A választások előtti osztogatás, a rezsicsökkentés, az üzemanyagok és néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztása mellett szinte üres államkasszával vág neki a kormány a gazdasági bajok orvoslásának. Elszabaduló energiaárak, tomboló infláció, lassuló növekedés, elakadó uniós pénzek, brutális költségvetési hiány: nehéz lesz megszorítások nélkül kezelni a helyzetet.
Az infláció elleni küzdelem, a külső pénzügyi egyensúly javítása és a költségvetési hiány befoltozása lesz a legfontosabb feladata az újonnan felálló kormánynak. A választások előtt egy sor átmeneti jellegű intézkedést hozott a kabinet, így befagyasztották az üzemanyag és a kiválasztott élelmiszerek árát, bizonyos banki hitelkamatokat, ezzel mind azonnal kezdenie kell valamit a kormánynak.
Sok a bizonytalan tényező
Időközben nagyon leromlottak a gazdasági kilátások az ukrán háború miatt. Nehéz megmondani, hogy lesz-e belőle gazdasági válság, és összemérhető-e a 2008–2009 pénzügyi krízissel. Rengeteg a bizonytalansági tényező, de a közvetlen világgazdasági hatása talán nem lesz olyan drámai, feltételezve a háború mielőbbi lezárulását.
„A 2008-as gazdasági világválság Magyarországon egybeesett egy politikai válsággal is” – mondta a Szabad Európának Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke.
Bod Péter Ákos szerint a 2010 tavaszán felálló új kormány nemcsak egy pénzügyi válság utóhatásaival küzdött, hanem új gazdaságpolitikai-filozófiai irányt vett. Ezzel egyébként nem volt egyedül akkor a világban.
„A pénzügyi kapitalizmus komoly válságba került 2008-ban, és sok országban döntött úgy a politikai osztály, hogy megerősíti a nemzeti szuverenitást, igyekszik csökkenteni kitettségét a túl nagyra duzzadt nemzetközi pénzpiacoktól” – tette hozzá. A szakember szerint ennek a filozófiának tudható be a magyar újraiparosítási fordulat, valamint az is, hogy az Orbán-kormány az államadósság arányának csökkentését és a fizetési mérleg egyensúlyba kerülését tűzte zászlajára.
Vannak azonban dolgok, amelyeket a politika sem tud megváltoztatni. Magyarország továbbra is kis, nyitott gazdaság, és mint ilyen, a kormányzati kommunikáció ellenére változatlanul ki van téve a világgazdasági folyamatoknak.
2020 óta leszálló ágban a gazdaság
„Egy hosszú konjunkturális szakasz indult el a térségben és nálunk is 2010-től 2019 végéig, amelyre a növekvő külső kereslet, az alacsony kamatszint és a cserearányok javulása volt jellemző. Ennek hatására a megtermelt jövedelemnél is nagyobb arányban nőtt az elkölthető jövedelem” – mondta Bod Péter Ákos.
A hosszú konjunktúra egyébként is lassuló, leszálló ágba került 2020-ra, amikor az év elején bekövetkezett a koronavírus-járvány, és azonnali recessziót okozott. Mellékhatásként nálunk átmenetileg lefékezte a 2017 óta kifejlődő éledező inflációs trendet, ami a szakember szerint elaltatta a Magyar Nemzeti Bank figyelmét, így a monetáris politika még tovább késlekedett az antiinflációs beavatkozással. 2021-től hirtelen keresletnövekedés indult meg világszerte, ami felélesztette a tetszhalott inflációt.
„Magyarországon azért gyorsult fel még inkább az árak emelkedése, mert a választások előtt a kormány óriási összegű pénzt juttatott a választópolgároknak. A 13. havi nyugdíj, a gyermeket nevelők szja-visszatérítése, fegyverpénz, nagyméretű minimálbér-emelés: mind növelte az elkölthető jövedelmeket” – mondta.
A jegybank végre nekilátott a hosszú idő óta mesterségesen alacsony szinten tartott kamatok megemelésének, de Bod Péter Ákos szerint mindez már nem változtatott azon, hogy 2021 végétől a laza fiskális, monetáris és jövedelmi politikának betudhatóan egyszeri ugrás következett be a fizetőképes keresletben, ami elkerülhetetlenül áremelő hatású.
Az inflációt hazánkban növelte a forint árfolyamának gyengülése, ami nemcsak az energiahordozók importját drágította, de hosszú idő óta először most már a tartós fogyasztási cikkek árának emelkedésében is megnyilvánult. Ezt tisztán mutatták a 2022 eleji statisztikák.
A háború hatása
Miután az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, a nemzetközi árviszonyokban új helyzet állt elő; az ukrán háború feltolta az egyébként is emelkedő energiaárakat, drágultak fontos termelői inputok. Egyidejűleg tovább esett a forint árfolyama az euróhoz, dollárhoz képest.
„Az energiadrágulási hullám társadalmi feszültségeket okoz azokban az országokban, ahol átengedték az emelkedő árakat a fogyasztókra, míg Magyarországon, ahol a lakosságnak 2014-es szinten rögzítették a háztartásienergia-tarifákat, döntően a költségvetés állja majd az energiaszolgáltatók veszteségeit” – mondta. Bod Péter Ákos szerint az úgynevezett rezsicsökkentés sok száz milliárd forintjába fog kerülni az adófizetőknek a kialakult világpiaci árak mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Már csak a Mol van talpon: kevesebb üzemanyagot kapnak a benzinkutakA szakértő úgy látja, hogy az üzemanyagárak és néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztása, a rezsicsökkentés és a jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstop intézménye elfojtott inflációt eredményez.
„Nem tartható fent örökké a kormányzati árszabályozás, ezek a hatások előbb-utóbb meg fognak jelenni a fogyasztói árak emelkedésében. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint azonban az ideiglenesnek gondolt intézkedések sokáig maradnak érvényben. A költségvetés e veszteségeit azonban adó formájában be kell szednie a magyar államnak” – mondta.
A taxisblokád réme fenyeget?
Nem lesz egyszerű a benzinárstop kivezetése sem. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszterként testközelből tapasztalta meg 1990-ben, hogy mit jelent egyik napról a másikra megemelni az üzemanyagok árát. A rendszerváltás után, 1990 őszén az első kuvaiti háború miatti olajár-emelkedés idején az Antall-kormány több mint ötven százalékkal emelte meg az üzemanyagok árát. Erre a taxisok blokád alá vették a budapesti hidakat és országszerte a főbb közlekedési csomópontokat.
„A taxisblokád idején más volt a helyzet, hiszen a világpiaci árdráguláson túl a kormányra várt, hogy a szocializmus alatt több évtizeden keresztül mesterségesen alacsonyan energiaárakat reális piaci szintre emelje. Akkor és ott az alapkérdés az olcsó energia fenntarthatósága volt, és abban a kormánynak nem volt választási lehetősége” – mondta Bod Péter Ákos.
A szakember szerint most annyiban más a helyzet, hogy a kormány reménykedhet a hirtelen felfutó nemzetközi energiaárak bizonyos visszakorrigálódásában. Ez részben geopolitikai ügy. Ha javulnak a fenntartható béke esélyei, az olajárak is lejjebb mozdulnak, mint megesett a múlt héten. A mai viszonyok között az üzemanyagnak mint politikai terméknek az árát könnyebb visszapiacosítani.
A szakember a költségvetés állapotával kapcsolatban megjegyezte: ma már a fogyasztói kosár nyolcada hatósági áras termékekből áll, ezeknél nem érezzük, csak tudjuk, hogy az árak nincsenek a helyükön.
„Eközben a növekedési kilátások csökkennek, az első három hónapban a választások előtti osztogatásnak is köszönhetően bizonyára túllépték az éves költségvetési hiány felét. Lesz-e megszorítás? Igen, a kérdés csak a korrekció mértéke és a megvalósítás módja” – tette hozzá.
Bod Péter Ákos az Orbán-kormányok eddigi viselkedése alapján arra számít, hogy a kormányzat különféle unortodox válságkezelési eljárásokkal próbálkozik, visszahozhatja az ágazati különadókat, amelyek révén úgy nőnek a szolgáltatók, bankok által felszámolt fogyasztói árak, tarifák, hogy az emberek nem kötik össze a megszorítást az állammal. Biztosra veszi, hogy az állami beruházásokat vissza kell fogni a romló költségvetési helyzetben. Azzal egyben azonnali hatást lehet elérni az inflációs nyomás tekintetében is.
Hármas hatás
„A kormány legfontosabb teendője az infláció elleni küzdelem, a külső pénzügyi egyensúly javítása és a költségvetés helyzetének konszolidációja” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
A külső pénzügyi egyensúlyt úgy lehet javítani, hogy csökkenteni kell a folyó fizetési mérleg hiányát, vagyis vissza kell vágni az állami költéseket, illetve növelni kell a tőkemérleget. Ez utóbbi praktikusan annyit tesz, hogy mindent meg kell tennie a kormánynak annak érdekében, hogy az országnak járó uniós támogatásokat mielőbb megkapja hazánk.
Ehhez kapcsolódóan: Véget ért a türelem: jöhet az uniós pénzmegvonás„A költségvetés esetében nem is a 2022-es büdzsé a nagy kérdés, hanem a jövő évi, mert 2023-ra a kormány háromszázalékos GDP-arányos hiánycélt vállalt az EU felé a konvergenciaprogramban. Ennek elérése érdekében komoly kiigazító lépésekre lesz szükség” – mondta Virovácz Péter.
Az elemző szerint ha a kormány a költségvetés kiadási oldalát fogja vissza, azzal mindhárom célon – deficit, folyó fizetési mérleg, infláció – lehet segíteni. Ezt azonban véleménye szerint nehéz úgy kivitelezni, hogy ne okozzon politikai károkat.
Hogy mekkora kiigazításra van szükség a büdzsében, az nagyban függ az energiaárak alakulásától, ugyanis a rezsicsökkentés miatt ötszáz-ezer milliárd forint körüli összeget kell az adófizetők pénzéből az energiaszolgáltatóknak kifizetni, amelyek nagyrészt állami cégek. A piaci ár és a rezsicsökkentett ár különbözete ugyanis veszteségként jelentkezik az állami energiaszolgáltatóknál, ezt a veszteséget év végén a költségvetésnek kell kifizetnie.
Az MNB tavaly nyáron kezdte el a kamatemelési ciklusát. Több lépésben 0,6 százalékról 4,4 százalékra emelkedett az alapkamat mértéke. „Ez nem csak a lakosságnak fáj, hiszen az új hitelek felvétele drágul. A költségvetésnek is teher, hiszen csak magasabb kamatokkal tudja az államadósságot finanszírozni, amely több száz milliárd forintos extra költséget jelent” – mondta az elemző.
Mit érez meg a lakosság?
Virovácz Péter szerint kiadási oldalon az állami beruházások megakasztása nem érinti a lakosságot. Ha ez viszont nem lesz elég a költségvetés stabilizálásához, akkor a bevételi oldalon is be kell avatkoznia a kormánynak, ami adóemeléseket jelentene.
„Arra kevés esély van, hogy a kormány a munkát terhelő adókat emelné meg. Nagyobb a valószínűsége az ágazati különadók kivetésének, a végeredmény azonban kétséges, mivel a cégek könnyen átterhelhetik a fogyasztókra az adóemeléseket. Az áremelések pedig ismét az inflációt növelhetik” – mondta.
Virovácz Péter szerint idén januárban és februárban a járvány után már látszódott egyfajta javulás: megindult az ipari termelés növekedése, és az export is nőni kezdett, de jött a háború.
A járvány után újrainduló időszak jöhetett volna, és ez még pozitív kockázatként benne van a pakliban. „Ha a vállalatok megtalálják az alternatív beszerzési forrásaikat, akkor visszatérhet az exportpotenciál a magyar gazdaságba, és bár kicsi az esély, de ha kitörne a béke, az is nagyban segítene a magyar gazdaságon” – mondta.
Az elemző szerint pozitív kockázatot jelent, ha a kínai zéró Covid-politikában, amely megnehezíti a nemzetközi szállítmányozást és termelést, változás állna be. „Ezeknek azonban csekély a valószínűségük, a negatív kockázatok lehetnek túlsúlyban” – tette hozzá.
Varga Mihály pénzügyminiszter már március 22-én Szegeden arról beszélt, hogy a háború előtt öt százalék feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket. A Portfolio.hu cikke szerint a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
„Gazdaságilag sokkal nehezebb időszakra kell felkészülni az ukrajnai háború miatt” – mondta a miniszter az RTL Híradónak szintén Szegeden. Varga Mihály azt mondta: a háború miatt a közép-kelet-európai térség sokkal kockázatosabb régiója lett Európának, ami látszik a befektetések megítélésén, a térségi valuták árfolyamán és a kamatszintek emelkedésén is.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a lehetséges költségvetést stabilizáló intézkedések között említette meg a különadók intézményét, esetleg új különadók kivetését, a meglévők növelését.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán: Komoly kihívások jönnekAzt is mondta a lehetséges költségvetési intézkedések kapcsán, hogy megszorítások nem lesznek, olyan intézkedéseket nem terveznek, amelyek a családokat érintené negatívan, sőt a kormány alapállása inkább az, hogy a családtámogatásokat tovább bővítsék. Az adócsökkentést támogatja a kormány, az embereket terhelő adókat nem fogják emelni.
A rezsicsökkentés fenntarthatóságát a magyar GDP-növekedéstől tette függővé, valamint attól, hogy lesznek-e európai intézkedések az energiaárak féken tartása érdekében. Figyelmeztetett arra, hogy ha ezek az európai lépések elmaradnak, akkor a magyar kormánynak kell lépnie.