csomagot