Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője ritka nyilvános pénteki imán vette védelmébe országa Izrael elleni, hét eleji rakétatámadását, mondván: „törvényes és jogos” volt, és „ha szükséges lesz”, Teherán ismét megteszi.
Hámenei fársziul és arabul beszélt az október 4-én Teherán központjában tartott pénteki imán. Azt mondta, hogy Irán és a támogatását élvező regionális proxyerők nem hátrálnak meg Izrael előtt. Közben egyre nő a félelem a közel-keleti konfliktus kiszélesedésétől, ahogy Izrael légicsapáshullámokat indít Libanon ellen, és szárazföldi csapatai is behatoltak az országba.
Ehhez kapcsolódóan: Attól félnek az irániak, hogy elér hozzájuk a háború Teherán Izrael elleni rakétatámadása utánIrán nem fogja „sem halogatni, sem elhamarkodni kötelessége teljesítését” Izraellel szemben – mondta Hámenei, hozzátéve, hogy a hét elején Izraelre kilőtt rakétatűz „törvényes és jogos” volt.
Hámenei beszéde előtt néhány órával hatalmas robbanások kíséretében lánggömbök lövelltek az ég felé, miközben izraeli légicsapások rázták meg Bejrút külvárosát. Nagy robbanások voltak a bejrúti nemzetközi repülőtér közvetlen közelében is, amely Dahieh-vel határos – ez a Hezbollah, a Dél-Libanon nagy részét irányító militáns csoport és politikai párt bejrúti fellegvára.
Az izraeli hadsereg nem közölt semmit a légicsapások célpontjáról, de a helyi média, illetve elemzők szerint a helyszín, az akció mérete és kiterjedése arra utal, hogy Haszem Szafi el-Díni lehetett a célkeresztben, akit sokan tartanak az első számú esélyesnek a Hezbollah irányításának átvételére. Az egyelőre nem világos, hogy Szafi el-Díni meghalt-e a légicsapásokban.
A csoport korábbi vezetője, Haszan Naszr Alláh múlt héten vesztette életét az Egyesült Államok által terrorszervezetként nyilvántartott Hezbollah parancsnoki központja elleni izraeli légicsapásokban. Az Európai Unió szintén feketelistára tette a Hezbollah fegyveres szárnyát, politikai pártját azonban, amelynek képviselői vannak a libanoni parlamentben, nem.
Izrael hét elején indított libanoni behatolása nyomán sokan tartanak a konfliktus kiszélesedésétől a Közel-Keleten.
Hámenei október 4-én csaknem öt év szünet után először tartott nyilvános szertartást. Utoljára 2020 januárjában vezette a pénteki imát, azután, hogy Irán rakétatámadást indított egy iraki amerikai katonai támaszpont ellen, válaszul Kászem Szulejmáninak, a Forradalmi Gárda parancsnokának meggyilkolására egy bagdadi amerikai légicsapás során.
Mojata Najafi iráni ügyekkel foglalkozó párizsi elemző a Szabad Európa által működtetett Farda Rádiónak telefonon azt mondta, hogy Hámenei beszédében semmi új nem volt, a jelek szerint csak arra szolgált, hogy „emelje hívei harci hangulatát” és „eloszlassa a félelmet egy esetleges izraeli terrorcselekménytől”. „Még az a megjegyzése sem új keletű, hogy az iszlám köztársaság sem halogatni, sem elhamarkodni nem fogja a megtorlást. Ez a politikájuk a mostani válságban a kezdetektől fogva. Teherán megpróbálja elkerülni, hogy belesodródjon egy teljes körű háborúba.”
Kilenc halottja van a Bejrútra mért izraeli légicsapásnak