Rögös úton indult az Európai Unió, a szándék azonban töretlen: európai minimálbér-szabályozást szeretnének bevezetni, ami azonban – szögezzük le előre – nem jelenti azt, hogy összegszerűen meghatározott és minden tagállamban kötelező legkisebb jövedelmet fognak bevezetni. Az Európai Parlament a napokban fogadott el egy ezzel kapcsolatos határozatot, az Európai Bizottság pedig néhány hónapja tette meg a javaslatát. A magyar kormánypártnak tetszik is az ötlet, meg nem is.

Kezdjük a legfrissebb hírrel, az Európai Parlament ezen a héten 365 szavazattal, 118 ellenszavazat és 208 tartózkodás mellett elfogadta az “Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a dolgozói szegénységre” című állásfoglalását. Ebben a következőket szögezték le:

• a minimálbért a szegénységi küszöb felé kellene emelni,
• a munkaügyi és a társadalombiztosítási jogszabályoknak a platform-munkavállalókra is ki kellene terjedniük,
• a nőket a férfiaknál nagyobb arányban fenyegeti a szegénység.

A képviselők az egyenlőtlenségek és a dolgozói szegénység elleni fellépésként minimálbért, a platform-munkavállalóknak biztosított azonos jogokat és jobb munka-szabadidő arányt kérnek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a „szegénység legjobb ellenszere a munka" alapelv nem érvényes az alacsony bérezésű ágazatokban vagy azok esetében, akik bizonytalan vagy atipikus munkaviszonyban vannak. Ezért arra ösztönzik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a dolgozói szegénység megelőzését tekintsék a szegénység Unión belüli felszámolását célzó lépések egyikének.

A nagy minimálbér-kérdés

Minden tagállamban létezik valamiféle megoldást a minimálbér szabályozására. Az Európai Bizottság javaslatában olyan minimálbér-elképzelés szerepel, amely biztosítja a “tisztességes megélhetést.” Jelenleg 21 uniós országban, közöttük Magyarországon törvény rögzíti a minimálbér összegét. Svédország, Finnország, Ausztria, Olaszország, Ciprus és Dánia azonban a kollektív szerződések rendszerében bízik, a minimálbér a szakszervezetek és a munkaadók közötti tárgyalásokon dől el – és jellemzően itt magasabb is a legkisebb jövedelem mint ott, ahol erről jogszabályt alkotnak.

Az utóbbi irányba szeretne elmozdulni a brüsszeli javaslat is, többek között azért is, mert a munkavállalók szegénysége a 2007 évi 8,3 százalékról 2018-ra 9,4 százalékra nőtt az EU-ban.

A javaslat azt is célul tűzte ki, hogy a szakszervezetbe tömörített dolgozók aránya minden tagállamban érje el legalább a 70 százalékot. Az EU-ban ezen a téren hatalmas eltérések vannak, Litvániában, Lengyelországban, Észtországban vagy Magyarországon 20 százalék körüli, vagy annál kevesebb a kollektív szerződéssel érintett munkavállalók aránya, míg Ausztriában 98 százalék, és 90 fölötti az arány például Franciaországban, Finnországban és Belgiumban is. A tagállamoknak egy akciótervet kell majd kidolgozniuk, hogyan szeretnének az előbbi elvárásoknak megfelelni.

A cikkünk elején említett EP-állásfoglalásban a képviselők üdvözlik a megfelelő minimálbérre vonatkozó bizottsági irányelv-javaslatot. Fontos lépésnek tekintik ahhoz, hogy mindenki megélhessen a munkájából és a társadalom aktív tagjaként élhessen. Az Európai Parlament annyit tett még hozzá, hogy a munkáltatók a minimálbérből nem vonhatják le a munkavégzéshez szükséges költségeket, mint például a szállást, a szükséges ruházatot, eszközöket, személyi védelmet és egyéb felszereléseket.

Ehhez kapcsolódóan: „Itt az előző években is vírus volt”- a közmunka nyomában Borsodban

A dolgozói szegénység

Az Eurostat meghatározása szerint akkor beszélünk dolgozói szegénységről, ha a munkavállaló fél évnyi munkájáért kapott összjövedelme a szociális juttatásokkal együtt nem éri el a háztartásokra számított éves nemzeti mediánjövedelem 60 százalékát. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban az európai munkavállalók 9,4 százalékát (Magyarországon 8,4 százalékát) fenyegette szegénység. Az alacsony munkabérek több tagállamban lassabban növekedtek, mint a magasabb bérek, így a bér területén tapasztalható egyenlőtlenség és a dolgozói szegénység csak növekedett, az alacsony bérekből élők pedig még nehezebben tudnak megbirkózni a pénzügyi nehézségekkel.

Tavaly ősszel még üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát a Fidesz európai parlamenti frakciója is. Közleményükben azt írták, hogy “az Európai Bizottság javaslata az Orbán-kormány gyakorlatát, a magyar modellt megerősítve az adócsökkentést, a családok támogatását, a stabil költségvetést, a munkahelyteremtést és a bérnövekedést támogatja”.

Örök élet, ingyen sör

Az előbbiek után némiképp meglepő, hogy a hasonló elemeket tartalmazó EP-állásfoglalást a Fidesz képviselői már nem támogatták, tartózkodó szavazatot adtak le. A vita során Kósa Ádám, a Foglalkoztatási- és Szociális Bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a munkahelyteremtést választotta a segélyek helyett. „Ha munka van, minden van, legfőképpen pedig esély arra, hogy érdemben csökkenjen a szegénység” – jelentette ki. A magyar helyzetet ismertetve arról beszélt, hogy Magyarországon a kormány kézzelfogható eszközökkel küzd a szegénység ellen, például adócsökkentéssel, a családok és gyermekek támogatásával, vagy felelős költségvetési politikával.

Ugyanakkor a dolgozói szegénység felszámolásával egyetért a magyar kormánypárt, mert az ő megközelítésük szerint „a munka-alapú társadalomban a munkabérnek elegendőnek kell lennie a tisztességes megélhetéshez”. Ahogy Kósa fogalmazott: „Ezért fontos, hogy az kapja a pénzt, aki megdolgozik érte. Ezt kell szem előtt tartanunk a járvány idején, s majd a járványt követő időszakban is.”

Kósa Ádám szerint azonban a jelentés „számos olyan esztelen baloldali ígéretet tartalmaz”, melyeket csak adóemelésekkel lehetne fedezni. „Ha ironikus akarnék lenni, azt mondanám, hogy az európai baloldal átvette a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szlogenjét: „Örök élet, ingyen sör!”. Nos, ha az előbbit nem is, az utóbbit majdnem megígérik ebben a dokumentumban” - fogalmazott a fideszes EP-képviselő.

Ehhez kapcsolódóan: A kormány 13 éve nem emeli a GYES összegét, már nem is fogja

"A béreknek tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk"

A jelentés készítője, a német baloldali Özlem Demirel szerint van elég indok arra, hogy valaki támogassa az állásfoglalást.

„Az Unió a világ egyik leggazdagabb régiója. Mégis 95 millió európait fenyeget szegénység. Már önmagában csak ezért is sürgősen tennünk kell valamit, hogy mindenki szegénység nélkül élhesse le az életét. Európa-szerte mindenhol szociális minimum szinteket kell meghatározni, és erős társadalombiztosítási rendszerekre van szükség. A béreknek tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk. Nem engedhetjük, hogy a gazdasági érdekek felülírják a szociális védelmet" – érvelt a képviselő.

Azonban még mindig évek telhetnek el addig, amíg a minimálbér-irányelv valóban érvényes lesz. Magyarországon most emelték a minimálbér összegét: februártól nettó 111 ezer forintra nőtt ez az összeg nettó 107 ezerről. Az európai minimálbér-szabályozással Magyarország esetében 130-140 ezer forint közötti nettó összegre számíthatnának a munkavállalók.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!