Indul a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben, amelynek végén, még ebben az évben forrásmegvonással sújthatják Magyarországot. Az eljárásban csak Magyarország érintett, Lengyelország esetében ezt nem látta szükségesnek az Európai Bizottság.
A magyar és a lengyel kormány igyekezett minden eszközzel gátolni a jogállamisági mechanizmust. Az uniós költségvetés védelmére szolgáló eljárást először úgy próbálta a két kormány blokkolni, hogy 2020 decemberében vétóval fenyegették a hétéves költségvetést és a helyreállítási alapot, összesen mintegy 1800 milliárd euró sorsa vált kétségessé. Majd annyit sikerült elérni, hogy a tagállamok garantálták: addig nem alkalmazzák a jogszabályt, amíg az Európai Bíróság meg nem vizsgálja, hogy összefér-e az uniós joggal. A magyar és a lengyel kormány kérte a törvény megsemmisítését, de közel két hónapja ezt az uniós bíróság elutasította. Most élesítették az eljárást – azonban csak Magyarországgal szemben, a lengyeleket, bár korábban voltak rá utalások, nem érinti az ügy.
A korrupció miatt indul az eljárás
Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben válaszolt EP-képviselők kérdéseire, amikor az egyik válaszában elmondta, hogy a költségvetésért felelős biztos, Johannes Hahn kedden felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és elmondta, hogy megindítják a jogállamisági eljárást. Von der Leyen azt is megemlítette, hogy Magyarországgal sok területen van vitája az EU-nak, ezek egyike a korrupciós kockázat. Ez az oka nemcsak annak, hogy most megindult az eljárás, hanem annak is, hogy Magyarország nem juthat hozzá a helyreállítási alap forrásaihoz.
Utóbbihoz kapcsolódik, hogy a Fidesz EP-képviselőcsoportja küldött egy állásfoglalást, amelyben Deli Andor EP-képviselőt idézik a helyreállítási alappal kapcsolatban: „A magyar választópolgárok egyúttal egy határozott üzenetet is küldtek az Európai Bizottságnak, hogy hagyjon végre föl a további huzavonával, és azonnal hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország helyreállítási terveit és programjait annak érdekében, hogy erősítve saját gazdaságukat, fokozni tudják a menekültek és a rászorulók segítését” – áll a közleményben.
Konkrét ügyek
A jogállamisági eljárás hat-nyolc hónapot vesz igénybe. Az Európai Bizottság kezdeményezheti azzal, hogy az érintett tagállamot tájékoztatja a fenntartásairól. Az eljárás indokolásának meg kell felelnie az Európai Bíróság ítéletében foglalt következő elvnek: „Csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.”
Vagyis általában például valamilyen szabadságjog megsértése nem elegendő, közvetlen kapcsolat kell a jogsértés és a károkozás között. Hogy konkrétan mi áll majd a felszólító levélben, azt egyelőre nem lehet tudni, azonban vannak támpontok az ügyben. Egy levélváltás már volt az Európai Bizottság és a magyar kormány között, amely ugyan nem az eljárás megindítását, de annak az előszobáját jelentette. A bizottság ugyanis konkrét ügyekre vonatkozó kérdéseket tett fel, ezeket nem lehetett másképp értelmezni, mint a most megindított eljárásra való felkészülést.
Ebben a levélben a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, a közbeszerzések átláthatóságát vetették fel, konkrét ügyekre, aggályos jogszabályokra hivatkozva. Azt is megkérdezték, hogy mely cégek és magánszemélyek voltak a tíz legnagyobb kedvezményezettjei az agrárkifizetéseknek. Ugyancsak érdekelte Brüsszelt, hogy a Balaton-környéki fejlesztésekre mekkora uniós forrásokat költött a magyar kormány.
Erre Stelbaczky Tibor nagykövet válaszolt, amelyet még az Európai Bíróság február 16-i ítélete előtt küldtek el. A nagykövet leszögezte: „A jelen információkérés ezért a rendelet kontextusában álláspontom szerint nem értelmezhető, annak megválaszolása a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartása mellett, tájékoztatás céljából történik.” Ugyanakkor arra fel kell hívni a figyelmet, hogy bár a kormány folyamatosan azt mondta, hogy Brüsszelnek a magyar gyermekvédelmi törvénnyel van problémája, a válaszban ezt egyetlen mondattal sem hozták szóba, minthogy egyetlen erre vonatkozó kérdés sem érkezett.
Két valóság Magyarországon
Magyar vonatkozású hír, hogy az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos jelentéstevője, a francia Gwendoline-Delbos Corfield is a helyszínen figyelte a választást, mert úgy fogalmazott, hogy ez kötelessége. A zöldpárti politikus szerint maga a választás rendben lezajlott, azonban ennél sokkal több pozitívumot nem vett észre, mert szerinte félelmetes dezinformációs kampány zajlik Magyarországon már tizenkét éve. Elmondta azt is, hogy beszélt egy négyszáz fős észak-magyarországi falu polgármesterével, aki azt mondta neki, hogy a térségben aki nem fideszes, az nem kap pénzt. Egyúttal azt is kérte a településvezető, hogy senkinek se árulja el, hogy ezt tőle hallotta. „Két valóságban élnek az emberek” – foglalta össze a benyomásait Delbos-Corfield. Hozzátette azt is, hogy miközben az ellenzéki pártok öt percet kaptak a közmédiában, addig célzott lejárató kampányt folytatnak velük szemben.
