A testület elnöke, Jeroen Lenaers a Szabad Európának adott interjúban egyebek között arról beszélt, hogy nehéz magyarázatot találni arra, miért kellett nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva ilyen tolakodó eszközzel lehallgatni Magyarországon és más uniós tagállamokban sok személyt. A vizsgálóbizottság tényfeltáró missziója februárban látogat Magyarországra.
A tervek szerint februárban látogat Magyarországra a kémszoftverek EU-ban történő alkalmazását vizsgáló EP-különbizottság tényfeltáró missziója, mielőtt várhatóan márciusban a parlament plenáris ülése elé kerül szavazásra a végleges jelentés – mondta a Szabad Európának a grémium elnöke.
Jogilag szabályoznák a kémszoftverek használatát
Jeroen Lenaers szerint a vizsgálóbizottság a folyamat végén ajánlásokat készül tenni az uniós intézményeknek és a nemzeti kormányoknak annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló visszaélések. A holland néppárti politikus és kollégái azt szeretnék elérni, hogy EU-szinten határozzanak meg minimumsztenderdeket a kémprogramok használatáról és a fékek és ellensúlyok működéséről.
Lenaers azt szorgalmazza, hogy minél előbb levonják le a következtetéseket, és az esetleges jogszabályi javaslatokat még jóval a következő, 2024 tavaszán esedékes európai választások előtt terjesszék elő, majd fogadják el, különben attól lehet tartani, hogy az új képviselőtestület felállásával nagyon elhúzódik a folyamat.
Mint az interjúban rámutatott, a kémszoftver használata politikai és szabályozási területek széles körét érinti. Így az import-export rendelkezéseket, a kettős felhasználású termékekre vonatkozó szabályozást, az átláthatósági előírásokat, az áldozatok jogorvoslati lehetőségeit és harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan ellenőrzi a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága a kormányt, ha az meg őt ellenőrzi?Pegasus és Predator
Az izraeli biztonsági cég, az NSO által árult Pegasus kémszoftver széles körű használatára egy oknyomozó újságírókból álló nemzetközi konzorcium derített fényt. A Pegasus csúcstechnológiának számít a telefonokra telepített kémszoftverek között, mert nem kell egy linkre vagy más üzenetre klikkelnie az okostelefon tulajdonosának ahhoz, hogy a szoftver behatoljon a rendszerbe, és működni kezdjen.
„Ha ezzel az eszközzel valakit célba vesznek, az nem tud védekezni ellene” – hangsúlyozta a képviselő.
A Pegasus és egy másik kémszoftver, a Predator használatának ügyében vizsgálódó különleges bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az EU-tagállamok több mint fele, 14 ország vásárolt ilyen szoftvert, és közülük 12 feltehetően továbbra is aktívan használja.
Ehhez kapcsolódóan: Pert nyert Strasbourgban a TASZ-os ügyvéd, akit lehallgathatott a magyar államA magyar licenc is felfüggesztve?
A képviselőknek a kémszoftvert kifejlesztő és áruló izraeli cégnél néhány hónappal ezelőtt elárulták, hogy két uniós tagállam licencét függesztették fel, miután a cég által indított vizsgálat kiderítette, hogy a szerződéssel nem mindenben összeegyeztethető célokra is felhasználták a technológiát. Bár az NSO-nál nem árulták el, melyik két országról van szó, a különbizottság feje szerint az kiderült, hogy sajtójelentések alapján három tagállam – Magyarország, Lengyelország és Spanyolország – esetében indított vizsgálatot a cég. Mivel a spanyolországi vizsgálat még nem zárult le, ezért Lenaers szerint kizárásos alapon hazánk és Lengyelország lehet a két szóban forgó tagország.
A vizsgálóbizottság munkáját nehezíti, hogy a képviselő elmondása szerint minimális fogadókészségre találtak eddig a tagállamok részéről. A lengyelországi tényfeltáró misszióval például szóba sem álltak a kormányzati körök és a hatóságok, amelyek a legtöbb országban a telefonok lehallgatása kapcsán nagy előszeretettel hivatkoznak nemzetbiztonsági érdekekre és arra, hogy az EU-nak az égvilágon semmilyen hatásköre sincs a kérdésben.
„Ugyanakkor erős uniós szerződéseink, alapjogi chartánk és az alapvető jogokat védő szabályaink vannak. Nehéz hitelt adni annak a magyarázatnak, hogy például Magyarországon azért kellett ilyen agresszív kémszoftverrel olyan sok embert célba venni, hogy a nemzetbiztonságot védjék. Ezért ez megítélésem szerint jogállamisággal összefüggő kérdés” – szögezte le a Pegasus-bizottság vezetője.
A holland néppárti képviselő azt is különösnek tartja, hogy miközben a hatóságok célszemélyek százait vették célba a kémprogrammal, egyetlen ízben sem került sor meggyanúsításra, vádemelésre és bírósági eljárásra. „Ilyen körülmények mellett nagyon nehéz amellett érvelni, hogy a lehallgatás szükséges és arányos lépés volt a nemzetbiztonság megvédése céljából” – jegyezte meg a politikus.
Ehhez kapcsolódóan: Egyre több részlet jut a Pegasus-vizsgálóbizottság tagjainak tudomásáraSokkoló lengyelországi benyomások
A Pegasusszal és más kémszoftverekkel az eddigi ismeretek szerint legalább három katalán EP-képviselőt és Görögországban a baloldali ellenzék ugyancsak EP-képviselő vezetőjét is lehallgatták. Athénban, ahol hatalmas botránnyá dagadt a megfigyelés, a parlament vizsgálóbizottságot állított fel az ügy tisztázására. A „Pega-bizottság” kérésére az EP elnöke egy új szolgálat létrehozását rendelte el, amelynél bármelyik képviselő és munkatársaik biztonsági vizsgálatnak vethetik alá mobiltelefonjukat és számítógépeiket.
Jeroen Lenaers úgy véli, hogy mivel a célszemélyek összes telefonbeszélgetését és kommunikációját megfigyelhették, a kémkedés lényegében mindenkit érint, akikkel az illető személyek érintkeztek. Példaként említette egy korábbi lengyel oktatási miniszter, Roman Giertych esetét, aki – miközben lehallgatták – Donald Tusk korábbi kormányfő és az időtájt az Európai Tanács elnökének ügyvédje volt, ami azt jelenti, hogy közvetve Tuskot is célba vették a szoftverrel. „Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása nemcsak közvetlen, hanem közvetett kémkedésről is szól, különösen ha ügyvédeket és ügyészeket vettek célba” – vélekedett a képviselő.
A vizsgálóbizottság feje szerint küldöttségük tagjait valósággal sokkolták a Lengyelországban gyűjtött tapasztalatok. „A hallottak és látottak alapján olyan kép alakult ki az országról, ahol a kormány szisztematikusan és nagy alapossággal lebontja azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyek egy demokratikus rendszer ismertetőjegyei. A Pegasust a lengyel hatóságok a választási kampány idején ellenzéki vezetők, ügyészek lehallgatására használták. Súlyos problémát látunk, a helyzet nagyon nyugtalanító” – mondta a Pegasus-botrányt vizsgáló EP-különbizottság elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyelországban közpénzből vettek kémszoftvert